Élmény
7 szobor, előélettel
7 szobor, előélettel

Ma Budapest szinte megtelt köztéri szobrokkal, olyan sok van belőlük. Nem volt ez mindig így… 1897-ben II. Vilmos császár látogatást tett Budapesten, és amikor búcsúzott, a dicséretek mellett azt kérdezte Ferenc Józseftől, hogy miért van Budapesten ilyen kevés köztéri szobor… Kisvártatva a magyar király nagy kegyesen bejelentette, hogy hajlandó 12 szobor költségét vállalni. Ehhez persze listát is mellékelt…

Az első Kossuth-szobor Kinek a szobra van az pesti Almássy téren? Savoyai Jenő Steve Jobs A 301-es parcella emlékműve Vízcsorgató gyermekek kútja A budai Wallenberg-szobor

Az első Kossuth-szobor

Fotó: multmento.blog.hu
A Szabadság téren, a mai CIB Bank timpanonjában van az első Kossuth-szobor, amelyet 1908-ban emeltek, magánterületen. Kossuth már 1894-ben meghalt, de amíg nagy ellenlábasa, Ferenc József élt, elképzelni sem lehetett, hogy közterületen szobrot emelhessenek a kormányzónak. Mindig lehet lázadni, ha az ember megtalálja a megfelelő módszert.
Szabadság tér

Kinek a szobra van az pesti Almássy téren?

Fotó: budapestcity.org
Nem Almássy Pálé, a forradalom alatti képviselőház elnökéé… Csengery Antal (1822-1880), a 19. század második felének hiperaktív politikusának, polihisztor hajlamú újságírójának szobrát eredetileg a Városliget sarkán állították fel 1938-ban, a Damjanich utca és Liget sarkán, az akkor ott álló Regnum Marianum templom mellett. 1951-ben itt kellett a hely a Sztálin szobornak, a templomot lebontották, a Csengery-szobornak a közeli Almássy téren találtak helyet.

Savoyai Jenő

Fotó: budapestcity.org  
Savoyai Jenő herceg (1663-1736), a törököket az ország területéről végleg kiűző zentai csata hőse véletlenül került mai helyére, a Királyi Palota elé. Ide Hauszmann Alajos, a palota védője a király lovasszobrát tervezte. Ehhez azonban nem jött meg a legfelsőbb hozzájárulás. Ekkor körülnéztek, és Zala György műhelyében megtalálták ezt a szobrot. Zenta városa rendelte meg, de nem tudta kifizetni. Így került ide a magyarokat nem különösen kedvelő hadvezér szobra. Éppen megállt parancsol seregének a marsallbot jellegzetes mozdulatával.
Budapesti Történeti Múzeum (Vármúzeum)

Steve Jobs

Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
A földkerekség első Steve Jobs-szobra Óbudán, a Graphisoft Parkban áll. Az építészeti szoftverrel világsikert elérő cég valaha üzleti kapcsolatban állt az Apple vezérével. Halála után egy héttel pályázatot hirdettek, és három hónap alatt elkészült a szobor, Tóth Ernő alkotása. Jellegzetes előadói pózban ábrázolja Jobst, azon a sajtóeseményen, amikor bejelentette az iPhone-t. Jelmondat is van a feliraton: The only way to do great work is to love what you do… Steve Jobs 1955-2011 („Az ember csak úgy tud nagyot alkotni, ha rajong azért, amit csinál”.)

A 301-es parcella emlékműve

Fotó: Közép-európai város
A régebben jeltelen sírban nyugvó 1956-os mártírok egykori parcellájában emelt emlékmű alighanem az egész 20. század legnagyobb magyar plasztikai alkotása. Elkerül minden közhelyet, futó pillantásra is megrendítő és talányos. Az egész egy „nagy rusztikus kő”. Egy mondat ihlette meg a pályázatot megnyerő Jovánovics György szobrászt: „Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, melyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt tértünk meg.” A mondat a halálra ítélt Angyal István (1828-1958) végrendeletében szerepelt.

Vízcsorgató gyermekek kútja

Fotó: netkeptar.hu
A Vigadó tér közepén álló Senyei Károly-szobrot sok idősebb budapesti „Ürgeöntők kútja” néven emlegeti. Ha azonban közelebb megy az ember, akkor ürgéket nem, csak békákat látni. Ez volt a Főváros által emelt legelső köztéri szobor. A második világháború után át kellett adnia a helyét egy szovjet repülős emlékműnek. A száműzetést a Dagály strandon töltötte, 2000-ben tért vissza.
Pesti Vigadó

A budai Wallenberg-szobor

Nicolas Salgó, amerikai követ, miután olvasott egy cikket az eredeti Wallenberg-szobor elrablásáról, megbízta Varga Imrét, hogy alkosson egy új szobrot, ám azt a kommunista Magyarország nem engedte felállítani, így került a követi rezidencia kertjébe. 1987-ben aztán az amerikai és svéd követ összefogott, és hetekkel Kádár svédországi útja előtt, nemzetközi bonyodalmakkal zsarolva a rendszert, 1987-ben elérte, hogy felavassák a szobrot – szinte titokban. Az elrabolt szobor körvonalai mellett ez az Ovidius-sor van rávésve: „Donec eris felix, multos numerabis amicos, / Tempora si fuerint nubila, solus eris” (Sorsod amíg kedvez, szám nélküli lesz a barátod, / ámde magadra maradsz, hogyha eged beborul – Muraközy Gyula fordítása.)