Élmény
13 lenyűgöző budapesti könyvtár
Fotó : Balkányi László/WLB
13 lenyűgöző budapesti könyvtár

Könyvtárba járni menő. Nincs ennél tökéletesebb hely a csendes olvasgatáshoz, elmélyült tanuláshoz vagy alapos kutatáshoz. Digitális forradalom ide vagy oda, egyre többen térnek vissza, hogy fellapozzanak olyan könyveket, amelyeket esélytelen online fellelni, vagy egyszerűen azért, hogy élvezzék a nyugodt légkört. Budapest szerencsés ezen a fronton, hiszen a világ legszebb könyvtárai közül több is itt található, némelyik ráadásul műemléki védelem alatt áll. Képgalériánk biztosan meghozza a kedveteket egy könyvtári kiruccanáshoz.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Országgyűlési Könyvtár ELTE Egyetemi Könyvtár Országos Idegennyelvű Könyvtár Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára BME Központi Könyvtár Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár ELTE Angol-Amerikai Intézet és Germanisztikai Intézet Könyvtár Olasz Kultúrintézet könyvtára Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára Országos Széchényi Könyvtár

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára

Talán nem mindenki tudja, hogy a város legszebb olvasótermei után kutatva ebbe a könyvtárba kötelező betérni. A könyvtár az egykori Wenckheim-palota épületében működik, amely az 1880-as évek végén épült Meinig Artúr tervei alapján. Mi a bejárást a főbejárattól jobbra kezdtük, itt áll Fadrusz János csodálatos kariatidája, amelynek bányászai mintha az egész épület súlyát a vállukon hordanák. 1927-ben a palota a Fővárosi Tanács tulajdonába került, a könyvtár pedig 1931-ben költözött be a lenyűgöző neobarokk épületbe, amelyet nagyszabású felújítási munkálatok során gyönyörűen helyreállítottak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasótermei különböző stílusúak: a csigalépcsős, sötétbarna terem például annak idején dohányzószoba volt, az arany terem (a plafont díszítő hat arany madárral) eredetileg a ház úrnőjének birodalma volt, az ezüst teremben a ház ura lakott, és van még egy hosszú bálterem és egy különleges, fafaragásokkal ékesített terem is – mindegyik a könyvtár részét képezi, így látogatható is. Valószínűleg kevés olyan olvasóterem van a világon, amelyik felvehetné a versenyt ezekkel. A több mint 1 millió kötetet számláló könyvtár a Budapest közkönyvtárhálózatát kialakító Szabó Ervinről kapta a nevét. A FSZEK megnevezés alatt futó hálózat számos tagkönyvtárral rendelkezik.

Cím: 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
Látogatás: A könyvtár látogatásához látogatói jegyet kell vásárolni, vagy be kell iratkozni. Előzetes egyeztetés alapján vezetett túrákat is tartanak kisebb részvételi díj ellenében.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

A Magyar Tudományos Akadémiának három olyan olvasóterme is van, amelyet látni kell. Bár az MTA központi könyvtára az 1820-as években létesült, az intézmény csak az 1980-as években költözött jelenlegi, Arany János utcai épületébe helyhiány miatt. A könyvtár klasszicista stílusú, némelyik ablakából tökéletesen látni a Dunát. Az Ybl Miklós tervezte épület, amelyben ma a bibliotéka található, egykor lakóház volt, majd jelentős felújítás után került ide az MTA könyvtárának törzsgyűjteménye. A tekintélyes állomány olyan ősrégi darabokat is tartalmaz, mint a Pesti Napló egyik eredeti, 1867-as száma. A második érdekes könyvtár az MTA épületében kapott helyet, tehát a Széchenyi tér felől közelíthető meg: itt a Keleti Gyűjtemény darabjai sorakoznak a polcokon. Az olvasóterem az 1950-es évek óta üzemel, díszítéseit iszlám motívumok ihlették. Az utolsó könyvtárért meg kell másznunk a főlépcsőt – ez az Akadémia másik különgyűjteménye, a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, amelynek ablaka egy belső udvaron álló hatalmas fára néz.  

Cím: 1051 Budapest, Arany János utca 1.
Látogatás: A központi könyvtár mindenki előtt nyitva áll, a könyvtár használatáról további részleteket itt találsz. A különgyűjtemények korlátozottan látogathatók, részletek itt.

