Illusztris társaság: egy csapatban a föld mélyén található állomások, a zene és a luxus fellegvárai. Ahogy nincsen karácsony bejgli nélkül, úgy nincsen évzárás sem toplisták nélkül. Miután összeszedtük nektek az idei legnépszerűbb cikkeinket, a most nyílt legmenőbb helyeket és az év Budapest-fotóit valamint videóit, most megnézzük, hogy mi minden épült vagy újult meg az idén.
1/5
A 4-es metró állomásai
Rövid és szubjektív listánk első szereplője bizonyos értelemben kivétel, hiszen nem annyira épületekről, mint hatalmas, betonba öntött építményekről van szó. Az óriási vakondtúrások alatt mintegy évtizede folyt a munka, alig tudtuk kivárni a saga műfaji kereteit kimerítő történet végét, így nem egyszer elgondolkoztunk azon, hogy mindössze egy Patyomkin-falvakhoz hasonló építkezés, egy színjáték folyik: kitettek néhány kerítést, elbarikádozták a fél várost és néha kiküldenek egy dömpert, hogy úgy tűnjön, épül valami. Amikor a WLB utoljára , még posztapokaliptikus állapotok uralkodtak, de most úgy néz ki, megérte várni.
Időközben tényleg elkészült a tíz állomás, nem is akárhogyan; ezekből mi csak néhányat emelünk ki. A Fővám téri és a Szent Gellért téri állomást például a nemzetközi ismertségnek örvendő, is tagjai közt tudó sporaarchitects tervezte. Az építészek alapkérdése az volt, hogy miért kellene a szerkezetet elrejteni, miért kellene az állomást egy betonszarkofág alá temetni, így az állomás fölött óriási gerendák vannak szabálytalanul „elszórva” - nem mellesleg így rengeteg betont takarítottak meg és a természetes fény is leszivárog a mintegy negyven méteres mélységbe. A budai állomás emellett a Komoróczky Tamás által tervezett különleges mozaikokról is nevezetes lehet.
A Kálvin téri állomás kétarcú: a mélyben azonnal feltűnik '': az itt naponta megforduló tízezrek csak kiemelik a látszóbeton nyers és egyszerű szépségét, az aluljáró szintje azonban színekben pompázik, a mozaikokba rejtve még Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című oratóriumának hangjegyeit is fölfedezhetjük.
A Rákóczi téri állomás is több különlegességgel bír, a lejáratnál például az egykori fejedelem birtokainak neve van a betonban megörökítve, a felszínről pedig két különleges üvegcsövön keresztül, tükrök segítségével jut le a természetes fény a peronok szintjéig. Egy biztos: ilyen nincs még a méltán híres párizsi, londoni vagy moszkvai metróban sem.
Összesen tíz állomás készült el, ahová a szerencsések már idén betekinthettek alkalmakként, a jegyek és bérletek tulajdonosai pedig a jövő évben léphetnek be ahányszor csak szeretnének: Kelenföld vasútállomás, Bikás park, Újbuda-központ, Móricz Zsigmond körtér, Szent Gellért tér, Fővám tér, Kálvin tér, Rákóczi tér, II. János Pál pápa tér és Keleti pályaudvar. Egy metróvonal, a Duna két partja és tíz állomás - mégis, nincs két egyforma, de még hasonló sem közöttük. Még az sem lehetetlen, hogy az új vonal - egyedi állomásai révén - a kisföldalattihoz hasonlóan bekerül közé.
2/5
Bálna Budapest
Valószínűleg egyessel ültettek volna le biológia órán, ha úgy tíz évvel ezelőtt azt mondtuk volna, egy régi raktár és a modern építészet gyermeke: a bálna. Márpedig Budapesten ez is lehetséges, az épített örökség, vagyis a közraktárak és Kas Oosterhuis holland építész fantáziája és számítógépe alkotta épület jó eséllyel .
Ehhez persze sokat kell tenni, hiszen a 27 000 négyzetméteres területen bőven van még szabad hely új üzletek számára. A koncepció lassan kezd alakulni: reményeink szerint egy átlag bevásárlóközpontnál többet mutat majd az épület és a kultúra és a gasztronómiai élvezetek fellegvára lehet a jövőben.
Egy lehetséges program, hogy a mozgólépcsők segítségével felmegyünk az épület tetejére, majd a kilátóteraszról szétnézünk; ezután kultúrát szívunk magunkba az Új Budapest Galériában, majd a Jónás Kézműves Sörház – kipróbálásra ajánlott – egyedi söreitől megtántorodva bevásárlunk a Bálna hasában. Hamarosan a hazajutás vagy a Bálnával való napozás sem lehet gond: az imént bemutatott 4-es metró két perc sétára áll meg innen (a Fővám téren), a Nehru-partról pedig egy vízen ringatózó teraszra sétálhatunk le, így a környékére néhány éven belül jó eséllyel rá sem ismerünk majd.
