Élmény
25+1 budapesti hely, amit szeretnénk felújítva látni – 2. rész
Fotó : Juhász Norbert - WLB
25+1 budapesti hely, amit szeretnénk felújítva látni – 2. rész

Szinte megszoktuk, hogy a történelmi épületeink nagy része szürke, kicsit omladozik és mindenki úgy beszél róla: „milyen szép lehetne”. Az utóbbi néhány évben rengeteg épület, köztér és park újult meg, de bőven akad még tennivaló. A gyűjtéssel az volt a célunk, hogy az – adott esetben kevésbé szem előtt lévő – értékekre is felhívjuk a figyelmet, mert ezekkel Budapest sokat nyerne és még jobb hely lehetne. Jó lenne elképzelni, hogy ezek a még mindig lerobbant épületek is visszanyerik egykori pompájukat. Az első részbe nem fért bele minden – igaz ebbe sem – íme a folytatás!

Mai Manó Ház Károlyi-palota Unger-ház  Margitszigeti Casino Corvin Áruház Fischer áruház  Egyetemi templom Andrássy út 47. Almásy-palota Törley-mauzóleum  Czuba-Durozier-kastély  A Puskin mozi épülete Magda udvar Goldberger ház Polgári Serfőzde bérháza Kőbányai sörgyár Nagyvásártelep  Millenáris Velodrom Hunyadi téri piac Steindl-villa Gutenberg-otthon Árkád Bazár Brandstätter-ház Glückmann-ház Lakóház, Báthory utca 5.  +1 Dorottya utca 8.

Mai Manó Ház

Mai Manó császári és királyi udvari fotográfus a mai Nagymező utcában építtette fel műteremházát. A bejárat fölött egy fényképezőgépet tartó angyalka, a homlokzaton a nagy üvegfelületek és az allegorikus festmények mind arra utalnak, hogy ez a ház már több mint 120 éve szolgál egy ügyet, a magyar fotográfiát. A homlokzaton Zsolnay-féle pirogránit, az emeleten Róth Miksa műhelyéből származó üvegfestmények, díszes lépcső, eredeti ajtókeretek és lambériák, szegecselt acélgerendákkal tagolt, hatalmas padlástér: a megkopottságában is hangulatos ház tele van olyan részlettel, ami miatt megérdemelné az alapos, mindenre kiterjedő felújítást – Budapest egyik régi-új látnivalója lehetne.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB
Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház)

Károlyi-palota

A Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály tér és a Múzeum utca sarkán találjuk ezt a franciás manzárdtetővel koronázott épületet, amely sajnos csak halvány tükörképe egykori önmagának. Az elegáns főúri palota – mely eredetileg Gróf Károlyi Alajos megrendelésére készült el Ybl Miklós tervei alapján – 1945-ben leégett és az elhibázott felújításoknak is köszönhetően máig nem kapott megfelelő funkciót. A rekonstrukció után az újjászülető Palotanegyed egyik legszebb épülete lehetne.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Unger-ház 

A Múzeum körutat a Magyar utcával összekötő palota Ybl Miklós legkorábbi pesti művei közül való, 1852 és 1853 között épült Unger Henrik megbízásából. A jogász végzettségű, de egyébként kovácsmester felmenőkkel rendelkező megbízó bérházak építésével szerzett nagy vagyont. A romantikus stílusú, bizánci és mór elemeket is felvonultató épület első emeletén hét kis erkélyt láthatunk, amelyet egyenként két-két griffmadár támaszt alulról. Az átjáróházként használt, hangulatos udvart – az Operaház kocsifeljárójához hasonlóan – fakockák burkolják. A kissé megkopott épület mindenképpen megérdemelné az igényes felújítást, kevés hasonlóan hangulatos épület maradt meg a 19. század közepéről.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Margitszigeti Casino

Az eredetileg alsószigeti nagyvendéglőként, majd Margiszigeti Casinóként ismert házcsoportot 1868-69 körül építették Ybl Miklós tervei szerint József nádor majorsági épületeinek felhasználásával. Az épület közel száznegyven éves, viszontagságos története során szinte évtizedről évtizedre átépült, bővült. Az 1930-as évek közepén nagyobb modernizálást hajtottak végre az egész épületen. A sok átalakítás és a háborús károk következtében mára szinte felismerhetetlenné vált az épület, aminek talán legláthatóbb jele a torony eltűnése. Az átfogó rekonstrukcióra komoly tervek készültek egy jó évtizeddel ezelőtt, de ezeknek csak kis része valósulhatott meg.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB
Margitsziget

