Budapest
Boszorkák, lefejezett férfiak és temetőre épült lakótelep – 5 budapesti kísértethistória nyomában
Fotó : Hartyányi Norbert / We Love B

Gyanúsan recseg a padló éjjel? Reggelre megsavanyodik a konyhában felejtett tej? Mindig elromlik, meghibásodik valami a lakásban? Régebbi korokban azonnal kísértetekre, visszajáró szellemekre gyanakodtak városlakók. Elfelejtett gyilkossági helyszínek, felszámolt temetők és másvilági találkák budapesti történeteit, legendáit gyűjtöttük össze. Hiszen ki gondolná ma már, hogy a turistáktól hemzsegő Gellért-hegy valaha boszorkányok tanyája volt, a belváros és a Várnegyed girbegurba utcáin pedig egykor boldogtalan, síron túli szerelmesek rótták végtelen köreiket az éjjeli órákban.

A Gellért-hegyi boszorkánytanya A Várnegyed halovány kísértetei A Margit híd öngyilkosai A Szellemtelep lakói Befalazott nő a belvárosban

A Gellért-hegyi boszorkánytanya

A Duna fölé magasodó sziklás tömböt ma már inkább csak kifulladó turisták másszák meg a csodás kilátás kedvéért, és a látványt az elhagyatott, üresen álló, komor Citadella  és a Szabadság szobor sziluettje uralja. A huszadik század történelmi viharai elmosták a hegy történethez kapcsolódó régebbi szokásokat és legendákat, pedig a nép babonás gondolatvilágában csodálatos módon igen sokat szerepelt a Gellért-hegy. Valaha seprűn lovagló, ördögökkel cimboráló boszorkányok kedvelt találkahelye volt, ahol földi halandók számára nem volt tanácsos éjjelente egyedül bóklászni.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A 17. századból több olyan perirat is előkerült, amelyben nőket boszorkánysággal vádolnak, és a vallomások során a Gellért-hegyet jelölik meg, mint szeánszaik színhelyét. 1700. november 7-én Kis Istvánnét vádolták meg azzal, hogy “bűvösbájos, ódó-kötő, varázsló, Szent Gellért hegyére járó, ördögökkel cimboráló boszorkányos személy s egyszersmind k… . is”. Ebből is látszik, hogy a boszorkányság kapcsolatban volt a szexualitással is, és a Tabán szegényes, a hegy lábához tapadó környéke ismert volt olcsó prostituáltjairól is. 

Fotó: Fortepan

Hogy pontosan honnan ered a babona, nem tudható, de feltehetően egy mulatság emléke alakult át, amelyet Szent Gellért halálának emlékére pogány módon tartottak és ez keveredett a német lakosság letelepedésekor a nyugat-európai néphit elemeivel, amely a barlangos-zegzugos hegyeket nem egyszer nevezte boszorkánytanyának.

Gellért-hegy
  • 1118 Budapest, Gellért-hegy

A Várnegyed halovány kísértetei

Éjjelente, amikor a turisták már elhagyták az ősi Várhegyet, és inkább belevetették magukat a zajos pesti éjszakai életbe, vagy modern hoteljeik makulátlanul fehér ágyaiban pihennek, és az éttermek, kis cukrászdák és szuvenír boltok is rég bezártak, megkezdődik Buda titkos élete.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Krúdy Gyula, aki talán a legtöbb bizarr kísértethistóriát ismerte a városban, így ír a középkori utcák éjszakai életéről:

“Rezeda úr Budán lakott, a várban, és éjszakánkint, midőn hazafelé járt, gyakran találkozott régi királyokkal, amint a kőfalból kiléptek. Rezeda illedelmesen megemelte a kalapját a deákköpenyes Mátyás vagy a zordon, fekete szakállas Zsigmond előtt, és mindaddig meghajtott fővel állott a bástya mellett, amíg a régi királyok szellemalakja, őszi éj ködéből, sápadt hold ezüstjéből és ódon tornyok tompán visszhangzó harangütéséből szőtt árnya ismét eltűnt valamerre a várfal mentén.”

Fotó: Juhász Norbert / We Lo

Az utcákon kóborló egykori uralkodók mellett a várhegy gyomrába befalazott, elfeledetten mulatozó katonákat, és éjjelente lovagjaikat kereső, aranycipellős hölgyeket is gyakran láthatott és hallhatott erre az, akinek kicsit is élénkebb volt a fantáziája, hiszen a befalazott gótikus vakablakok és üres ülőfülkék, sötét kapualjak, évszázados falak megannyi titkot rejthetnek. Ám az ártatlan, főként képzelet szülötte kísértetmesék mellett valódi, véres gyilkosságok is történtek nem egyszer a környéken. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A mai Dísz tér környékén állt a középkori kivégzőhely, itt vesztette életét Hunyadi László is. Arany János a tizenkilencedik század derekán énekelte meg a rossz lelkiismeretű V. László királyt gyötrő kísérteteket egyik balladájában.

