budapest

szerkesztés

Utcanevek eredete - XIV. kerület

Szerzők

  • Dezse Balázs

2013. 11. 05. 1:00

Zugló, annak ellenére, hogy területe csak 18,15 négyzetkilométer, 123 000 lakosával Budapest harmadik legnépesebb kerülete. Az egykor csak Lerchenfeld néven nevezett városrészt a főváros tüdejének is nevezik, hiszen területének nagyobbik részét zöldterület borítja, beleértve a Városligetet is. Utcanevekkel foglalkozó sorozatunk legújabb állomása a XIV. kerület.

Szugló utca

1/6

A Szugló utca a kerület nevének az eredetével hozható összefüggésbe. Erre kétféle magyarázat van. Az egyik szerint a „szuglyó” vagy a „zugla” szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, vagy valamilyenfajta zugot jelentett, ami nem meglepő, hiszen ez volt Pest sarka. A másik magyarázat azt mondja, hogy a „szugló” egy német eredetű szó, amelynek a jelentése “mocsár”. A kerületet a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ez az utca pedig ennek az emlékét őrzi.

Hermina út

2/6

A 18. század közepén ezen a vidéken inkább csak fák és mezők terpeszkedtek, a kerület története a 19. század közepén kezdődött, amikor József nádor elhunyt lányának tiszteletére elkezdték felépíteni a Hermina-templomot. Innentől kezdve a városrész kopár vidékből településsé változott.

Bolgárkerék utca

3/6

A 19. században a bolgár mezőgazdaság rendkívül magas szintre fejlődött. Munka hiányában a kertészek a Duna közelében fekvő városokba mentek munkát keresni. Ennek emlékét őrzi a Bolgárkerék utca, amelynek neve e földművelők által használt öntőző berendezésre utal. Ennek párja a közelben található Bolgárkertész utca, amely pedig természetesen az eszközt üzemeltetőkre vonatkozik.

Amerikai út

4/6

A tehetősebb pesti polgárok az 1850-es években kezdtek erre a környékre nyaralókat építeni, de egészen addig semmiféle nevet nem viselt az itt található út, amit 1877-ben is még csak körülírtak, amikor szóbakerült. A fejlesztések még ebben az évben elkezdődtek, amikor is makadámkővel rakták ki az utat, a keresztelőre pedig azután került sor, hogy egy Drschka nevű pincér nyitott itt egy éttermet, amelyet az amerikai alkotmány százéves évfordulójára való tekintettel Americának nevezett el. Ekkor került a köztudatba az „Amerikai út”, amely azóta is töretlenül kitart. Ebből kiindulva a környéken több utat is országokról neveztek el, például a Mexikói utat és a Francia utat. Természetesen a Columbus utca is ezzel hozható összefüggésbe.

Mirtusz utca

5/6

A mirtusz egy örökzöld fa vagy cserje, a görög-római mitológiában Aphrodité és Vénusz szent fája. Ez a melegkedvelő és rossz talajon is megélő növény esküvőkön a menyasszonyi koszorúk, kitűzők díszeként is népszerű volt egy időben, azt pedig, hogy egy utcát neveztek el róla valószínűleg a környék egykori mező jellege miatt van.

Létező városokról, községekről elnevezett utcanevek

6/6

A legtöbb kerületben észrevehető, hogy nagyon gyakran neveznek el utcákat településekről. Ez a XIV. kerületben sincs másként, sőt. A legkülönösebb utcanevek itt nagyrészben más falvakhoz, városokhoz köthetők, Zuglóban (többek közt) a következők ezek:
Szikszó utca: Szikszó város Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Miskolctól 17 km-re található, a Szikszói járás központja.
Nezsider utca: Nezsider 7000 lakosú kisváros az ausztriai Burgenlandban, amely 1921-ig Moson vármegye része volt. A város mai magyar neve a német településnév torzulása. Titel utca: Titel egy Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében található kisváros és község. A trianoni béke megkötéséig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.
Szabács utca: Szabács szerbiai város, amelynek 2002-ben még több mint 50 000 magyar lakosa volt. A település Belgrádtól 65 km-re nyugatra, a Száva jobb partján fekszik.
Szenttamás utca: Azért érdekes, mert ez az utcanév nem egy szentre vonatkozik, illetve nem közvetlenül. A megtévesztően egybeírt szó egy, a szerbiai Vajdaságban található településre vonatkozik. Szent Tamás egyébként a 12 apostol egyike volt, aki a Biblia szerint Jézus sebeit „megtapasztalta”.

Hasonló tartalmak

Admin mode