Corvin Áruház

Az 1926-ban, Reis Zoltán építészmérnök tervei szerint felépült Corvin a legrégebbi, folyamatosan működő budapesti nagyáruház. Építése mögött egy tőkeerős német–holland befektetőcsoport és profi menedzsment állt, akik számos újdonságot vezettek be a hazai piacon: menetjegyirodát és éttermet nyitottak; a közönséget gyakran szalonzenekar szórakoztatta, az emeleti kiállítótérben művészeti alkotásokat mutattak be, az 1931-ben épített mozgólépcső pedig valódi szenzációnak számított a városban. A második világháborúban súlyosan megsérült épület homlokzatát egy külvárosi csarnokoknál megszokott, de a belvárosba egyáltalán nem illő „alumíniumdoboz” fedi, felújítása évtizedek óta várat magára. Pedig ha oldalról vagy hátulról, a lefedést nem kapott helyeken szemléljük az épületet, láthatjuk: mindenki jobban járna, ha a régi állapot helyreállna.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Fischer áruház 

Az első, kifejezetten áruház céljaira épült modern üzletházat Fischer Simon kereskedő nyitotta a városban, egészen pontosan a mai Bécsi utcában. A 13 évesen, Árva megyéből mindenféle vagyon nélkül elindult kereskedő szorgalmával küzdötte fel magát a legtehetősebbek közé. Hatalmas forgalmat bonyolító, jól szervezett, mahagóni bútorokkal berendezett áruházában szinte egy hadsereg, mintegy kétszáz alkalmazott állt a vásárlók rendelkezésére. A szecessziós épület még ma is áll, bár sorsa néhány évvel ezelőtt, a Zeppelin néven elhíresült belvárosi ingatlanfejlesztési őrület miatt komoly veszélybe került. Évek óta műanyag fólia mögött várja, hogy valaki méltóképp, értékeit tiszteletben tartva helyreállítsa – a Kempinskitől, a brit követségtől és a Vörösmarty tértől néhány méterre.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Egyetemi templom

A Kisboldogasszony-templomnak is nevezett épületet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálosok építtették. A feltehetőleg Mayerhoffer András által tervezett, jelenleg látható épület alapkövét 1723-ban rakták le. A rend feloszlatása után a templom a pesti egyetem tulajdonává lett. A háromszögű oromzat csúcsán a pálosok címerét, a tornyok és a háromszög között balra Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal alakját figyelhetjük meg. A belső tér egyhajós, kétoldalt kápolnasort találunk. A boltozatok érett barokk freskóit Johann Baptist Wenzel Bergl osztrák festő készítette. Általában véve nincs rossz állapotban, de a felújított homlokzat újra a környék dísze lehetne.
Fotó: Hartyányi Norbert - WLB
Egyetem tér

Andrássy út 47.

Az ingatlanpanamák egyik jelképe lehetne a 2004-ben eladott palotaépület az Andrássy út és a Liszt Ferenc tér sarkán. Építésze a Pakson született, de a zürichi egyetemen tanult, majd onnan hazatért Freund Vilmos volt, aki az Andrássy úton még kilenc épület tervezésében vett részt. Több mint egy évtizede nézzük a homlokzat elé helyezett fa állványzatot. Forrásaink szerint lassan rendeződik az épület jogi státusza és vevőre is lelhet az ingatlan, így van remény a felújításra.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Almásy-palota

Szintén állványok borítják a Ferenciek terétől nem messze, a Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló egyemeletes palotát. Terveit a Nemzeti Múzeum építésze, Pollack Mihály készítette gróf Almásy Ignác megbízásából. Az épületet 1885-ben gróf Szapáry Gézáné, férje pedig a velencei Morosini család műkincsgyűjteményét örökölte meg, amelyet ezután itt helyeztek el. Tiziano, Tintoretto, Lorenzo Lotto és Giulio Romano festményei mellett 18. századi bútorokat és velencei tükröket helyeztek el az építészetileg is figyelemre méltó Szép utcai palotában. Az 1817-ben épült palota jelenlegi állapota méltatlan, jó lenne állványok nélkül látni.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Törley-mauzóleum 

