Budapest
5 budapesti famatuzsálem, amely elképesztő dolgokat láthatott már a város múltjából
Fotó : Bódis Krisztián / WLB
ősz, margitsziget, bódis krisztián

A városban leginkább az épületekre tekintünk úgy, mint a múlt beszédes monumentumaira, melyek hosszú évtizedek vagy akár évszázadok óta állnak a helyükön. Ám ha figyelmesebben megnézünk egy-két régi fotót, feltűnik, hogy mintha a rajtuk szereplő fák is egész ismerősek lennének – és tényleg, az a platán vagy eperfa, ami a fekete-fehér fotón még kis csemete, vagy ifjonc, ma is ott áll, csak immár tekintélyes matuzsálemként. Összeszedtük az öt budapesti kedvencünket.

Az Erzsébet-híd őrei Károlyi-kerti eperfa Margitszigeti ősplatán A Széchenyi tér akáca Szabadság téri platánok

Az Erzsébet-híd őrei

A híd budai hídfőjének két oldalán áll egy-egy ősöreg, száz évesnél is idősebb platán. A két csemetét még valamikor a 20. század elején ültethették, amikor a híd is épült, azóta túléltek minden háborút és Városrendezést. Ma már nehéz elképzelni, de ahol most a hídról a forgalmas lehajtók kanyarogank a Gellért-hegy lábánál, egykor igazi kis földi paradicsom burjánzott, tóval, csobogókkal, dús növényzettel. 

Fotó: Fortepan/Klösz györgy/ Budapest Főváros levéltára

Károlyi-kerti eperfa

Nemcsak a kert és a belváros, de az ország egyik legidősebb eperfája a park Ferenczy utcára nyíló bejárata közelében magasodik. Pontos korát nem tudni, valószínűleg a 18. század vége óta áll itt. A kert valaha a Károlyi család magas kőfallal körülvett privát kis oázisa volt (mígnem 1919-ben Károlyi Mihály megnyitotta a köz előtt) ahol olyan előkelő eseményeket tartottak, mint például József nádor első feleségének névnapi ünnepélyét.

Károlyi-kertFotó: Csudai Sándor / WLB

A pontos ültetés dátuma ugyan nem ismert, de a fafajnak nem kisebb támogatója volt, mint Széchenyi, aki a levelén élő selyemhernyó honosítása miatt egy egész ültetvényt is létesített a birtokán. De hogy mi mindent láthatott? A közben felnövő Podmaniczky báró gyerekkorát, az 1838-as nagy árvizet, azt, ahogy az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után Batthyány-t elhurcolták a kertből és Haynau fejgörcsös sétáit, aki a palotában rendezte be főhadiszállsát. 

Margitszigeti ősplatán

Talán ez a legismertebb a budapesti famatuzsálemek közül,  ezt valamikor 1810 körül, József nádor korában ültették, igazi túlélő is, átvészelte az árvizeket, háborúkat, kertrendezéseket. Európa-szerte is a legszebb koronával rendelkező platánnak tartják, ha meglátogatnánk a szigeti kápolna és a romok között keressük. 

Fotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest

A Széchenyi tér akáca

A francia forradalom idején ültetett matuzsálem itt állt már nemcsak a Gresham, de a Lánchíd és az Akadémia megépülte előtt is, valószínűleg ez a város legörgebb akácfája, 1789-ben ültetették a Duna-parti fasort, ennek utolsó példánya ez.

Fotó: szerk. / WLB

Többször veszélybe került, legutóbb tér alatti mélygarázs építésekor merült fel a kivágása, de szerencsére végül a megóvása mellett döntöttek. 

Szabadság téri platánok

Itt húzódott az első pesti sétatért, amely Széchenyi István kezdeményezésére jött létre, az akkor még itt magasodó hatalmas kaszárnya, az Újépület tövében. Bár a városi legendák nem egyszer úgy emlegetik, hogy a mostani platánsort a gróf felesége, Seilern Crescence ültette el 1844-ben, ilyen idős fa nincs a téren, ma már csak a  kistestvérei állnak az eredetieknek, amiket a századfordulón ültettek, a tér kialakításakor.

Fotó: Kőrösi Tamás / WLB