Budapest
Egy csodás őszi nap a városban – sétáljunk és fedezzük fel a rejtőzködő villanegyedeket!
Fotó : szerk. / WLB

Egy nap a hét közepén arra pont kevés, hogy megérje elutazni valahova messzebb, ám tökéletes, ha szeretnénk egy kicsit az őszi színekben pompázó Budapesten csavarogni. Használjuk ki az elképesztő indián nyarat, és mászkáljunk kicsit a saját városunkban, amely rengeteg olyan rejtett szépséget őriz, amelyek mellett lehet, hogy a sűrű munkás hétköznapokon csak elrohanunk. Három izgalmas környéket ajánlunk, ahol nemcsak jókat ehetünk-ihatunk, de rengeteg felfedeznivaló is vár ránk.

A Gellért-hegy környéke A Városliget körül A Kis-Svábhegy és környéke

A Gellért-hegy környéke

A Gellért-hegyet ajánlani elsőre talán triviálisnak tűnhet, hiszen ki ne ismerné, még az ide látogató turisták első útja is sokszor ide vezet. Ám a környék jóval több meglepetést tartogat, mint a csodás panoráma a Citadelláról. Reggelizéshez a Bartók Béla úton már jobbnál jobb helyek közül válogathatunk, beülhetünk a Bartókba vagy a Keletbe, vagy felkaphatunk egy isteni péksütit a Pékműhelyben.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Sétálni pedig innen ezer irányba elindulhatunk. Ha kihagynánk a kaptatókat, az Orlay utca a hatalmas gesztenyefáival és szecessziós bérházaival, villáival ilyenkor különösen hangulatos.

Fotó: szerk. / WLB

A Mányoki út elején hatalmas kedvencünk a a Mányoki út 3. alatt álló Wenckheim-villa, amelynek építtetője az a Wenckheim család, akiké a ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár palotarészlegeként ismert és látogatható elegáns belvárosi palota is volt. Az egykori tulajdonos, Wenckheim József báró az egyik első hazai autórajongó és -tulaj volt – a még lovaskocsikra optimalizált városban az első benzinkút a saját kertjében állt.

Fotó: szerk. / WLB

A Ménesi útra rákanyarodva pedig egészen a Budai Arborétumig elsétálhatunk. A séta végeztével pedig beülhetünk egy sörre vagy korai vacsorára a Semmi Extrába, a volt Bartók mozi helyén, vagy a mindig nyüzsgő Bélába, esetleg a Bölcsőbe ha a klasszikusabb hamburger-sör vonalon mozognánk. 

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Ha nagyobb kört sétálnánk, akkor a Kelenhegyi út vonalát érdemes követni, a Műteremházat elhagyva a Minerva útra bekanyarodva az egykori svéd nagykövetség épületét ki ne hagyjuk!

Fotó: szerk. / WLB

Innen felsétálhatunk a Citadellához, ahol ha a legszebb őszi panorámát szeretnénk látni, a Citadella lődombja mögötti kilátót keressük meg, a Várra, Dunára, Parlamentre innen nyílik a legszebb kilátás. 

Fotó: szerk. / WLB

A Városliget körül

Ha az egykori fényűző pesti villanegyed felé vennénk az irányt, kezdhetjük a reggelt a Kodály körönd szomszédságában levő Matineeban egy kis kávéval, majd a Benczúr utcán végigsétálva hangolódhatunk a környékre, de kikanyarodhatunk a Városligeti fasorra is.

Fotó: Balkányi László / WLB

Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó, múzeumként látogatható Ráth György-villa mellett a Fasor talán legszebb, szintén szecessziós épülete az úgynevezett Vidor-ház.

Fotó: Hölvényi Kristóf / WLB

A névadó – bármily vicces is lenne, nem Hófehérke egyik törpéje, hanem a korszak egyik sztárépítésze, Vidor Emil, aki a családja számára építkezett itt. A fasorban amúgy a 33-ason kívül még három épület kötődik Vidor Emil nevéhez, ő tervezte a 23., 24. és a 45.-ös szám alatt álló villákat is.

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

Nem tudunk szó nélkül elmenni a legkorábban itt felépült nyaraló, Kőrössy Albert Kálmán saját villája mellett sem. Az 1900-ban elkészült épület díszes, pávás ablakkereteivel, gazdagon díszített homlokzatával erős francia hatást mutat, az art nouveau „tankönyvi példája” is lehetne. 

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

Mivel a Városliget jelentős része most építési terület, így az ottani fűben heverészést nem annyira ajánljuk. Helyette sétáljunk el Szabó József, Izsó utca és Zichy Géza utcákba, ahol egymást érik a szebbnél szebb villák. Külön öröm, hogy szinte mindegyik izgalmasabb épületnél a kerítésen megtaláljuk a rövid történetüket. Ha még bírjuk, az Ilka és Ida utcák környékén is érdemes bóklászni. A csendes, nem egyszer elhagyatott épületekkel szegélyezett utcákban mintha nem is egy nyüzsgő nagyvárosban járkálnánk.

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

Délután pedig visszakanyarodhatunk a Pántlika felé, hogy a jól megérdemelt fröccsünket elfogyasszuk.

A Kis-Svábhegy és környéke

Tökéletesebb helyen nem is kezdhetnénk a reggelit, mint a Panificio il Basilico pékségben a Városmajor utcában, néhány percre a Déli pályaudvartól. A Sós és édes fronton is erős a felhozatal, a brie sajtos-narancslekváros-rozmaringos tekercstől kezdve a kovászos kenyéren át a híres dupla kakaós csigáig. 

Fotó: Balkányi László / WLN

A Déli pályaudvar mögötti dombokon elterülő Kis-Svábhegy déli lejtőin épült a Bírák és Ügyészek Lakótelepe. A csaknem negyven villából álló késő szecessziós negyedet Árkay Aladár tervezte, még az első világháború előtti években.

Fotó: Mudra László

Ősszel különösen hangulatos a környék, nem egy vadszőlővel befuttatott ház ilyenkor mutatja a legszebb arcát (még akkor is, ha tudjuk, hogy a vakolat nem nagy barátja a növénynek, a színek valami elképesztőek).

Fotó: Mudra László / WLB

A Ráth György utca folytatásaként tovább futó Határőr utcáról forduljunk be az Alma utcába, ahol egy kis séta után szembetalálkozhatunk a magyar modernizmus és Bauhaus egyik rejtett szépségével. Az élénk borvörös villaépületet már Árkay Aladár fia, Bertalan tervezte. Az Alma utca elején a saroktelekre épült, saját maga tervezte villában lakott, és itt volt a műterme is Árkay Aladárnak és Bertalannak is.