Magyar Tudományos Akadémia (MTA)

Országgyűlési Könyvtár

Elképesztő, de tényleg – feltehetően nemcsak a város, de az ország egyik legszebb könyvtára. A Parlament Duna felőli oldalán helyezkedik el, így olvasgatás közben a kutatók a folyót is láthatják, ha nem köti le őket túlságosan az olvasnivaló. A hely karakterét gazdagon díszített belső terek, plafonig érő könyvespolcok (melyek közül a legmagasabbakat csak a galérián keresztül lehet elérni) és az összképet tökéletesen kiegészítő bútorok adják. A könyvtár nyilvános, bárki betérhet tanulni vagy keresgélni a nem kicsi gyűjteményben, arra viszont ne számítsunk, hogy politikusokba botlunk, mert ők többnyire egy másik terem könyveit használják. A bibliotéka 1902-ben költözött jelenlegi helyére, és a Parlamenthez hasonlóan ezt is Steindl Imre tervezte. A könyvtár díszítőelemei és motívumai közül néhány az épület más részein is visszaköszön, a plafont ékesítő faragott rózsák például a Parlament Vadásztermében is láthatók. A polcok, ablakkeretek és több bútor is az 1900-as évek elejéről származó eredeti darab. A könyvtár állományában jogi, politikai, történelmi és irodalomi témájú művek mellett vannak egyéb tudományterületek feldolgozó kötetek is, sőt külön ENSZ- és EU-gyűjtemény is létezik. Nekünk az tetszett a legjobban, hogy az Országgyűlés összes történelmi dokumentuma fellelhető itt egészen 1580-ig visszamenőleg. Nemcsak szép, hanem sajátos hanglatot is árasztó könyvtár. 

Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.
Látogatás: Csak úgy nem lehet besétálni, ha körbe szeretnénk nézni, de előzetes bejelentkezéssel semmi akadálya, hogy csendben felfedezzük a könyvtárat. Ehhez meg kell adnunk a személyiigazolvány-számunkat, és át kell esnünk a biztonsági ellenőrzésen. Információ a registration@ogyk.hu e-mail címen kérhető. A könyvtár szolgáltatásainak használatához olvasójegyre van szükség.

Parlament
  • 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.

ELTE Egyetemi Könyvtár

Az ELTE Egyetemi Könyvtárának olvasóterme minden igényt kielégít, de a Budapest szívében álló épület maga is látványosságnak számít. A könyvtár terveit Skalnitzky Antal készítette 1876-ban, viszont maga az intézmény már sokkal régebb óta működött több más helyszínen. Ez volt Magyarország első közkönyvtára. A nagyjából 200 négyzetméteres olvasóterem jelenleg felújítás alatt áll, de hamarosan újra megnyílik majd az olvasóközönség előtt. A freskókat, melyek tudományokat és művészeteket szimbolizáló nőalakokat ábrázolnak, Lotz Károly festőművész készítette. A terembe az üvegtetőnek és három hatalmas ablaknak köszönhetően rengeteg természetes fény jut. Majdnem 2 millió dokumentum található a gyűjteményben történelem, filozófia, magyar irodalom és pszichológia témakörben – mind közül a legelképesztőbb a közel 180 kódex és az a 11 000 kötet, amely a 16. századból származik. Ha bemenni épp nincs időnk, a csodálatos bejáratot már önmagában megéri megnézni.  

Cím: 1053 Budapest, Ferenciek tere 6.
Látogatás: Bárki bemehet megnézni, és vezetett túrákat is tartanak.

ELTE Egyetemi Könyvtár

Országos Idegennyelvű Könyvtár

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyszerű homlokzata alig sejtet valamit abból, hogy bent mi is van valójában. Hála a több lépcsőben megvalósított renoválásnak, az épület lassan, de biztosan visszanyeri eredeti pompáját. 1897-ben épült, ekkor a Katholikus Kör használta, az 1950-es évektől a Gorkij Könyvtárnak adott otthont, 1989-től pedig Idegennyelvű Könyvtár néven működik. Több mint 100 nyelven találunk itt könyveket, újságokat, folyóiratokat és más segédanyagokat, de az olvasóterembe tanulási kedvtől függetlenül is megéri bekukkantani. A krém és fehér színvilágú terem díszes galériája, a tejüveggel ékesített ajtók, illetve a lépcsőházak és folyosók falán található márvány díszítőelemek mind fokozzák az esztétikai élményt. A Zeneműtár modernebb stílusú, viszont szintén kihagyhatatlan.  

Cím: 1056 Budapest, Molnár utca 11.
Látogatás: Nézelődni szabad, ha viszont a könyvtár szolgáltatásait is használni szeretnéd, a részleteket itt találod.

Országos Idegennyelvű Könyvtár

Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára

Az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézetének Könyvtára egykor Eötvös Loránd fizikus személyes könyvtára volt. Eötvös az akkor még Budapesti Tudományegyetemnek nevezett intézményben tanított és kutatott, amely 1950 óta viseli az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevet. A kis, galériás könyvtár falai mentén padlótól plafonig hatalmas könyvespolcok állnak – az ódon, sötétbarna polcrendszer és a fából készült csigalépcső az eredeti, századfordulós enteriőr része. A könyvtár egyszerű, mégis hangulatos, egyike Budapest legszebb kis könyvtárainak. A tekintélyes méretű állomány szláv és balti nyelveken elérhető irodalmi, történelmi és más témájú könyveket és szótárak garmadáját tartalmazza.  

Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. (D épület)
Látogatás: A könyvtárat az intézet diákjai folyamatosan használják, néha pedig rendezvényeket tartanak itt, ha viszont épp senki nincs bent, csendben körbe lehet járni.

BME Központi Könyvtár

A Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központja és Könyvtára (BME OMIKK) minden bizonnyal Budapest egyik legdekoratívabb ilyen jellegű intézménye, a bejáratánál lévő Sóhajok hídja pedig szintén teljesen egyedi. Az 1900-as évek elején emelt épületet Pecz Samu tervezte. A központi aulán áthaladva az olvasóterembe jutunk, ahol néha még filmstábok is felbukkannak, ami nem véletlen. A nagyszabású felújításon átesett, tágas teremnek katedrálisszerű mennyezete van, a gigantikus üvegablakokon pedig  beárad a fény. A berendezés többnyire modern darabokból áll, ennek ellenére jól illik a hely stílusához. Színek terén a krém és az egyetemek és iskolák által gyakran favorizált mohazöld dominál. A könyvmolyok 1 millió kötet közül válogathatnak, többek között a közgazdaságtan és számos műszaki tudomány szakirodalmának jelentős része fellelhető itt.    

Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 4.
Látogatás: A könyvtár nyitva áll a kíváncsiskodók előtt, a szolgáltatások igénybevételéhez napijegyet kell váltani, vagy be kell iratkozni.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár

Pécsi József fotóművészről elnevezett fotográfiai szakkönyvtár csupán 1999 óta üzemel a Mai Manó Házban, az épület viszont 1893–94-ben épült. Mai Manó, a híres fotográfus, a harmadik emeleten lakott, ahol később a könyvtár is helyet kapott. Jelenlegi funkcióját ugyan nem régóta tölti be, de ez az épület egészével stílusban harmonizáló termek szépségéből semmit sem von le. A könyvtárnak terasza is van, amely a Nagymező utcára néz, de ez sajnos nem látogatható. A gyűjtemény természetesen kizárólag fényképezéssel kapcsolatos műveket tartalmaz, azokból viszont rengeteget – több ezerre rúg az itt található könyvek száma, a különleges értékű darabok listája itt található.

Cím: 1065 Budapest, Nagymező utca 20.
Látogatás: Nyitvatartási időben a könyvtár bárki számára megtekinthető, ha viszont kölcsönözni szeretnénk, vagy használni akarjuk az olvasótermet, be kell iratkoznunk, ezt ingyen megtehetjük.

Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház)

Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár

Ha nem vagyunk elég szemfülesek, könnyen végigsétálhatunk úgy az Andrássy úton, hogy észre sem vesszük a Magyar Képzőművészeti Egyetemet, pedig az egyik szárnyában rejtőző szakkönyvtár egyike a város legmesésebb, mégis viszonylag ismeretlen könyvtárainak. Az 1900-ból származó berendezés az eredeti könyvespolcokkal és szekrényekkel jól illik az épület neoreneszánsz stílusához. A könyvtár egy napfényes olvasóteremből és egy három részre osztott, hosszúkás teremből áll, amelyet függőleges irányban polcok és folyosók tagolnak, titokzatos és zárt hatást adva a térnek – olyan, mintha egy titkos varázslótársaság főhadiszállására tévedtünk volna. A könyvtár levéltárából olyan érdekességeket tudhatunk meg, mint hogy kik voltak az egyetem oktatói és diákjai – ez a művészvilágban igen fontos információ, hisz meghatározó lehet, kinek ki volt a mestere, és honnan szerzett ihletet. A bibliotéka 10 000 régi fényképet és egy ritkaságszámba menő, eredeti, szecessziós plakátgyűjteményt is gondoz. Az egyetem úttörőnek számít, hiszen ez volt az első felsőoktatási intézmény, ahol nők is tanulhattak, a könyvtár viszont még sokáig külön női és férfi szekcióból állt. Állítólag a koedukált használat egyeseket még ma is zavar, mert a sok szép lánytól nem tudnak a tanulásra koncentrálni.  

Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 69–71.
Látogatás: A nézelődés és a helyben olvasás mindenkinek ingyenes.