A budafoki Sarló utcában, a családi kastély telkének legmagasabb pontján, nem messze a híres pezsgőspincéktől áll Törley József családi sírboltja. Az 1909-ben olaszországi építőmesterek által felépített, szecessziós, részben keleti motívumokkal díszített sírkápolna tervezője Ray Rezső Vilmos építész volt. A centrális alaprajzú épületet kupola zárja, ez alatt színes, Róth Miksa műhelyéből származó üvegablakok álltak, amely egykor nagyon különleges hangulatot biztosíthatott. A díszítő szobrokat és domborműveket a korszak ismert szobrászművésze, Dankó József készítette. A benti állapot siralmas, az egész épület kifosztva, elhagyatottan áll. Megérdemelné, hogy felújítsák – az alatta álló, egykor medencével, teniszpályával és pálmaházzal is ellátott – kastéllyal együtt, mindkettő nagyon különleges hangulatú épület.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Czuba-Durozier-kastély 

Szintén Budafokon, az egykori Törley-birtok közelében, a Péter Pál utcában találjuk a francia romantikus építészet egyik szép példáját: a kastélynak is beillő villát W. H. Czuba-Durozier építtette családja számára. Az 1884 és 1887 között elkészült épület pincéjében a francia származású iparos konyakgyárat hozott létre. Ez az üzem a tulajdonos halála után megszűnt, az államosítás pedig itt is sorscsapásként hatott, az átalakítások nagy kárt tettek a lakásokra felszabdalt épületben. A toronnyal, neoreneszánsz vakolatdíszekkel, kovácsoltvas korláterkélyekkel díszített épület jobb sorsra lenne érdemes.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

A Puskin mozi épülete

A Kossuth Lajos utca legendás mozija 1926-ban nyitotta meg kapuit Forum Filmszínház néven. 1929-ben itt vetítettek le először hangosfilmet az országban, de itt volt a Hyppolit, a lakáj díszbemutatója is. Az épület maga 1895-ben épült, a mozi helyén eredetileg a Magyar Világ kávéház működött. A nagy befogadóképességű mozi eredeti terveit Jánszky Béla és Szivessy Tibor készítették. A rendszerváltás után átalakították: az építészek megtartották a homlokzat és az előcsarnok kiképzését, de a dísztermet háromfelé osztották és megszüntették a páholyokat. Sajnos ekkor eltűnt az eredeti díszítések nagyobbik része és az átalakítgatások is rontanak a hangulaton. A mozi belül nincs rossz állapotban, de az épületre ráférne a felújítás.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB
Puskin mozi

Magda udvar

Mint egy képzeletbeli városból ottfelejtett ház áll magányosan a Mátyás tér sarkában az a hatemeletes ház, amely az elmúlt években a Liza, a rókatündér című sikerfilm révén szerzett nem várt hírnevet. Építtetői dr. Vágó Lajos ügyvéd és Balassa Zsigmond „droguista’ voltak, tervezői Löffler Béla és Löffler Sándor építészek. Geometrikus díszítésű homlokzat, üvegezett zárterkélyek, vasszerkezetek, óriási ión pilaszterek, belül domborművek, fekete-fehér padlóburkolat, kék csempék, vasrácsok, faburkolatú lift – számos olyan részlet teszi egyedivé ezt az épületet, ami miatt érthető, hogy miért választották egy film helyszínének. Jó volna felújítva látni, nem sok ház maradt ennyire épségben ezen a környéken.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Goldberger ház

Szintén Löffler Béla és Löffler Sándor tervei szerint készült el 1911-re a Népszínház utca 37-es szám alatt fekvő Goldberger ház. A homlokzat egyszerre visel magán szecessziós és art deco jegyeket. Egykor a környék legszínesebb háza volt, az egész dekorációt a humor és a képzelőerő jellemezte. Ma szürke és omladozó, felújításával a szebb napokat is megélt környék visszakaphatna valamit a száz évvel ezelőtti hangulatból, amikor a tehetséges építészek kicsit szabadjára voltak engedve.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Polgári Serfőzde bérháza

