5 fontos nő, akiről köztereket neveztek el Budapesten

A Bányai Júlia utcát a XVIII. kerületben találjuk. Névadója az 1848-49-es szabadságharc női századosa. Sárossy Gyula ügyvédhez ment feleségül, ám miután megözvegyült, férje nevén, álruhában jelentkezett a honvédségbe. Először főhadnagy, majd százados lett kivételes bátorsága és rátermettsége következtében. Francia nyelvtudása miatt nemcsak a harctéren volt jelen, hanem táncosnő képében kémkedett is az osztrák és orosz hadseregnél. A tábornok kitüntette, s a szabadságharc leverését követően Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő. Második férjével Kairóba költözött, majd fogadósként, vendéglátósként dolgozott.

A Szegedy Rózáról elnevezett utca a II. kerülethez tartozik, a hölgy Kisfaludy Sándor felesége és múzsája volt. Nagyon csinos nő hírében állt, Zala vármegyében több udvarlót is magáénak tudhatott. Kisfaludy figyelmét egy barátja hívta fel a nemesi családból származó Rózára, akivel jó ideig nem is találkozott, csupán egy eszményként tekintett rá. Verset is küldetett hozzá, s végül egy bálban ismerhették meg egymást. Azonnal szerelembe estek, s a nagy szoknyapecér hírében álló Kisfaludy hamar feleségül is kérte, amire Róza nemet mondott, talán a korai ismeretség miatt. Kisfaludy csalódottságában a frontra indult és Róza a kolostorba vonulást fontolgatta, ám miután a költő hazatért és másodszor is feleségül kérte szíve hölgyét, Szegedy Róza igent mondott. 32 évet töltöttek együtt, számos fontos szerelmes verset köszönhetünk ennek a frigynek. Sümegen közös sírban nyugszanak.

Virányoson, a XII. kerületben, a Kútvölgyi út közelében találjuk a magyar nőnevelés egyik kiváló alakjáról, Zirzen Jankáról elnevezett utcát. Janka 1869-ben a Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. Trefort Ágoston megbízására kutatómunkába fogott: külföldi ipariskolákat tanulmányozott, köztük párizsi és bécsi intézményeket, sőt, ipari gépeket is beszerzett. Segítségükkel a tanárképzés mellett elindult a magyarországi iparoktatás is. Ferenc József érdemkereszttel tüntette ki, mely a kor legmagasabb női érdemrendje volt. 1896-ban vonult vissza, síremlékét a Kerepesi temetőben találjuk.

Kéthly Anna szociáldemokrata politikusnő volt, szám szerint a második Országgyűlési képviselő, aki hölgyként került be a Parlamentbe. Nevét egy VII. kerületi tér őrzi. Kéthly a Harmadik Nagy Imre-kormány államminiszteri posztját is betöltötte, mely mindössze 10 napig létezett 1956 novemberében. Parlamenti tevékenysége mellett folyamatosan publikált is, a 'Nőmunkás' című lap felelős szerkesztője volt. '56 november 4-én miután értesült a szovjetek bevonulásáról, azonnal emigrált. A belga szociáldemokraták segítségével Brüsszelben telepedett le. 1976 szeptemberében hunyt el, de hamvait csak 1990-ben hozták haza Belgiumból, majd 1994-ben Rákoskeresztúron, az új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

A Blaha Lujza téri Corvin Áruház oldalában fut a Márkus Emília utca. Névadója Színművészeti Akadémiát végzett ünnepelt színésznő. Márkus Emília 17 évesen már Júlia szerepét játszotta, mely szakmájában igazi szerepálom, majd 1901-ben az első magyar filmben is főszerepet kapott. Érdekesség, hogy kétszer ment férjhez, mindkét alkalommal 'p' betűs vezetéknevű férfihez, így továbbra is viselhette a P. Márkus Emília nevet. 1942-ig játszott a Nemzeti Színházban. Szép kort élt meg, 89 évesen hunyt el, dísztemetését a Nemzeti Színház szervezte. Tiszteletteli gesztus, hogy anyaszínházához közel neveztek el róla közterületet.