3/5
Budapest Music Center
A Bálna körül határozottan pezseg az élet: a Mátyás utca 8. alatt néhány éve egy romos épületet találtunk, aminek az idővel való küzdelmére túl sokan nem tettek volna egyessel a Tippmixen. Aztán jött Gőz László és a BMC, és idén egy teljesen vehettek birtokba a zenerajongók.
A tervezők meghagyták – illetve visszaépítették – az eredeti homlokzatot, amelynek legszembetűnőbb eleme egy modern „bevágás” az épület sarkán, a bejárati részt hangsúlyossá téve.
A 4000 négyzetméteres épületben található a százezer tételt kezelő Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár, illetve a BMC Records. A házban egyszerre hat helyen szólhat a zene, a kitűnő akusztikájú termekben pedig valóban öröm végighallgatni egy koncertet, legyen az komolyzene vagy akár jazz. Utóbbi az Opus Jazz Klub keretein belül üzemel és valóban hiánypótló szerepet tölt be. Emellett érdemes ellátogatni ide a zenei könyvtár és az miatt is, az épület tetején pedig egy zöld terasz található.
A MÜPA, a Zeneakadémia, az Operaház és társai mellé tehát idén a Budapest Music Center is csatlakozott, hogy - Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt rektorának szavaival élve – Budapest „a zene Szilícium-völgye” legyen.
4/5
Zeneakadémia
Egykor egyeduralkodó volt a főváros zenei életében, de a MÜPA megépülése után egyértelmű lett, hogy a modern követelményeknek nem tud megfelelni a megkopottságában is gyönyörű Zeneakadémia.
A Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, 1907-ben nyílt épület a legutóbbi , visszakapta eredeti színeit és díszeit. Emellett persze megtalálunk itt minden mást is, amit manapság az ember elvár egy koncertteremtől, így Pazár Béla, Magyari Éva és Potzner Ferenc építészek, valamint további 1100 ember munkájának köszönhetően kényelmesen és külső zajoktól mentesen hódolhatunk a klasszikus zene, az egyházzene vagy épp a jazz élvezetének.
Az előcsarnokban a hosszú sor helyett immár a magyar szecesszió egyik főművére, Körösfői-Kriesch Aladár A művészet forrása című festményére koncentrálhatunk, az elegáns büfét pedig a Király utcai oldalon, a régi udvar helyén található átriumban kereshetjük. A nagyterem nyolc csillárját, bútorait és orgonáját is restaurálták. Megújult 5658 négyzetméter díszítőfestés, 2830 négyzetméter kőhomlokzat, 400 négyzetméter Zsolnay-burkolat, 90 bronzszobor és dísz, 44 ólomüveg ablak. Az már csak a ráadás, hogy a parkoló autók helyett padokat találunk a Liszt Ferenc téri bejárat előtt.
5/5
il Bacio di Stile
Ha nem zárkózunk el az emeletes turistabuszok közhelyes képiségre épülő retorikájától, könnyen beláthatjuk, hogy ha Budapest „Kelet Párizsa”, az Andrássy út a „Kelet Sanzelizéje”, akkor ennek a boulevardnak szüksége volt a maga Lafayette áruházára. Tény ugyanis, hogy az egykori Sugárút a Párizsból hazatérő Andrássy ötlete nyomán épült meg, hiszen a városnak elemi érdeke volt egy reprezentatív útvonal kiépítése a belváros és a város parkja, a mai között.
Az il Bacio di Stile viszont egy nagyon is mai igényt igyekszik kielégíteni. A magyar luxusrajongóknak eddig Bécsig kellett elzarándokolniuk a legújabb Giorgio Armani, Bottega Veneta, Saint Laurent, Lanvin, Valentino vagy épp Oscar de la Renta kreálta csodákért, de a 5000 négyzetméteres multibrand áruházban elképszető a választék, így ezentúl igazi sznobság lesz az osztrák fővárosban vásárlás címén fontoskodni. Az öt szinten ugyanis több, mint negyven divatház termékei kaphatóak.
Az eredetileg Freund Vilmos által megálmodott épületet Nagy Csaba vezető tervező, a belső teret pedig a neves londoni Millington Associates tervei alapján keltették új életre. A vásárlás mellett a művészet élvezetének is hódolhatunk, hiszen saját, folyamatosan bővülő műgyűjtemény is helyet kapott az épületben, amely nem csak eleganciájával lett az új színfoltja.
