Gasztró
10 klasszikus sütemény és lelőhelyeik – a rigójancsitól a képviselőfánkig
Fotó : Balkányi László / WLB
ruszwurm, cukrászda, krémes, francia krémes, sütemény, süti, desszert

A cukrászdaillat valami olyan éteri nosztalgia, amit még azok is szeretnek, akik nem kifejezetten édesszájúak. Amikor kíváncsian nyomtuk az orrunkat az üvegpulthoz, hogy aztán kicsiként a legszínesebb minyont vagy a legnagyobb képviselőfánkot kiválasszuk. Sokaknak megmaradt a rajongás és jöhet bármilyen kifinomult francia desszert, krémes olasz finomság, belga csokis sütemény: a cukrászda egyet jelent a dobos roppanós tetejével. Vissza a klasszikusokhoz, napokon keresztül sütiztünk, hogy megmutassuk a legfinomabbakat, a tíz kedvencből.

Dobostorta Esterházy-torta Zserbó Képviselőfánk Rigójancsi Krémes Rákóczi-túrós Isler Minyon Flódni

Dobostorta

Fotó: Gerbeaud Café

Dobos C. József, magyar cukrászmester öröksége az először 1885-ben debütáló torta. Erzsébet királyné és I. Ferenc József is a „tesztelői” között voltak a süteménynek, mely komplexitásával és eleganciájával jócskán felülmúlhatta a korszak édességeit. Az öt réteg habkönnyű piskóta és a vajas krém mellett legkedveltebb része a karamellkalap, mely miatt annyian rajonganak a dobosért. Ismerős, hogy van, aki eleve csak a karamell miatt vásárolja meg?

Esterházy-torta

Fotó: Gebeaud Café

Legalább annyira felismerhető a cirádás fondantrétegről, mint amennyire ikonikus a dobos. Nevét az Esterházy családról kapta, hiszen ez volt a legkedvesebb süteményük. Alkotóját nem ismerjük biztosan, de egyes legendák szerint Franz Sacher keze volt a dologban, ő készítette el először a diós desszertet. Az, hogy négy vagy öt lapból áll, örök vita tárgya, s az is, hogy kávé, konyak, rum vagy amaretto kerüljön még bele. 

Zserbó

Fotó: Szabó Gábor

A svájci származású budapesti cukrászhoz, csokoládékészítő mesterhez nemcsak a konyakos meggyet és a macskanyelvet társítjuk: a köznevesült zserbó sütemény születése is Gerbeaud Emilhez köthető. Bár egyes források szerint csak az 50-es években jelent meg a szakácskönyvekben. A diós-baracklekváros-csokoládés szelet ünnepekkor sok háztartásban is elkészül, hiszen több napos korában is finom, sőt ízesebb, mint frissen. 

Képviselőfánk

Fotó: WLB

A maga egyszerűségében rejlik csodálatossága a képviselőfánknak, mely se nem képvisel semmit, se nem fánk. Égetett tésztasapkák között ücsörög a tejszínhab és a főzött vaníliakrém. Vannak források, melyek szerint kedvelt parlamenti sütemény volt, de minden bizonnyal bármilyen sütit előszeretettel fogyasztanak ott. Kicsi, normál és óriási verzióban is láttuk már, porcukros „kupakkal” és mandulával szórva, csokival csurgatva is. 

Rigójancsi

Fotó: Hauer Cukrászda

Talán a rigójancsinak van a legkedvesebb legendája: a cigány muzsikus, Rigó Jancsi és a belga Chimay herceg fiatal milliomos felesége, Clara Ward szerelmének egyik záloga volt a desszert, melyet a hegedűművész készíttetett Párizsban szerelmének, mondván csokoládészíne olyan, mint az ő bőre. A romantikát kicsit félretolván, az igazi sztori annyi lehetett, hogy egy pesti cukrász új fejlesztésű süteményét a Rigó Jancsi szerelmi skandallummal népszerűsítette. Lássuk be, igen jól, mert mai napig nagy kedvenc a csupa csokis, leheletnyi teszínhabbal tálalt szelet. 

Krémes

Fotó: Balkányi László / WLB

Akik annyira nem rajonganak a csokoládés, töményebb desszertekért, azoknak mindig jó alternatíva a krémes, legyen az nagyon házias, francia krémes, belga krémes, bécsi krémes. Ha eléggé habos, nem tolakodó, nem túl zsíros, hanem könnyed és légies, akkor egy házi verzió is lehet a világ legfinomabb sütije. A minőségi hozzávalók tehát esszenciálisak. 

Rákóczi-túrós

Fotó: WLB

Biztos eljátszottunk már a gondolattal, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem bajuszán himbálózik némi túró, de kár hozzá kötni a túrós-barackos süteményt, hiszen az nevét Rákóczi János cukrász és mesterszakácsról kapta. Az 1958-as brüsszeli Világkíállításon nagy büszkeséggel mutatták be a desszertet, melyhez még dél-amerikai csokoládé sem kell, pusztán magyar hozzávalókból is el lehet készíteni. Egy kis citromhéjtól lesz frissítő a túró, a barack sava némi fanyarságot hoz, a tojáshab pedig megkoronázza az egészet. 

Isler

Fotó: Kőrösi Tamás / WLB

Bad Ischl-ben, a Zauner Cukrászdában készítették először a kerek süteményt, I. Ferenc József tiszteletére, de az isler ugyanannyira kihagyhatatlan süti a magyar cukrászdákban, mint akár párja, a linzer, vagy a dobostorta. Két omlós tésztakorong közé lekvár kerül, lehetőleg pirosgyümölcsös, hogy az aztán ellensúlyozza a csokoládéréteg édességét. 

Minyon

Fotó: Balkányi László

Kugler Henrik honosította meg Magyarországon a minyont, mely egészen a 20-as évekig kugler néven futott. Még József Attila is említette a De szeretnék… című versében. Tipikusan az a sütemény, amit valaki vagy imád és rajong érte, vagy nem tartja sokra és sosem rendelné cukrászdában. Piskótatészta az alap, és ebbe jönnek a különféle krémek, majd rá a színes cukormáz. Verzióinak csak a képzelet szabhat határokat. Általában a csokis, vaníliás, kávés, puncsos és citromos a legnépszerűbb a minyonhívők körében.

Flódni

Fotó: Balkányi László

Az inkább piteszerű, rétegelt sütemény a zsidó konyhaművészet egyik fontos desszertje, különösen népszerű Magyarországon. Karácsonykor, hanukára, de hétköznapokon is jó fogyasztani a tradicionális flódnit, mely mákot, diót, almát, szilvalekvárt rétegel. Laktató és súlyos már egy szelet is, viszont nagyon összetett, és akár a kortárs gasztronómia kritériumainak is megfelel, hiszen különféle textúrákat és ízeket hoz egy (tészta) fedél alá.