A Verzió Budapest egyik legizgalmasabb filmfesztiválja, amelyet már 16. alkalommal rendeznek meg az elmúlt évek legütősebb emberi jogi dokumentumfilmjeit felvonultatva. 46 ország 75 alkotását láthatjuk november 12. és 17. között, és mivel mindent lehetetlen megnézni, kiválasztottunk közülük 5 ígéretes alkotást.

1/6

Matangi, Maya, M.I.A.

A film 1975-ös születésű, Sri Lanka-i származású Mathangi Arulpragasam (művésznevén M.I.A.) énekesről és rapperről szól, akinek karrierje a 2000-es évek elején indult be. (Akik azt gondolják, annyira nincsenek képben a popszakmával, azoknak

Bad Girls vagy a

Paper Planes egészen biztosan ismerősen cseng az utóbbi évek terméséből.) M.I.A. szülőhazájában sokáig üldözöttként élt családjával, majd menekültként kezdte újra életét Londonban. 

Fontos tudni róla, hogy édesapja a Srí Lanka-i fegyveres tamil ellenállás alapítója volt – bár kapcsolatuk ellentmondásos, legelső, Arular című 2005-ös albuma az ő nevét viseli. A film alaposan a mélyére ás a családi-kulturális háttérnek rengeteg archív, soha nem látott felvétellel; a politikai, társadalmi tényezők és aktualitások izgalmas csavart adnak az énekesnőről készült portrénak, akinek művészetét nem lehet elválasztani háború, migráció, multikulturalitás és identitás kérdéseitől. 

2/6

Csúszópálya (Minding the Gap)

A fesztivál Így növünk fel szekciója a legújabb generáció életére fókuszál, ami csöppet sem könnyű a mai korban. Ebben a kategóriában kitüntetett helyet foglal el Bing Liu filmje, amelyet 2018 egyik legjobbjaként tartanak számon: premierjekor nyert a Sundance Filmfesztiválon, továbbá Emmy-díjra és Oscar-díjra is jelölték. Rögtön a Richard Linklater Sráckor című filmje ugrott be róla nekünk, hiszen a chicagói rendező 12 éven át forgatta filmjét gördeszkás barátairól. Lényegében saját magukról a szülővárosukban, megörökítve felnőtté válásukat az összes nehézséggel együtt, ami vele együtt jár, felrajzolva a generációkról generációkra hagyományozott családi traumákat és beidegződéseket – köztük persze férfiasság kérdéseit is, ami különösen érdekes megvilágítást kap.
https://vimeo.com/279349924
12 év alatt rengeteg nyersanyag született, úgyhogy a vágás külön említést érdemel, ügyesen emeli ki és árnyalja a fő problémaköröket, a három fiú sajátos sorsát. Egyikük túl korán apává válik, másikuknak apja halálával és saját faji identitásával kell szembenéznie, míg maga a rendező is sorra kerül a szembesítések sorában egy édesanyjával való nehéz, családon belüli erőszakot taglaló beszélgetés során. 

3/6

Föld

A fesztivál Antropocén szekciója a klímaváltozással foglalkozik – maga a kifejezés egy javasolt új földtörténeti kor neve. A Földről és a pusztulás felé tartó világunkról nem egy dokumentumfilm foglalkozott már, Nicolaus Geyrhalter osztrák rendező filmje azonban különleges abból a szempontból, hogy szenvedő állatok, pusztuló őserdők helyett azokhoz a folyamatokhoz és szereplőkhöz megy egészen közel, és kínál velük való azonosulási pontot, akik a természetbe való legradikálisabb beavatkozásokat hajtják végbe. Munkások mesélnek, milyen az életük carrarai márványbányászként, kaliforniai hegyelbontóként, alagútvájóként, spanyol rézbányászként, milyen radioaktív hulladékkal dolgozni, milyen értelmet látnak a munkájukban, mit élveznek benne. Sőt még Magyarországra is ellátogatott a stáb egy gyöngyösi külszíni szénbányába.
https://vimeo.com/315417822
Sokaknak nyomasztónak tud hatni az ipari környezet ábrázolása, a Földben viszont festői, szemgyönyörködtető képsorokon elevenednek meg a munkálatok, aminek köszönhetően érdekes és élvezetes filmélményben (és nem mellesleg geológiai ismeretterjesztésben) lehet részünk. Kiemelendő még, hogy a film az idei Berlinalén az ökumenikus zsűri díját nyerte el.  