A Népszínház utca 22. alatt található négyemeletes bérház 1906-ban épült föl Vidor Emil tervei alapján. A fővárosi helyi védelem alatt álló ingatlan eredetileg a Polgári Serfőzde bérháza volt. Legfőbb látnivalója a negyedik emelet fölötti mezőben látható mozaik, amely a sörkészítés és a sörivás dicséretét, egészen pontosan a gyár három termékét, a király-, a polgár-, és a barátsört hirdeti. A középső mezőben Gambrinust láthatjuk sörös szekéren. A mozaik terveit Dudits Andor készítette, a kivitelezést Róth Miksa műhelye végezte. A mozaikoknak helyet adó sávok jó állapotban vannak, de a homlokzat helyreállításával teljesebb lenne az összkép.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Kőbányai sörgyár

A budapesti sörgyártás központjában, a kőbányai Maglódi úton áll egy hatalmas téglaépület. A téglaarchitektúrás, tornyokkal díszített hatalmas gyár 1912-ben épült a Fővárosi Sörfőző Rt. számára. Az üzem méreteit és kapacitását jellemzi, hogy – ahogyan az a máig megmaradt sínpárokból és az egykori reklámokból is jól kiolvasható – régen még gőzmozdonyok is megközelíthették a gyárat. Ma egy része kihasználatlan, másik részén Nigériába szánt autókat buherálnak, néhány helyiséget pedig kisüzemi sörfőzdék foglaltak el, létrehozva ezzel a Főzdeparkot.
Fotó: Juhász Norbert - WLB

Nagyvásártelep 

Két, ütött-kopott állapotban lévő, de még így is impozáns épület áll magányosan a Közvágóhíd és a Kvassay híd közelében. Az 1930–1932-ben elkészült épületek tervezője Münnich Aladár, a korszak ismert, saját útjain járó építésze. A Nagyvásártelepnek nevezett területet a főváros építette az 1930-as évek elején az élelmiszer-nagykereskedelem lebonyolítására. A terület vasúti, folyami és közúti kapcsolattal is rendelkezett, így az Alföldről beérkező termények fogadása, tárolása és elosztása könnyebbé vált. A csarnok egy híddal csatlakozik az építészetileg szintén értékes irodaházhoz, amelyben régen többek között vendéglő, posta, bank, rendőrség, vasúti és vámkirendeltség is helyet kapott. A vörösesbarna klinkertégla borítású homlokzaton Ohmann Béla négy, egyenként két és fél méter magas szobrát, a földműves, a halász, a kertész és a kofa stilizált alakját láthatjuk. Az erkély oszlopain a főváros címere, az épület előtt pedig két zászlótartó rúd figyelhető meg.
Fotó: Juhász Norbert - WLB

Millenáris Velodrom

A hazai kerékpársport szentélye eredetileg Neuschloss Marcell és Neuschloss Ödön tervei alapján épült fel a millenniumi ünnepségek idején, majd az 1920-as évek végén a sportoló-építész polihisztor, Hajós Alfréd tervei szerint, modern vasbetonszerkezetekkel építették át. Az épület nem túl jó állapotban vészelte át az elmúlt évtizedeket. Még a neve is megtévesztő, hiszen nem a budai Millenáris területén található, hanem a pesti oldalon, a név pedig a millennium idejére utal. Néhány éve felmerült a felújítása – ekkor Váncza László és csapata megőrizte és újragondolta az építészetileg értékes épületegyüttest –, de újabban egy új, óbudai velodrom ötletéről lehetett olvasni. Hiba lenne pusztulni hagyni.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Hunyadi téri piac

A vásárcsarnok a millennium után egy évvel, 1897-ben készült el Cziegler Győző tervei alapján. Ebben az időszakban a fővárosban több vásárcsarnok is épült a nem megfelelő higiéniai viszonyokat biztosító, szabadtéri piacok helyett. A környező teret és a kis piacot már felújították, de a vásárcsarnok korábban már megkezdett rekonstrukciójára ténylegesen még egy kicsit várni kell.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB
Hunyadi téri piac

Steindl-villa

A fogaskerekű svábhegyi megállójától néhány perc sétára találjuk a természetvédelmi oltalom alatt álló Jókai-kertet. Az író a régi kőbánya helyén sok év munkájával, megfelelő botanikai ismeretekkel és találékonysággal alakított ki virágzó parkot és mintakertet. A hangulatos területen különleges fafajtákkal, rózsabokrokkal és kékszőlő ültetvénnyel is találkozhatunk. A kert hátsó részében áll a műemléki védelmet élvező, de ma már romos Steindl-villa, amelyet Steindl Károly ékszerész építtetett. Fia, Steindl Imre tervezte az Országgyűlés épületét. Érthetetlen, hogy a fantasztikus fekvésű, fontos építészeti emléket képviselő villa hogyan állhat kihasználatlanul és üresen.
Fotó: Juhász Norbert - WLB

