kultúra

„Régi idők mozija” – ilyenek voltak egykor Budapest legmodernebb filmszínházai

Szerzők

  • Nemes Nóra

2020. 05. 21. 11:38

A budapesti mozi története sátras előadásokkal kezdődött, később pedig kávéházakban, szállodákban is jegyet lehetett váltani egy-egy rövid előadásra. Az első állandó, eredetileg is mozinak épült budapesti filmszínház 1908-ban nyitotta meg a kapuit a mostani Blaha Lujza téren – onnantól pedig nem volt megállás. A kor legmodernebb, leglátogatottabb mozijainak tündöklése és bukása.

Fotó: Budapest Régi Képeken - Facebook

Apolló

1/6

1081 Budapest, Népszínház utca 1–3.

Címkék

Az első olyan mozi volt Budapesten, amely önálló épületben állt, és eredetileg is mozinak építették. Az 1908-ban, a Blaha Luja téren nyitott filmpalota korának legimpozánsabb mozija volt, egészen 1915-ig, mikor a Royal Szálloda épületébe költöztették – ekkor kapta a Royal Apolló nevet is. A mozi személyzetének saját, fehér kesztyűs egyenruhája volt. Az eredeti épületben a fennmaradó években kabarékat mutattak be, 1923-ig állt, akkor lebontották, helyére a Corvin Áruház került, amelyet 1926-ban adtak át a közönségnek. 

Fotó: Bauer Sándor - Fortepan

Vörös Csillag

2/6

1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.

Címkék

Az Apolló Royal jogutóda. A 70-es évekig Budapest egyik legelegánsabb mozijának számított. A Royal Szálló a monarchia egyik legelegánsabb szállodája volt, és már az Apolló mozis korszak előtt is rendszeresen tartottak itt vetítéseket, sőt az első budapesti filmvetítésre is a szállodában került sor 1896 májusában. A háború után az épület megsérült, de mégis újraindították az eredeti stábbal. Végül 1949-ben nevezték át Vörös Csillag mozivá.

A forradalom alatt félig leégett, a felújítást pedig csak 1961-ben fejezték be. 1983-ban itt volt Budapest első videómozija. A szálloda privatizálásakor az új tulaj az eredeti funkciójában, bálteremként szerette volna viszontlátni a Vörös Csillag mozit, de tervben volt egy moziterem az épület pincéjében. Az ismét Apollóra átkeresztel mozi végül 1993-ban nyitott meg újra, de négy évvel később végleg bezárták. 

Fotó: Budapest Régi Képeken - Facebook

Metro

3/6

1066 Budapest, Teréz krt 62.

Címkék

Az 1926-ban megnyitott mozi az akkori idők egyik legmodernebb, legelegánsabb filmszínháza volt, maga volt a modernizmus. Az UFA által felszerelt technika akkor egyedülálló volt az egész országban – a függyönyöket gépi vezérléssel mozgatták, volt beépített orgonája is, és a tetőt is el lehetett húzni – bár ez a Lloyd mozira is igaz volt.

A Metro 700 ember befogadására volt alkalmas, a személyzetnek pedig itt is saját egyenruhája volt. A háború után visszaesett a hírneve, de a 60-as évektől ismét Budapest egyik kedvenc filmszínháza lett, ekkor már Szikra néven. A híres neonvilágítás alatt az esetek nagy többségében sorok kígyóztak, hogy jegyhez jussanak. 1978-ban két termessé alakították, 2000-ben bezárt, majd pár évig a Ruttkai Éva Színház működött itt. Jelenleg kávézó van a helyén. 

Fotó: Bauer Sándor - Fortepan

Átrium

4/6

1024 Budapest, Margit krt. 55.

Címkék

Az Atrium Házépítő Szövetkezet számára épült lakóházzal együtt épített mozit 1935 novemberében adták át – az épület első két emeletét és a telek udvarát foglalta el. A gyönyörű, Bauhaus belsejű mozit már úgy építették, hogy akusztikája a legideálisabb legyen egy filmszínház részére. A mozi színvilágát a fekete, a vörös és a narancs határozta meg - az előcsarnok ma is hűen tükrözi az eredeti koncepciót, a nézőtér sajátosságai viszont eltűntek az átalakítások során.

A mozi a második világháborút követően a Partizánszövetség, majd a MAFIRT kezelésébe került, és 1947 elején, Május 1 Mozi néven nyitott újra. Ezen a néven 1990-ig működött, akkor ismét Átrium lett belőle. Műemléki védettséget élvez, de 2001 februárjában befejezte pályafutását filmszínházként. Az épület több mint 10 évig zárva volt, végül 2012 novemberében Átrium Film-Színházként nyitott meg újra. 