4/6

Tinibálvány (Jawline)

A film nézésekor előfordulhat, hogy nem hiszünk a szemünknek, mikor a rajongó tinilányokkal készült interjúkat vagy a sírógörcsrohamaikat nézzük. Bármennyire is le szokás nézni a youtubereket és a valós teljesítményt nem nyújtó influenszereket, jobb, ha tisztában vagyunk a jelentőségükkel: ami régen a Beatles, majd a Backstreet Boys volt, a kiváltott hisztéria mértékét tekintetve a „fiúcsatornákon” felbukkanó srácok lettek, akik az illúziók legváltozatosabb formájával ajándékozzák meg rajongóikat. A Tinibálvány ezt a tendenciát mutatja be nekünk egy 16 éves, álmos vidéki kisvárosban élő „újonc” történetén keresztül, aki jól hangzó közhelyekkel próbálja meghódítani az internetezők szívét. Ugyanakkor nincs könnyű helyzetben, ami családi és anyagi körülményeit illeti, így van tétje annak, sikerül-e hírnevet és pénzt szereznie.
https://vimeo.com/349134522
A filmben van minden, ami a mai okosvilágban és a közösségi médiában idegesítő lehet, szelfik, instagram-függés, magamutogatás, brandépítés, a gyors pénzcsinálás, hírnév és figyelem iránti vágy, ugyanakkor pontos diagnózist ad a mai fiatalok digitális technikával összefonódó világáról, és talán segít megérteni működését is.  

5/6

Hammarskjöld, döglött akták

Megoldható-e egy 50 éve lezárt rejtély? Dag Hammarskjöld egykori ENSZ-főtitkár gépe 1961-ben zuhant le rejtélyes körülmények között Afrikában, és a katasztrófában a svéd politikus és a legénység nagy része életét vesztette. Az összeesküvés-elméletek között felmerült, hogy a gépet lelőtték, de ezt sosem bizonyították be. Pedig ok éppenséggel lenne a gyilkosságra, hiszen Hammarskjöld a kongói polgárháború ügyében igyekezett békét kieszközölni (ami nem mindenkinek állt érdekében), és épp a tárgyalásokra tartott, amikor a szerencsétlenség megtörtént.

A dokumentumfilm készítői, a dán újságíró-dokumentumfilmes-provokátor Mads Brügger és svéd társa, Göran Björkdahl alaposan újravizsgálták a korábbi nyomozási eredményeket, több új tanút is meghallgattak, és bár úgy tűnik, módszereik nem a legkiforrottabbak, olyan nyomra bukkantak, amiről nem is álmodtak. Nem spoilereznénk, de a Sundance fesztivál-nyertes film végére körvonalazódik, mi okozta pontosan Dag Hammarskjöld halálát. 

6/6

+ 1: Vektor VR-szekció

A virtuális valóság (VR) és a dokumentumfilm kereszteződése eléggé újszerűen hathat, pedig több bennük a közös metszet, mint gondolnánk. A különböző kísérleti technikák, a 360 fokos videók, interaktív dokumentumfilmek, immerzív újságírói projektek és térspecifikus megoldások sokat hozzáadnak a műfajhoz, ezért Magyarországon először egy teljes szekciót tesznek ki a VR-tartalmak. Ily módon ismerhetjük meg többek között Kafka Átváltozásának világát (Metamorphosis VR), Grönland és a Bajkál-tó tájait (-22.7°C, A Bajkál-tó: tudomány és szellem) vagy Kína „utánzatvárosainak” mindennapjait (The Real Thing).