kultúra

Amit talán nem tudsz a 164 éves Lánchídról

Szerzők

2013. 11. 12. 1:00

Miután írtunk fejtörőt a Vígszínházról, feltártuk a Drechsler-palota (volt Balettintézet) és a megújult Zeneakadémia titkait, most a legelső állandó híd múltját, jelenét és jövőjét mutatjuk be, többek között olyan momentumokkal, amelyeket nem tanultunk az iskolában. A Lánchídnak nagyon érdekes története van, társadalmi, gazdasági, néplélek-történeti szempontból. Sokáig tartott mindenféle rekordot. Ma már nincs akkora szerepe, mégis állandóan ötletelnek a jövőjével kapcsolatban. Erről is lesz szó, hiszen Budapest múltjánál csak egy dolog érdekesebb: a jövője.  

Fotó: Wikipédia

Lánchíd

1/10

Budapest, Lánchíd

Több infó

Címkék

a) Egy hétig nem tudott átkelni a zajló Dunán, és lekéste az esküvőjét.
b) Jó befektetési lehetőséget látott benne.
c) Egy hétig nem tudott átkelni a folyón, lekéste imádott apja temetését.
d) Le akarta pipálni Bécset és Pozsonyt.

Fotó: Honderű Folyóirat, Simplicissimus Felvétele

2. A Lánchíd építését ellenezték mindazok, akiknek nem kellett fizetniük a hajóhídon, amely 1767 óta szolgálta az átkelést? Kik voltak ők?

2/10

a) A nemesek.
b) A nemesek és a városi képviselők.
c) A nemesek, a városi képviselők és akik menyegzőt tartanak.
d) A nemesek, a szerzetesek, az apácák, az ország nagyjai, a „hadi renden való személyek”, ezek jobbágyai, szolgálói, cselédei (akkor is, ha uruk nélkül, de uruk dolgában jártak), prókátorok, orvosok, diákok, koldusok, az őrletők és mindazok, akik menyegzőt tartanak.

Fotó: Commons.wikimedia.org

3. Végül is milyen pénzből épült fel a Lánchíd?

3/10

a) A magyar király magánadományából.
b) A király, valamint Pest és Buda pénzéből.
c) Ma úgy mondanánk: PPP konstrukció volt: egy magáncég megépítette, és a hídpénzből visszakapta a befektetett tőkét.
d) Báró Sina György bécsi bankár pénzéből, aki olyan gazdag volt, hogy egyedül 13 Lánchidat építhetett volna.

Fotó: Wikiszotar.hu

4. A híd tervezője, William Tierney Clark és állandó pest-budai képviselője, a főművezető Adam Clark milyen rokonsági kapcsolatban állottak?

4/10

a) Semmilyenben, csak névrokonok voltak.
b) Féltestvérek voltak, az Indiában szép karriert befutott John Macauley Clark volt édesapjuk.
c) Unokatestvérek.
d) Nem voltak vérrokonok, Adam Clarkot egy árvaházból vette magához a híres londoni hídépítő, és örökbe is fogadta.

Fotó: 5.kerulet.ittklakunk.hu

5. Hol volt az alapkőletétel 1842-ben?

5/10

a) A pesti parton, a mai Széchenyi-szobor helyén.
b) A víz alatt, a pesti pillérnek kiásott hatalmas munkagödörben, amelyet többszörös cölöpsor védett.
c) A budai parton, nagyjából ott, ahol ma a „0” kilométerkő szobor áll.
d) A budai parton, nagyjából a körforgalom helyén.

Fotó: Jobbklik.hu

6. Késett-e a híd felépülése a tervekhez képest?

6/10

a) Nem, szinte napra pontosan elkészült.
b) Egy évet késett, az osztrák katonaság packázása miatt, akik pénzért sem akarták átadni a budai hídfő helyén lévő telket.
c) Két teljes évet késett, Sina báró anyagi kukacoskodása miatt.
d) Négy évet késett, egy sor előre nem látható okból, például a forradalom és szabadságharc is hátráltatta.

Fotó: Elismondom.wordpress.com

7. Mikor ment át Széchenyi először a hídon?

7/10

a) Sose ment át rajta, mert mire elkészült, ő már több mint egy éve a döblingi elmegyógyintézet lakója volt.
b) Amint elkészült az első lánc, átment a puszta vasszerkezeten, hiába próbálták lebeszélni.
c) Amint elkészült az első lánc, hiába próbálták lebeszélni, átment a vasszerkezetre fektetett pallón, sőt magával vitte akkor 11 éves Béla fiát.
d) Igaz, a megnyitón nem volt ott, de három évvel később, 1853. május 4-én, orvosa kíséretében egyszer átment rajta, mint német nyelvű naplójából tudjuk.

8. Hogyan kellett fizetni a Lánchídon, és meddig volt érvényben a fizetés?

8/10

a) Le kellett szurkolni a pénzt, és ennyi. (1870-ig, mert akkor a hidat államosították.)
b) A pénz ellenében egy hídérmét kapott az ember, amit emlékbe haza lehetett vinni. (1876-ig, mert akkor megnyílt a Margit híd.)
c) A pénz ellenében egy hídérmét kapott az ember, amit a másik végén egy dobozba kellett beejteni. (1918-ig, akkor eltörölték az összes hídvámot.)
d) A pénz ellenében egy számláló masinán kellett átmenni, mert a Lánchíd Részvénytársaság félt a csaló hídőröktől (1949-ben Rákosi töröltette el a hídvámot.)

Fotó: Németh Kornél

9. Mi volt Zoboki Gábor építész nagy feltűnést keltő ötlete a Lánchíddal kapcsolatban a Mozgó Világ folyóiratnak adott interjújában?

9/10

a) Ki kell szélesíteni, oly módon, hogy jobbra és balra, külön szerkezetre modern szárnyakat kellene építeni, oly módon, ahogy Londonban is történt a Charing Cross hídnál.
b) A millenniumi földalattit meg kellene hosszabbítani a Vörösmarty tértől a Lánchídon át Budára, egyúttal a buszokat és minden autót ki kellene tiltani.
c) Két oldalára árusokat kellene telepíteni, mint azt Párizsban láthatjuk a Szajna nevezetes Bal Partján.
d) Lifteket kellene építeni mindkét pillérbe, a tetejére meg kávéházakat.

Megfejtés

10/10

1. c
2. d
3. c
4. a
5. b
6. d
7. c
8. c
9. b

Hasonló tartalmak