ELTE Angol-Amerikai Intézet és Germanisztikai Intézet Könyvtár

Az ELTE BTK Múzeum körúti kampusza főépületének belső udvarán, hatalmas üvegtető alatt működik egymás mellett az Angol-Amerikai Intézet és a Germanisztikai Intézet Könyvtára. Régebben ez is csak egyike volt az átlagos, szinte minden budapesti házban megtalálható udvaroknak, és itt működött a Holdudvar (amely azóta a Margitszigetre költözött), az egyetemnek azonban szüksége volt a helyre a könyvtárak számára, így az udvart 2006-ban átalakították, a padlófűtést és az üvegtetőt is akkor építették be. A fényes teremben egymás után sorakoznak a nagy könyvespolcok, de amit ezeken látunk, az közel sem a teljes gyűjtemény: a pinceszinten rengeteg további könyv vár arra, hogy kikérjék őket. A tetőre nyáron árnyékolót terítenek, hogy tompítsák a túlzottan vakító fényt. Talán ez a világon az egyetlen könyvtár, amelyik valaha szórakozóhely volt, és szerintünk ettől még menőbb.  

Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 6–8.
Látogatás: A könyvtárakat csak a diákok használhatják, de csendben bárki bemerészkedhet, hogy körülnézzen. További részletek itt.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Olasz Kultúrintézet könyvtára

Az Olasz Kultúrintézet könyvtára nem számít réginek, az elragadó olvasóterem polcrendszere és csigalépcsője is csak a 80-as években készült, maga az épület viszont történelmi jelentőségű: az Ybl Miklós által tervezett palotában ülésezett régen a magyar Országgyűlés. A méretes gyűjteményben olasz nyelvű könyveket és DVD-ket találunk. Ha itt járunk, érdemes bekéredzkedni a Nagyterembe.  

Cím: 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.
Látogatás: Nyitvatartási időben a könyvtár bárki számára megtekinthető, a szolgáltatások igénybevételéhez be kell iratkozni, aminek díja van.

Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára

A könyvtár a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is otthont adó Károlyi-palotában található – a helyiséghez, amely mindig könyvtárként működött, galéria és a Károlyi-kertre néző terasz is tartozik. Heinrich Koch tervei alapján készült az 1830-as években, a könyvespolcok és a kandalló ebből az időből való. Egyébként pedig a plafonról lógó csillárt se felejtsük el megnézni. Bár a bútorok összhangban vannak az enteriőrrel, nagy részük a közelmúlt felújítási munkálatai után került ide. Irodalmi szakkönyvtárról lévén szó, a gyűjtemény rejt néhány valódi kincset is, használni azonban csak kutatási igazolás birtokában lehet. A hely különlegességét fokozza, hogy több híres író és költő a könyvtárra hagyományozta személyes könyvgyűjteményét. Ha időnk engedi, fedezzük fel az egész épületet a díszes étkezővel, a bálteremmel és a télikerttel együtt, és ha még ezután sem elég a kultúrából, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendszeresen rendeznek érdekesebbnél érdekesebb kiállításokat.  

Cím: 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.
Látogatás: Privát bejárás idegen nyelveken is elérhető, és minden hónap utolsó vasárnapján magyar nyelvű vezetett túrán lehet részt venni.

Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)

Országos Széchényi Könyvtár

Klasszikus értelemben véve talán nem ez a leggyönyörűbb budapesti könyvtár, szerintünk mégsem maradhat le a listáról a Budavári Palota-beli helyszín, a fantasztikus, századfordulós épületkülső és a retró enteriőr miatt. Az Országos Széchényi Könyvtár nyolc emeleten terül el a királyi palota egyik szárnyában, amely a budapesti ostrom idején súlyosan megrongálódott. A 60-as és 80-as években végrehajtott felújítások nem állították vissza az eredeti állapotokat, a munkálatok során beépítették az akkoriban uralkodó szocialista építészet stílusjegyeit. A nemzeti könyvtár 1985-ben költözött be. Két fő okból kihagyhatatlan: az egyik, hogy itt úgy érezhetjük magunkat, mintha a Mad Men forgatására sétáltunk volna be, a másik pedig, hogy majdnem minden magyar nyelven kiadott könyv és Magyarországhoz kapcsolódó fontos dokumentum megtalálható – a teljes állomány több mint 10 millió darabot tartalmaz. Az egyik legérdekesebb itt őrzött darab a 13. századi Ómagyar Mária-siralom, amely az egyik legkorábbi nyelvemlékünk, és a gyűjtemény részét képezi 35 kódex is. Tavaly ráadásul a könyvtár egyik munkatársa Mozart-kéziratra bukkant a dokumentumok között! A főlépcső két oldalán annak idején fedetlen belső udvarok voltak, ezeket később átépítették, és ma többszintes könyvraktárként funkcionálnak.  

Cím: 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6.
Látogatás: A belépéshez könyvtári tagságra, olvasójegyre vagy kutatási igazolásra van szükség, vagy fel kell iratkozni a könyvtár vezetett túráira. Részletek itt.

Országos Széchényi Könyvtár