A nagyobb városok természetszerűleg változnak olykor a történelem folyamán, az újratervezések, a fejlesztések, de sokszor a háborúk következtében is számos értékes épület veszett oda, amelyeket az utókor már csak fekete-fehér, illetve szépiás fotókon nézegethet, és sóhajtozhat, hogy de jó is lett volna ezeket élőben is látni. Budapest sem kivétel sajnos, az alábbi három palota eltűnése fájó veszteség a városnak.

Utólag talán az az eset a legdühítőbb, amikor a gyönyörű épületeket az adott korszak nem értékeli, gondolhatunk itt a párizsi Trocadéro-palotára vagy a New York-i aranykor villasorára: a legvagyonosabb manhattani családok káprázatos, kastélynak is beillő otthonai helyett manapság felhőkarcolókat találunk. De szintúgy bosszantó, ha a változás nem a város konszenzusos megállapodásából fakadóan következik be, hanem háború okán. Budapest városképe a II. világháború miatt alaposan átformálódott, számos kupola és épület pusztult el – de biztató, hogy ezek egy részét legalább betonból visszaépítik. Vannak azonban olyanok, amelyek helyét már más épület foglalja el. A legismertebb veszteségek ilyen szempontból az Imrédy Béla miniszterelnök által lebontatott Karátsonyi-palota vagy a bombatalálatot kapott Ritz Hotel, de igazából a modern épületekkel nem lehetett begyógyítani a Duna-korzón esett sebet sem. Mi most három példát emelnénk ki, amelyekben jó lenne ma is gyönyörködni.

1/3

Lipthay-palota

Az egykor a Várkert rakpart 2. szám alatt magasodott, itáliai reneszánsz stílusú palotát báró Lipthay Béla építtette, aki eredetileg Ybl Miklóssal terveztetett ide egy egyemeletes, sokkal cifrább palotácskát, amelyet megfúrt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Az arisztokraták körében népszerűvé vált utcaszakasznak, a későbbi budai palotasornak ugyanis méltó alapzatként kellett funkcionálnia, emelni kellett a dombot elfoglaló Királyi Palota pompáját. A szakemberek úgy határozták hát meg, hogy háromemeletes épületeket kell ide építeni, amelyek nem lehettek magasabbak az Alagút párkányánál, hogy jól nézzen ki az összkép. A báró a fiatal Unger Emil építészt kérte fel az új tervre, Pollack Mihály unokáját, aki viszont nem sokkal később, csónakázás közben beesett a Dunába, megfázott és meghalt, így Ybl visszavette a feladatot. Az 1874-re elkészült, pazarul berendezett, Benczúr- és Lotz-freskókkal dekorált épület ugyan megrongálódott a II. világháborúban, de menthető lett volna, az akkori Lipthay báró mindent megtett, védettséget is igyekezett intézni az épületnek, és ígéretet is kapott rá, hogy – más palotáktól eltérően – az övé megmenekül. Nem így lett, a romos házat 1949-ben bontották el.

2/3

Wodianer-palota

A Gyár utca 12. szám alatt (ma Liszt Ferenc tér) állt egykor egy gyönyörű neobarokk, Ybl Miklós által tervezett palota, amelyet a Wodianer család egyik ága építtetett. Az 1877-ben elkészült épületről szinte alig érhető el információ, beltereit sem ismerjük, annyi azonban biztos, hogy nagyon fontos reprezentációs eszköze volt egy ambiciózus férfinak, Wodianer Albertnek, aki egy gazdag szegedi zsidó családban, egy gabonakereskedő fiaként látta meg a napvilágot. Karrierje a kiegyezés évében lódult meg, amikor is a Magyar Északi Vasút királyi biztosává nevezték ki. 1886-ban kapott bárói rangot, illetve lett a főrendiház tágja, és annyi biztos, hogy a magánpalotát később lebontották. A Wodianer család különböző ágainak egyébként számos palotája volt Pesten, például még egy a Liszt Ferenc téren.

3/3

Cziráky-palota

A Hild József által tervezett palota az 1820-as évek végén lett kész, hogy aztán Ybl Miklósra, majd annak halálával a több főnemesi kastélyt is tervező Meinig Artúrra bízzák az átépítést. Ekkor már nem a névadó arisztokrata család birtokában volt a Hatvani (ma Kossuth Lajos) és a Szép utca sarkán lévő klasszicista épület, hanem az 1827-ben megalakult Nemzeti Casinóéban. Az országjobbító főnemesi egyesület 1859-től bérelte a palotát, majd 1871-ben megvásárolta végleges székházának. Ekkor fogtak neki a nagy átalakításnak, ami a beltereket is érintette.

A cél az volt, hogy egy pompás, angol mintára kialakított, zárt körű klubot alakítsanak ki a főuraknak, azaz a korszak luxusának minden elemét be kellett komponálni. Ezt a tagság egy része nem nézte jó szemmel, az alapító, Széchenyi István szellemiségének meggyalázást látták a pompában, így kiváltak a Nemzeti Casinóból, hogy megalapítsák máshol az Országos Kaszinót. A hölgyek persze Londonhoz hasonlóan itt sem léphettek be a helyiségek zömébe, a bálterem volt az egyik kivétel, ahova igen. A palota egészen a Horthy-rendszer végéig megmaradt a magyar elit egyik kedvenc törzshelyének, a II. világháborúban azonban súlyosan megrongálódott, így lebontották. Ma egy modern irodaház van a helyén.

Címkék