Ma Budapest szinte megtelt köztéri szobrokkal, olyan sok van belőlük. Nem volt ez mindig így... 1897-ben II. Vilmos császár látogatást tett Budapesten, és amikor búcsúzott, a dicséretek mellett azt kérdezte Ferenc Józseftől, hogy miért van Budapesten ilyen kevés köztéri szobor... Kisvártatva a magyar király nagy kegyesen bejelentette, hogy hajlandó 12 szobor költségét vállalni. Ehhez persze listát is mellékelt...
1/7
Az első Kossuth-szobor
A Szabadság téren, a mai CIB Bank timpanonjában van az első Kossuth-szobor, amelyet 1908-ban emeltek, magánterületen. Kossuth már 1894-ben meghalt, de amíg nagy ellenlábasa, Ferenc József élt, elképzelni sem lehetett, hogy közterületen szobrot emelhessenek a kormányzónak. Mindig lehet lázadni, ha az ember megtalálja a megfelelő módszert.
3/7
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő herceg (1663-1736), a törököket az ország területéről végleg kiűző zentai csata hőse véletlenül került mai helyére, a Királyi Palota elé. Ide Hauszmann Alajos, a palota védője a király lovasszobrát tervezte. Ehhez azonban nem jött meg a legfelsőbb hozzájárulás. Ekkor körülnéztek, és Zala György műhelyében megtalálták ezt a szobrot. Zenta városa rendelte meg, de nem tudta kifizetni. Így került ide a magyarokat nem különösen kedvelő hadvezér szobra. Éppen megállt parancsol seregének a marsallbot jellegzetes mozdulatával.
6/7
Vízcsorgató gyermekek kútja
A Vigadó tér közepén álló Senyei Károly-szobrot sok idősebb budapesti „Ürgeöntők kútja” néven emlegeti. Ha azonban közelebb megy az ember, akkor ürgéket nem, csak békákat látni. Ez volt a Főváros által emelt legelső köztéri szobor. A második világháború után át kellett adnia a helyét egy szovjet repülős emlékműnek. A száműzetést a Dagály strandon töltötte, 2000-ben tért vissza.