Élmény
A Palotanegyed titkai – bebarangoltuk Józsefváros főúri palotáit
Fotó : Bódis Krisztián
A Palotanegyed titkai - bebarangoltuk Józsefváros főúri palotáit

Józsefváros igazi Janus-arcú kerület. Az egyik része bár feljövőben van, de nagyrészt még mindig kopottas; másik része, a Palotanegyed, egyike a főváros legszebb negyedeinek, ahol lépten-nyomon történelmi épületekre, szebbnél szebb főúri palotákra bukkanunk. Ezekből mutatunk most be néhányat.

Almássy palota (Magyar Építészek Háza) Degenfeld-Schonburg palota Gróf Festetics palota (Andrássy Egyetem) Gróf Károlyi Alajos palotája Képviselőház (Olasz Intézet) Pálffy palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény) Törley palota (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) Wenckheim palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
A Múzeum körút, a Rákóczi út, a Nagykörút és az Üllői út által határolt negyedben sokáig csak földszintes, vályogból épült házak álltak. A Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Lovarda és a Régi képviselőház megépülése után azonban gyors fejlődésnek indult a környék, amelyet a beköltöző arisztokraták miatt sokan ‘Mágnásfertály’, illetve ‘Palotanegyed’ néven illettek.

A Palotanegyed titkai - bebarangoltuk Józsefváros főúri palotáit
Fotó: Bódis Krisztián
A Palotanegyed titkai - bebarangoltuk Józsefváros főúri palotáit
Fotó: Bódis Krisztián

A tehetős családoknak szinte kötelező volt itt építkezni: arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok építettek itt palotákat. A vidékről érkező főurak is itt építettek maguknak pesti hajlékot. A negyedben számos palotát találunk, ezeknek többsége viszonylag jó állapotban vészelte át az elmúlt száz-százötven évet. Az alábbi válogatásban néhány ismertebb épületet mutatunk be, a többit pedig fedezzétek fel egy séta keretében – megéri.
Palotanegyed

Almássy palota (Magyar Építészek Háza)

A macskaköves Ötpacsirta és a Múzeum utca sarkán álló épület 1877-ban épült Gottgeb Antal tervei szerint Gróf Almássy Kálmán számára. A hatalmas palotákkal körülvett épület megjelenése szerényen elegáns, homlokzata egyszerű. A kapun belépve hangulatos kertet találunk. Az udvar egy nyugodt oázis a városban, borostyánnal futtatott falaival, falikútjával és virágot mintázó kőkocka burkolatával. Az udvaron található barokk szobor eredetije a Szépművészeti Múzeumban látható. Az íves lépcső fölött vasszerkezetes sárga üvegtetőt találunk. A magasföldszinten alakították ki az egykori lakórészt, amely utcai szobákból, egy felülvilágítós ebédlőből, öltözőből és egy fürdőszobából állt. Az udvar körül található korábbi kiszolgálóhelyiségekben kiállításokat és rendezvényeket tartanak. Az épületben működik többek közt a Magyar Építész Kamara, valamint egy étterem, a népszerű Építész Pince.

Degenfeld-Schonburg palota

Az épület funkciója egyszerre főúri palota és bérház: az Ybl Miklós életművében gyakori háztípus egyik első példáját láthatjuk. A palota és a bérház lakói nem zavarták egymást, hiszen két bejárattal és lépcsőházzal épült. A homlokzat meghatározó eleme a földszint és az első emelet rusztikái. A félköríves főkapu fölött erőteljes gyámokat és hosszú erkélyt figyelhetünk meg. A két udvaron és az oszlopos főlépcsőházban feltűnnek az Ybl által kedvelt vasszerkezetek és öntöttvas korlátok. A háromemeletes ház építtetője az Odescalchi család. Az egyik névadó Degenfeld Anna, aki herceg Odescalchi Gyula felesége volt. E házban élt ‘a generális’, vagyis Tisza Kálmán miniszterelnök és felesége, Degenfeld-Schonburg Ilona. A házat Józsefváros számos más épületéhez hasonlóan felújítják, így hamarosan eredeti pompájában áll majd a Bródy Sándor utca és Puskin utca sarkán, az Andrássy Egyetemmel szemben.

