Becsengettek, elkezdődött a tanév, mi pedig megmutatjuk Budapest legszebb iskoláit. Lehet, a 21. században, és főként diákként nem csak móka és kacagás ezekbe az épületekbe járni, de a saját korukban a főváros legmodernebb oktatási épületei közé tartoztak, és régi fényükből a mai napig megőriztek valamit.
Az első világháború előestéjén elkészült épületre a magyaros szecesszió mellett nagy hatással volt a bécsi Wiener Werkstätte, de egészen izgalmas, szokatlan részleteken felfedezhetjük az ókori egyiptomi és keleti szobrászatának a hatásait is.
A ma 800 diákot befogadó épület tervezésekor praktikus szempontok vezették az építészeket, az utcafront felé például csak a folyosók néznek, a tantermek az udvari, sokkal csendesebb részen találhatóak. Az elegáns díszterem pedig a filmesek figyelmét is felkeltette, az Oscar-díjas Szabó István Napfény íze című filmjében Ralph Fiennes itt vív.
A színes ólomüveges bejárati ajtó is megér egy-két pillantás, ahogy, ha felfelé tekintünk, a hatalmas, homlokzaton trónoló, tudást és bölcsességet szimbolizáló baglyok is.
Az 1909-1913 között épült, egykori Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola (ma Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola és Gimnázium) tervezése nem kis kihívás elé állította Lajta Bélát, hiszen egy szűk, már akkor is alaposan beépített, fényhiányos utcába kellett megtervezni az épületet.
Az egykori építészek szintén Lechner követői voltak, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond több száz oktatási épületet terveztek Magyarország-szerte. A 1899–1904 között épült Vakok Iskolájának éke az eredetiben megőrződött díszterme az 1930-as évekből származó üvegablakokkal. A homlokzaton még jól kibetűzhető a régebbi elnevezés: Vakok Országos Nevelő és Tanintézete, ahol az ‘országos’ helyett a világháború előtt még a ‘királyi’ szó szerepelt.