Gutenberg-otthon

A század elején a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete elhatározta egy egyesületi székház és bérház létrehozását, amely végül a korszak kiváló építész testvérpárosa, Vágó József és Vágó László tervei szerint épült föl 1906-1907-ben. A négyemeletes épület nincs rossz állapotban, de a szecessziós majolikadíszekkel tarkított homlokzat megérdemelné a felújítást.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Árkád Bazár

Szintén Vágó József és Vágó László tervei szerint épült föl 1908-ban az úgynevezett Árkád Bazár. A Dohány utca és a Síp utca sarkán található épület földszintjén egykor Európa egyik legnagyobb játékboltja működött. Az eredeti funkcióra való utalások – játszó gyerekek, állatok, meseszereplők – világosan felismerhetőek a Zsolnay-féle homlokzatdíszeken. A berendezés sajnos nem maradt meg a sokáig Metró Klubként működő házban, de a külső kép így is rendkívül egyedi, szép megoldásokat mutat. 
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Brandstätter-ház

A Síp utca és a Wesselényi utca sarkán álló szecessziós épület terveit Vágó József és Vágó László készítette Brandstätter Izsák szállítási vállalkozó megrendelésére. Ez az 1903-ban fölépült ház volt a Vágó fivérek egyik első közös munkája. Az épületet néhány évvel később átalakították Schannen Ernő és fia, Schannen Artúr tervei alapján. A kerámiával és stukkókkal díszített homlokzat eredetileg jóval gazdagabban volt dekorálva. A környék egyik legszebb háza, megérdemelné a felújítást.
Síp utca - Wesselényi utca találkozása maFotó: Bódis Krisztián / We Love Budapest

Glückmann-ház

A Dob utca és a Rumbach Sebestyén utca sarkán álló szecessziós épület Román Ernő és Román Miklós tervei alapján készült 1913 és 1915 között. A megrendelő Glückmann Jakab nagykereskedő volt. Az építész testvérpár sok hasonló jellegű, 5-6 emeletes lakóházat tervezett a pesti belvárosban. Az ingatlan legjellegzetesebb eleme a lapos saroktorony, de érdekesek az erkélyek fémrácsai, valamint a homlokzat sárga és piros díszei is.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

Lakóház, Báthory utca 5. 

A négyemeletes, szecessziós bérház a historizmus nagymestereként ismert Alpár Ignác tervei szerint épült fel, akinek olyan épületeket köszönhetünk, mint a közelben álló Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdepalota, a Vajdahunyad vára vagy éppen az előző listában említett Anker ház. A ház talán legismertebb lakója Hajós Alfréd építész-olimpiai bajnok sportoló-újságíró-polihisztor volt. Az egész épület és a környék is megérdemelné a felújítást. Különösen figyelemre méltó a bejárati kapu.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB

+1 Dorottya utca 8.

Talán furcsa lehet egy ilyen, gyönyörű épületeket felsoroló lista végén egy üres telket látni. De mindez nem véletlen: nemrégiben még állt itt egy ház. A II. világháború után jelentősen átalakítva, lebutítva, de a tervek a közelmúltban még arról szóltak, hogy helyreállítják az 1914-ből származó épületet. Eredetileg az alsó szinten elegáns üvegportálokat láthattunk, felette áttört mellvédű erkélyek, a legfelső szinten fotóműtermekkel. A műteremszinten az egyik legmeghatározóbb magyar fotográfus, Pécsi József dolgozott, sőt, magániskolát rendezett be. Az épület tervezőjét Medgyaszay Istvánnak hívják – és bár nevét sokan nem ismerik – személyében az egyik legeredetibb magyar építészegyéniséget tisztelhetjük. Illetve tisztelhetnénk: a tervek szerint a hatemeletes épület helyett egy nyolcemeletes hotel épülhet – ami lehet akármilyen jó minőségű, a kapzsiság és az építészeti örökséggel szembeni méltatlan bánásmód jelképévé válhat. Még nem késő máshogy dönteni.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB