Ha Budapest épített örökségére gondolunk, elsőre a hatalmas századfordulós paloták, másodjára pedig a szecessziós csodák jutnak eszünkbe, de a város villaépítészetében is érdemes elmerülni. Hová vonultak el a nyüzsgő városi élet elől a nagypolgárok, ha egy kis pihenésre vágytak, és hol töltötték a forró nyarat? Melyikük hozta el az olasz hangulatot a kertvárosba, és ki ért el nemzetközi sikereket? Mutatunk 7+1 különleges villát, ahol mi is szívesen kipihennénk a munkával teli hétköznapokat.
1/8
A habos-babos: Kőrössy-villa
Nem tagadjuk, hogy ez a Városligeti fasori villa az egyik kedvenc épületünk, és akármikor elsétálunk előtte, mindig hosszú perceket állunk a kerítésnél, csak hogy beleveszhessünk a pávák, a mákgubók és a furcsán fintorgó arcok rejtélyébe. Ha az épületeket ételekként képzelnénk el, ez a Kőrössy Albert Kálmán által tervezett villa egy tejszínhabos, porcukorral teli krémes vagy egy marcipánfigurákkal díszített torta is lehetne. A szecessziós Kőrössy-villa a fasor egyik legkorábban felépült háza, amit az építész magának és a családjának tervezett nyaralóként, de az emeleten egy műtermet is kialakított. Ha elég sokáig állunk az épület előtt, akkor megtalálhatjuk az oromzaton az építész figuráját, amint épp a villa kicsinyített mását vizsgálgatja.
2/8
A szecessziós múzeum: Ráth György-villa
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan éltek a nagypolgárok a századfordulón, és milyen volt egy ilyen villa enteriőrje, akkor erősen ajánlott ellátogatni a Ráth György-villába, ahol az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményét is megnézhetjük. A házat 1901-ben vásárolta meg az Iparművészeti Múzeum megalapítója és első igazgatója, Ráth György, aki, bár hivatalosan jogász volt, gyakorlatilag a műgyűjtésnek szentelte az életét. Az eklektikus villát átalakították, a lépcsőkorlátot pedig a korszak legismertebb mestere, Jungfer Gyula készítette.
3/8
Rajk László börtöne: Förster-villa
Valószínűleg eszünkbe sem jutna, hogy ez az erdei vadászkastélyra hajazó villa valamikor kínvallatások helyszíne volt, leghíresebb foglya pedig Rajk László volt, akit nagy valószínűséggel innen vittek a kivégzésre is. Ám a ház nem volt mindig a szenvedés központja: Förster Aurél klasszika-filológus építtette ezt az elegáns tornyos otthont, amelyben egykor hemzsegtek az ókori szerzőkről vitázó bölcsészek. Ha ma felmegyünk a Normafára és belépünk a villába, akkor egy téli sportokról szóló kiállítást és egy információs központot találunk benne.
4/8
A tervező otthona: Hild-villa
Vajon ki lakott ebben a korinthoszi oszlopokkal tagolt, elegáns klasszicista villában? Hild József, az ország legfoglalkoztatottabb építésze, aki a jó levegőben, csendben és nyugalomban bővelkedő budai hegyekben találta meg magának és nyaralójának a legideálisabb telket. A nyugalmas vidéki élet vágya már a 19. század derekán megjelent a pesti polgárság körében, akik ekkor még Zugliget és a Sváb-hegy felé vették az irányt, így lehet az, hogy ha ma ezen a környéken sétálunk, akkor rengeteg vidéki kastélyt idéző villát találunk.
5/8
Pesti luxus: Walter Rózsi-villa
Ez a Bajza utcai modern villa az, amiben a legszívesebben leélnénk az életünket, úgyhogy nagyon is tudunk azonosulni az operaénekesnő Walter Rózsival, aki állítólag örömében elsírta magát, amikor meglátta a villa kert felőli oldalát. Az ívelt falépcső, az eredeti pepita kockás erkély, a szellős és napsütötte terek és az egész épületet átható elegancia minket teljesen elvarázsolt, ráadásul egy olyan építész házaspár tervezte, akik nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is a legjobbak között voltak. A Fischer József és Pécsi Eszter tervezte épület nemcsak építészetileg különleges, hanem azért is, mert Magyarországon ez az első nyilvánosan látogatható modernista villa – és mi más is költözhetett volna ide, mint a Magyar Építészeti Múzeum. Szerintünk nagyon is megéri egy délutánt rászánni erre az épületre, ahol izgalmas építészeti kiállítások is várnak ránk.
6/8
Ahol a festő nyaralt: Barabás-villa
A Városmajor környékén is lehet még találni rejtett villákat, ilyen a 19. században épült Barabás-villa, ahol a Széchenyi, Petőfi, Arany és Liszt portréját is megfestő Barabás Miklós töltötte a nyarakat családjával. A művész Eötvös József javaslatára vette meg a Városmajor utca 44. szám alatti szőlőstelket, ahol saját tervei alapján építtette fel neoklasszicista villáját. Bár a villában leginkább esküvőket tartanak, az árnyas zugokkal teli kertjében bárki tehet egy sétát.
7/8
Olaszország a kertvárosban: Dozzi-villa
Ha igazi stíluskavalkádra és hangulatos villákra vágyunk, akkor érdemes HÉV-re szállni és kimenni egészen Mátyásföldig, ahol egy árnyas fasorral tagolt csodás villanegyed vár ránk. A nyaralótelep kialakítását a 19. század végén kezdték meg, akkor, amikor már javában tartott a cinkotai vonal kiépítése is, így mire a telep első házai felépültek, a lakók már könnyen kiértek ide a Keletiből induló Mukival, a gőzös HÉV-előddel. A mátyásföldi villanegyed házai közül mi különösen szeretjük az olasz szalámigyáros virágok és pávák borította házát, a Dozzi-villát, amit már akkor is mindig megcsodáltunk, amikor a gimnáziumból sétáltunk hazafelé.
8/8
Pest megyei esküvőmennyország: Sorg-villa
Azért is szeretjük annyira a Sorg-villát, mert első ránézésre Argentína, Olaszország vagy a Káli-medence egy rejtett vidéki kúriája jut róla eszünkbe, és nem az, hogy ez – autóval – csupán fél órára van Budapesttől. Nem kell nagy megfejtésekbe bonyolódni, ha arra lennénk kíváncsiak, hogy mégis mit keres az argentinokra jellemző koloniális villaépítészet nálunk, ugyanis az építtető, ifjabb Sorg Antal annyira beleszeretett utazásai során ebbe a stílusba, hogy itthon is egy ilyen otthonra vágyott. Bár ez a leányfalui villa ma esküvői helyszín, volt itt szovjet főhadiszállás, pártvezetők elzárt pihenője, na és persze Kádár magánnyaralója.
