A kilincs az első, sokszor egyetlen dolog, amit megérintünk egy házból, ha belépünk. Ma már ez gyakran nem is kilincs, hanem fogantyú, sőt az automatikusan nyíló ajtók esetében már az is eltűnt. Pedig a kilincs jó dolog: személyes, barátságos, kézbe simuló tárgy. Egyszerre hasznos és szép. A kilincsek históriáját egy nagyon egyszerű, a 60-as évekből származó darabbal fejezzük be. Onnét aztán újra emelkedő pályára került a kilincstervezés.
1/12
A legszebb
Nem kérdés, hogy a legszebb kilincs a Toldy Gimnázium kapuján van, 1854-ben került oda. 2004-ben épült új szárnyához új kapu épült, ide a gimnázium régi diákjával, Thury Levente képzőművésszel akartak kilincset terveztetni. A művész azonban néhány hét múlva visszaadta a megbízást, javaslata szerint a főkapu kilincsének másolata került a hátsó kapura.
2/12
Régi, egyszerű
Ez a kilincs 1855-ben került a Pesti Főreál kapujára, a mai Eötvös Gimnázium épületére. Amikor e sorok írója több mint ezerszer megérintette, hűvös, vigasztaló érzést nyújtott. Akkoriban félelmetesen szigorú, múltjára rátarti intézmény volt.
3/12
Ódon hangulatú
A Magyar Országos Levéltár a Várban egyike azon budapesti épületeknek, amelyek több száz éveseknek szeretnének látszani. Ezt a házat például 1913-ban tervezte Pecz Samu, és csak tíz évvel később lett kész. Akkor még tornya is volt, amely azonban azóta elpusztult. Így is túl nagy a Várba…
4/12
Kézbe simuló
Ez a szép rézkilincs az Országház I-es kapuján látható. (Mint ismeretes, 17, római számmal jelzett kapu van összesen.) Aki nem turista, itt léphet be. Az épület 268 méter hosszú és 1885 és 1902 között épült. Tervezője és építője, Steindl Imre, aki a kilincset is tervezte, nem érte meg a befejezést, három héttel előtte sajnos meghalt.
5/12
Báróknak készült
A épületét a Wenckheim báróktól vette meg a Főváros 1927-ben, 1931-ben nyílt meg itt a könyvtár. Hihetetlenül fényűző részei vannak. Az ezredfordulón modern szárny is épült. A büfé az egykori istállóban működik. Jártál már az épületben?
6/12
Kilincs és fogantyú között
Ez egy másik könyvtár kapuja: az Egyetemi Könyvtár a Károlyi utca és Reáltanoda utca sarkán 1876-ban készült el. Diákkoromban főleg csinos orvosegyetemi hallgatónők jártak ide, meg olyan bölcsészek, akik szerettek volna megismerkedni velük. Ma már nem a helyben olvasás a tipikus, néhány éve megritkították az olvasóhelyeket.
7/12
Talán a török korból?
Ez a kilincs a Rózsadombra felvezető, hihetetlenül meredek Gül baba utcában található. Ha az ajtó nem is, a kilincs nagyon régi. Talán ajtóról ajtóra szerelték. Nagyon szép darab!
8/12
A stílusteremtő kilincs
Ezt a kilincset Lajta Béla (1873-1920), a nagyszerű építész tervezte egyik fő művéhez, a Vas utca felső kereskedelmi iskolához. Az épület 1913-ban lett kész. Ha mindent tudni akarsz az építész életéről és műveiről, nagy szerencséd van, egy szép és alapos honlapon mindent megtalálhatsz itt.
9/12
Régebbi kor maradéka
Ez a különleges műteremház Buda egyik rejtett kincse. Kosztolányi Kann Gyula festőművész-építész tervezte, 1903-ban lett kész. Kilincse jól láthatóan nem tükrözi a szecessziós formavilágot – inkább középkorias. (XI. Kelenhegyi út 12-14.)
10/12
A legkacifántosabb
Ez a kilincs aztán igazán szecessziós, annak kacskaringós válfajához tartozik. Az egykori szanatórium-épület ma a Semmelweis Egyetemhez tartozik, a felsőfokú nővérképzés fellegvára. (VIII. Vas utca 17.)
