1896-ban ezeréves fennállását ünnepelte Magyarország, a jeles alkalomból rendezett budapesti felvonulást örökítette meg az első hazai mozgófilm. A bő másfél perces felvétel második felében a Lánchídról látni ugyanebből az évből készült életképeket.
Egy James Fitzpatrick nevű rendező készítette a közel 8 és fél perces színes filmet Budapest szépségeiről. A régi híradókra emlékeztető narráció kitér az ország történelmére, a színes épületekre, feleleveníti a Lánchíd építését és jelentőségét, röviden bemutatja a Parlamentet és a Szabadság teret, a Budai Várat, és még a Gellért-fürdő hullámmedencéjét is.
Budapesti randevú (Stevnemøte i Budapest) a címe annak a félórás kisfilmnek, melyet a norvég televízió készített a '70-es évek fővárosáról. A filmben Kovács Kati kalauzolja el egy napon keresztül a kamerát, illetve a mögötte levő stábot. Buliznak egy Bergendy-koncerten, sétálnak a Margit-szigeten, és bemutatják az éjszakai életet is.
Ezen a zenés, szövegtől mentes felvételen az ötvenes években a fővárosban járó tömegközlekedési eszközöket filmezte le a villamosrajongó készítő, mert az andalgó zenén, a villamosokra fel-le szálló embereken és a munkában lévő járműveken kívül nem sok minden történik a 9 és fél perc során. A zene elhalkulásával a belvárosból kilépve a külvárosi villamosokat figyelhetjük meg.
17 perc az ötvenes évek végi fővárosról, mindez magyar nyelven. Hallhatunk a csipkés tornyú Halászbástyáról, a hajnali derengésről, a munkás pesti emberről, de az 'Itt mindent szabad, csak nem lehet' mondattal indító rollerező fiú jóvoltából még a nyafka lányokról is.
