6/6
Szerintünk ez az egyik legérdekesebb ház a városegyesítés idejéből, mert bár még felfedezhetünk rajta néhány korabeli apróságot, az idők folyamán nem kerülhette el a kisebb-nagyobb felújításokat. Van némi bája a sok toldás-foldásnak, meg persze jellemzően magyar, hogy lakásonként másfélék az ablakok: van, ahol új, műanyag, de van ahol még régi, fatokos ablakokat látunk. Ahogy a Budapest100 kutatásában is olvasható, az egyik emeleti lakás sötétbarna tokos, hatszemes ablaka tűnik a legrégebbi darabnak. 1875-ben alapítottak itt egy gőzmosodát, de lényegében a millenniumig viszonylagos csend övezte a házat. Bár 1873-ban épült, egész csendes életet élt a millenniumig, amikor is az egymást követő években kétszer is tulajdonosváltás történt. A korábbi gőzmosoda 1903-ra már mechanikai szövödeként és gőzmosodaként üzemelt, 1939-ben pedig már egy réz- és fémműves üzem működött itt. Amiért mi különösen szeretjük, az a belső kertje, ami sokkal inkább hasonlít egy falusi portára, mint egy lakóházra a belváros közepén. Igazi rejtett oázis ez, amit a ház lakói együtt alakítottak ki.
Fotó: Hajdu Alexandr - Budapest100
A Tömő utca 6. és a Magdolna utca 21. leírása a Budapest100 – Városegyesítés program önkénteseinek kutatásai alapján készült.