Fotó: Fortepan

Szintén a Dísz téren, a képen látható háromemeletes Batthyány-palotában történt a modern metropolisszá váló Budapest első igazán nagy port kavart gyilkossági ügye. 1883. március 30-án reggel saját hálószobájában holtan találták Mailáth György országbírót: miután megverték és megfojtották, széfjét is kifosztották. „Nincs toll, mely a budai rémtett hatását híven rajzolhatná. Nincs szó, mely a borzasztó gyilkosság által okozott szenzációt kifejezhetné”, harsogja a Pesti Hírlap. A szolgáival híresen rosszul bánó nemes gyilkosai után az egész birodalomban hajtóvadászat indult, a sajtó minden apró mozzanatról és brutális részletről aprólékos tájékoztatást adott, ügyét a mai napig emlegetik. Nem lenne meglepő, ha a zászlós úr éjjelente hálósipkásan, mogorván még mindig ott kerengene a ma óvodaként működő lakása környékén.

Várnegyed
  • 1014 Budapest, Várnegyed

A Margit híd öngyilkosai

 Az 1876-ban megnyitott híd baljós, túlvilági avatásról Arany János írt hátborzongató balladát, Híd-avatás címen. Egy késő éjjelen előmásznak a Duna kísértetei, mindazok a szerencsétlen sorsú szerelmesek, megtört aggok, vagyonukat vesztett családapák, sanyarú sorsú inasok, akik a korláton átvetődve kerestek végső megnyugvást a folyam habjaiban. 

Fotó: Bódis Krisztián / We Love Budapest
Margit híd
  • Budapest, Margit híd

A Szellemtelep lakói

Ha máshonnan nem, Stephen King Ragyogás című regényéből, vagy az ebből készült kultfilmből ismerhetjük a történetet, hogy mi lesz a vége annak, ha valaki temetőre építkezik. Bizarr városi legendák szólnak az Újpesti lakótelep építése körüli bonyodalmakról is. A hetvenes évek elején a folyton terjeszkedő Budapesten sorban húzták fel a lakótelepeket a lakásínség enyhítésére, és nem igazán figyeltek arra, hogy minek a helyére épülnek ezek. Elbontott nyomortelep, földszintes házikók, sőt temetők helyén is épült a szocialista jövő.

Fotó: Fortepan

Az ország legnagyobb, 17 ezer lakásos Pozsonyi utcai lakótelepe helyén is egykor sírkert állt, amelyet felszámoltak és a holttesteket áthelyezték innen, mégis a frissen beköltöző lakók között sokáig tartotta magát a hit, hogy a megbolygatott halottak visszajárnak kísérteni a környékre. Maguktól bekapcsolódó televíziók, hirtelen kiégő villanykörték, gyanúsan recsegő bútorok és éjjel ismeretlen cipők kopogása szerepelt a szellemek “bűnlajstromán”.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Amúgy nem ez az egyetlen, temetőre épült városrész. A valaha külvárosnak számító területeken is voltak sírok, amit a város bekebelezett, vagy a valaha önálló települések kisebb temetőit is felszámolták az építkezések során. A Károlyi kert alól is kerültek elő emberi maradványok, de a BAH-csomópont helyén vagy Váci út mentén is nyugodtak halottak.

Befalazott nő a belvárosban

A legismertebb befalazott nőről szóló történet nem éppen Budapesthez kötődik, hiszen Mikes Kelemen nejét az erdélyi Déva várának építése során áldozták fel, de Krúdy Gyula szerint Pest ódon belvárosában is volt egy ház, ahol a híres álomfejtő Miskolcziné lakott, aminek a falában egy asszony holtteste nyugodott.

Fotó: Fortepan

“A házat nemrégen lebontották, és a lakás falában egy emberi holttest maradványait találták. A holttest ülő állapotban volt befalazva, mintha valaki karonfogva vezette volna a fülkéig, és ott hellyel megkínálta. A néma kőmíves rakni kezdte a téglákat. Már derékig ért a fal, a kezek még kinyúlhattak, hogy megfogják a kőmíves kezét. – Megállj, még élek, hadd gyönyörködöm a szép világban… – De a kőmíves kérlelhetetlenül emelte a falat, hiába panaszkodott, könyörgött odabent a holttest. Végül csak a homlokából maradt valami. Miskolcziné közelebb húzta a karosszékét, hogy a befalazott hallja az álmokat, amelyeket látogatói elmondanak. És a legenda szerint a falba épített halott felelgetett az álmok rejtélyes kérdéseire, ő szolgált a megfejtésekkel, mert odaát volt a másvilágon, és már mindent tudott – életet, álmot, halált. “

 

Pest régi belvárosát 1900-ban bontották el, amikor az Erzsébet híd építkezései elindultak, és a mai sugárutak és a bérpaloták egy szempillantás alatt átvették a kis utcácskák, alacsony házak helyét. A régi kísértetlegendák és babonák is ekkor merülhettek feledésbe, hogy átadják helyüket az örökké neonfényes, modern, rohanó nagyvárosnak. A Gellért-hegy boszorkányai és a vár ősi kísértetei feltehetően nyugalmasabb tájékra költöztek, az új Budapesten számukra már nem volt hely.

Fotó: Fortepan

És hogy ki lehetett a befalazott nő? Asszony volt, és ezért nagyon kíváncsi volt. Kíváncsi volt hűtlen kedvese álmára, amelyet az álomfejtő asszonynak elmondand. Ezért falaztatta magát az álomfejtő asszony házába. Ma már csak a keresztnevét tudjuk: Florentinnak hívták, mint azon fehér, áttetsző szövetet, amelyben a majálisokon táncolnak a lányok. Florentin-ruhában mentek a gellérthegyi búcsúra a boszorkányok, amíg fiatalok voltak.”