Gróf Festetics palota (Andrássy Egyetem)

A Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren álló palota jórészt megőrizte eredeti állapotát és belső tereit, így megfigyelhetjük az építtető család életmódjának emlékeit is. Természetesen külön helyet kaptak a reprezentáció, a magánélet és a kiszolgáló funkciók. Az Ybl Miklós által tervezett épületbe lépve megcsodálhatjuk az egykori szalonokat és lakosztályokat, a francia barokk stílusú lépcsőház stukkós virágdíszeit, a díszterem eredeti csillárjait és egyedi intarziás padlóburkolatát, valamint a bálterem velencei tükreit és cseh kristálycsillárjait. Lent az egykori hintótárolóban manapság kávézót találunk. Az itáliai palazzok mintájára épült palota a legszebbek közül való egész Budapesten – itt még egyetemi előadást is élmény lehet hallgatni.

Gróf Károlyi Alajos palotája

Az előzőtől néhány méterre, szintén a Pollack Mihály téren található, franciás manzárdtetővel koronázott Ybl-épület sajnos csak halvány tükörképe egykori önmagának. Az elegáns főúri palota 1945-ben leégett és az elhibázott felújításoknak is köszönhetően máig nem kapott megfelelő funkciót, bár – ahogy korábban írtunk róla – felmerült az amúgy csodás belső terekkel rendelkező és értékes helyen álló épület „rométteremmé” vagy butikhotellé alakítása.

Képviselőház (Olasz Intézet)

A mai Bródy Sándor utcában álló épület eredetileg az alsóházi képviselők számára épült, a felsőház tagjai pedig a közeli Nemzeti Múzeumban üléseztek. Az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz épület mindössze öt hónap alatt készült el 1863-ban. A képviselők az 1900-as évek elején átköltöztek a Duna partjára, Steindl Imre épületébe, Ybl palotája pedig 1942 óta nem csak építészeti stílusában képviseli az olasz kultúrát és szellemet. Az épületben könyvtár, 140 fős moziterem, mintegy 500 fős koncertterem és egy hangulatos kávézó is található.

Pálffy palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény)

A Reviczky utca és az Ötpacsirta utca sarkán álló palota 1867-ben épült a történelmi Pálffy-család pesti otthonaként. A sarkon egy négyszögletű kert kapott helyet, az épület pedig derékszögben emelkedik az épület. Az Ybl Miklós tervei szerint fölépített ház XV. Lajos korából származó franciás jegyeket hordoz magán: erre utal többek között a manzárdtető alkalmazása is. Pálffy Pálné és gyermekei az alsó két szintet használták, felettük pedig bérlakásokat alakítottak ki diákok számára. A Reviczky utca felőli részen lóistállót alakítottak ki. Jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye működik az épületben. Az olvasótermet a Szépművészeti Múzeumból származó festmények díszítik, valamint két márvány kandallót is találunk itt. 

Törley palota (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat)

A historizáló városi palota Ray Rezső tervei szerint 1894-re épült fel Törley József pezsgőgyáros számára. Az összesen öt szárnyból álló épület homlokzata és belső terei különösen gazdagon díszítettek. A főépület homlokzata neobarokk jegyeket mutat. Az erkély kovácsoltvas mellvédet kapott. A kapu feletti mezőben az épületben működő Tudományos Ismeretterjesztő Társulat címerét mutató üvegtáblát, egy címerpajzsban pedig ferdén elhelyezett szalagon az 1894-es évszámot láthatjuk. A főkapun lépünk be, a kapualj bal oldalán találjuk a főlépcsőház bejáratát, mögötte a díszes előcsarnokkal és főlépcsővel, továbbmenve pedig egy négyszög alakú udvarba juthatunk. A főépületet keskeny, öntöttvas szerkezetű átjáró kapcsolja össze a nyugati szárnnyal.

Wenckheim palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A Szabó Ervin téren álló épület 1886 és 1889 között épült fel a korszakban igen népszerű, Szászországból érkezett Meining Artúr  tervei szerint. Az építész neoreneszánsz, neobarokk, rokokó és biedermeier elemeket vegyített a Wenckheim Frigyes számára tervezett palotájában. A kőből készült homlokzat drezdai barokk, a belső tér XV. Lajos-féle jegyeket hordoz magán. Rácsait, kapuit és kandelábereit Jungfer Gyula, a korszak elismert művésze készítette. 1927-ben a gróf örökösei a fővárosnak adták el az épületet, majd négy év múlva, 1931-ben itt nyílt meg a Fővárosi Könyvtár, amely azóta is itt működik. A 2001-ben befejezett, Hegedűs Péter tervei szerint végrehajtott bővítés és átalakítás után az egyetemisták és a külföldi diákok kedvencévé vált a hangulatos könyvtár. A műemlék palota egyes termeiben megőrizték az eredeti berendezést.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár