Manapság az összes olyan budapesti mozi "art" jelzővel lett ellátva, amely önmagában, saját karakterrel várja a nézőket, a nagy plázás mozikkal ellentétben. Teljesen más hangulata van egy identitással bíró mozinak: finomabb a kukorica, előadás előtt becsöngetnek és egy-egy súlyosabb témát boncolgató filmet követően nem a neonfényes valóságba csöppenünk, van időnk visszaszokni a jelenbe. Sokan ma már csak a Művészt, a Toldit, a Puskint és a Corvint ismerik, pedig voltak idők, mikor több, mint 100 budapesti moziban lehetett jegyet váltani.
1/14
Corvin mozi
1922-ben, Kosztolányi Dezső nyitotta meg a Corvin mozit, ezekkel a sorokkal: 'Babonás és csoda / tündéri palota, / mely sorsokat remekbe mintáz, / az álmainknak várfoka: a színház...' (Kosztolányi Dezső: Szavak, 1922). A filmszínház mai napig kedvelt a moziszeretők körében.
3/14
Uránia Filmszínház
Korabeli kifejezéssel orfeumnak épült a velencei gótika, itáliai reneszánsz, valamint az arab-mór építészeti elemeket ötvöző Uránia Filmszínház az 1890-es évek végén. 2002-ben nagystílű, eredeti állapotára állították vissza.
6/14
Puskin mozi
1926-ban nyitotta meg kapuit a Kossuth Lajos utcai Fórum mozi, mely korszakokon átívelve, végül 1948-ban kapta meg a Puskin nevet. Ma az egyik legszebb mozi, 225 fős Metropolis termével.
7/14
Május 1. mozi
A mai Átrium egykor Május 1. névre hallgatott és 65 évig szolgálta a mozirajongókat a Margit körúti Bauhaus épületben.