Fotó: Budapest Régi Képeken - Facebook

Simplon

5/6

1119 Budapest, Bartók Béla út 62–64.

Címkék

A Bartók Béla út környéke a Gellért-hegytől délre egészen másmilyen volt a századforduló idején - a környék csak a Szabadság híd (akkor még Ferenc József híd) megnyitása után kezdett benépesülni. Az egykori Simplon mozi helyén azonban már ekkor is filmszínház működött, ráadásul ugyanaz alapította, aki a telken a később a Simplon házat a bele tervezett mozival együtt megépíttette: Gyárfás Gyula.

A 300 férőhelyes filmszínházban a korból adódóan csak némafilmeket vetítettek, de működött itt egy Pódium is, zenés-táncos revükkel, amit a helyi arisztokácia szívesen látogatott. A némafilmkorszak végével rengeteg kevésbé korszerű mozi csődölt be, így Gyárfás nagyszabású építkezésbe kezdett 1934-ben. Egy hatemeletes, franciaudvaros, ma is impozáns modern bérpalotát építtetett a régi mozi helyére. Az épületet tervező Preisich Gábor és Vadász Mihály azt az utasítást kapták, hogy a ház alsó szintjére az új Simplon kerüljön.
 
A 630 férőhelyes új moziban rengeteg, korában úttörőnek számító megoldással készültek – a mozi maga 3 méterrel a föld alatt volt, a széksorok a 6. sorig lejtettek, és ívben fordultak a vászon felé.
A mozit haláláig Gyárfás vezette, utána az özvegye kapta meg, és bár a háború után át kellett nevezni Újbudára, 1947-ig megtarthatta. A mozit abban az évben államosították, és a Szabadság nevet kapta, majd 1961-ben átnevezték Bartóknak. A rendszerváltásig változatlanul, bár eléggé lepusztulva működött, a nagy multiplex rohamot azonban ő sem élte túl. A fenti részen ma üzletek és kávézó működik, a korban olyan különleges nézőtér helyén pedig garázs van.

Fotó: Budapest Régi Képeken - Facebook

Lloyd

6/6

1136 Budapest, Hollán Ernő utca 7.

Címkék

A Hollán Ernő utcai Lloyd Mozit 1937 októberében nyitották meg. A mozit is magába foglaló kettős bérházat a kor ismert építészpárosa, Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervezte. Az 1936-os, eredeti tervekben még nem szerepelt a filmszínház, így az engedélyeztetés során a páros többször módodított a rajzokat. A körútnak ezen a szakaszán akkoriban még csak a ma Kino-Café néven ismert ELITE várta a mozirajongókat, a gyorsan kiépülő, értelmiségi lakókosokkal benépesülő Lipótvárosnak szüksége volt még mozikra. A Lloyd nyitásakor 500 vendég fért el a nézőtéren.

A mozi fűtéséről és szellőztetéséről egy egyedi, modern, külön álló gépi berendezés gondoskodott, de ami igazán különlegessé tette, hogy a Metro Mozi mellett ez volt az egyetlen olyan mozi az országban, aminek a teteje mozgatható volt, így jó időben a közönség szabad ég alatt élvezhette az előadást. A Lloyd hamar az újlipótvárosi közönség kedvencévé vált, bár miután Magyarország a második világháborúban hadat üzent Amerikának, az angolszász hangzású nevet Dunára cserélték. 
 
A háború után a pártok felosztották egymás között a mozikat, a korábban a Lipótvárosi Mozgókép Rt. tulajdonában lévő Lloyd átkerült a szociáldemokratákhoz, 1949-ig ismét Lloyd, majd 1949 után megint Duna néven futott. A 60-as években a Duna a XIII. kerület bemutatómozija volt, és gyakran vetített matinékat, délelőtti előadásokat is. Az átalakítások sokat rontottak az eredeti kinézeten, az évek során az 500 férőhely alig 100-ra csökkent. 
 
1993-ban az Odeon Videó Kiadó és Kölcsönző Kft vette át, közel 6000 filmet felsorakoztató videotékát is létesítettek itt. A mozi is megmaradt mellette, de 2012-ben nem bírta tovább a versenyt a soktermes multiplexekkel, így végül bezárt. Ma jazzklub működik a helyén. 

Hasonló tartalmak