1/6
II. János Pál pápa tér 1.
Van egy ház a II. János Pál pápa téren, amiről valószínűleg senki nem gondolná, hogy már 150 éve is ott állt. Sok mindent megélt az elmúlt 150 év alatt, volt itt építészeti iroda, kávéház és dobozgyár is, utóbbinál ráadásul Horn Gyula is dolgozott, kifutófiúként. Az 1783-ban épült ház története szorosan összefügg a tér történetével: akkor kezdték építeni, amikor rendezték a teret is. Az időzítés sem véletlen, hiszen a világvárosok sorába lépő, frissen alakult Budapest nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy sárban dagonyázzanak a polgárai, még akkor sem, ha az Pest külvárosában található. Így hát a városvezetés kitalálta, hogy aki ezen a területen telket vásárol, annak legalább az épület utcai homlokzatát két év alatt meg kell építenie, hogy biztosítsák a környék szép megjelenését.
Fotó: Major Kata - We Love Budapest
2/6
Fiumei út 3.
Nem is gondolnátok, milyen érdekes története van ennek a Keleti pályaudvar közeli háznak, azt pedig még kevésbé, hogy a környezetébe szinte beleolvadó bérháznak milyen csodás belső kertje van! Amikor a Budapest100 sétáján átjutottunk a kapun, lenyűgözött minket az udvar közepén álló platánfa, ami a legendák szerint legalább 150 éves, úgyhogy a mezítlábas fogadóstól kezdve a cselédeken és a vendégeken át egészen az autókig és a mobilozó fiatalokig mindent és mindenkit láthatott már. A mezítlábas fogadós említése sem véletlen: építtetője Eggenhoffer Péter egy fillér nélkül, mezítláb jött szerencsét próbálni a nagyvárosba, ahol pár évvel később megnyitotta saját fogadóját A Mezítlábashoz néven – nem máshol, mint a Fiumei út 3–5. telkén. A hely hamar Pest egyik legismertebb vendéglője lett, ahol a városlakók és az ideérkezők is szívesen mulattak. Az eltelt évtizedek alatt nemcsak fogadó, de szénüzlet, cukorka-nagykereskedés, fodrászat és utazási társaságok irodája is működött itt, de Kelet-Közép-Európa első tetoválószalonja is itt nyitott meg 1991-ben, Pozitív Ómen néven.
Fotó: Major Kata - We Love Budapest
3/6
Széna tér 1/A
Ez tipikusan az az épület, amelyről elsőre biztosan nem mondanánk meg, hogy 150 éves, sokkal inkább gondolnánk az 1900-as évek eleji lakáshiányra adott válasznak, holott pont a városegyesítés évére épült fel. Valószínűleg a Széna téri háromemeletes ház mellett már többször is elsétáltatok, ha másra nem, az Arriba Taqueria feliratra biztosan emlékeztek. Az épület a kezdet kezdetén még földszintesnek épült, itt nyitotta meg fűszer- és gyarmatáruboltját Beck Lipót, aki Prágából gyalogolt fel a budai Várba szerencsét próbálni. Mivel olyan termékeket árult, amelyek szinte beszerezhetetlenek voltak, hamar annyi pénze lett, hogy még két emeletet ráépített a házra, ahol bérlakásokat alakítottak ki. A háborúban annyira súlyos sérüléseket kapott a ház, hogy lakhatatlanná vált, és hiába foltozták össze, 1956-ban úgy szétlőtték, hogy egy lyukas sajtra emlékeztetett.
Fotó: Major Kata - We Love Budapest
4/6
Tömő utca 6.
Józsefváros folyamatos változásban van, az elmúlt években minden utcája átalakult, és egészen más arcát mutatja, mint 10, 50 vagy 150 évvel ezelőtt, mai megjelenésébe pedig erősen beleszólt a Corvin Sétány létrejötte. Mielőtt a Tömő utca környékén megjelentek volna a 70-es évek paneljei és a 2000-es évek gigafejlesztése, a Corvin-projekt, jóval szerényebb, egyemeletes házak álltak itt. A 19. században ez a rész még erősen külvárosnak számított, nem is volt olyan sűrűn beépítve, mint ma, de a városegyesítés idején már megindultak az építkezések. A Tömő utca leghíresebb lakója kétségkívül Táncsics Mihály volt, aki 73 évesen, a börtönből való szabadulása után a 6. szám alatti telken vágott bele egyemeletes bérházának építtetésébe. A ház ünnepélyes alapkőletételére pedig az 1872. március 15-i dátumot választotta. Táncsics célja az volt, hogy a munkásoknak méltó életkörülményeket biztosítson, így az épületben 12 szobát, 11 konyhát, egy éléskamrát, a pincében raktárat és fáskamrát alakítottak ki.
Fotó: Szij Barbara - Budapest100
5/6
Angyal utca 23.
Érdemes letérni a zajos Üllői útról, és a rejtettebb, ezáltal csendesebb utcákban sétálgatni, mert akkor olyan érdekes felfedezéseket tehetünk, mint az Angyal utca és házainak létezése. Szerintünk a legszebb budapesti utcanevek versenyében is indulhatna, talán még nyerne is. Ha már a sétáról van szó, mindenképpen menjetek el a 23-as szám alatti lakóházig, ami hamvas barack- és élénk narancsszínével biztosan titeket is elvarázsol majd, főleg, hogy a ház két oldalát allegorikus nőalakok díszítik. Ez az eklektikus, romantikus ház Ferencváros kiépülésének első nagyobb ütemében elkészült, és egy picit csalunk, mert valójában már 1872-ben felépült, így ez ma már 151 éves. Az épületben kizárólag kislakásokat alakítottak ki, amelyekben a környék malmaiban és gyáraiban dolgozók laktak, változtatásokat pedig csak az 1910-es években végeztek rajta, amikor Kling Béla hentesmester tulajdonába került. Érdekesség, amit csak az ott lakók és a Google Mapset lelkesen tanulmányozók tudnak: a ház kapuját átlépve egy hatalmas udvarba juthatunk (ez valójában az egész Angyal utca–Tompa utca–Liliom utca–Mester utca tömb belső kertje).
Fotó: Kőhegyi Erika - Budapest100
6/6
Magdolna utca 21.
Szerintünk ez az egyik legérdekesebb ház a városegyesítés idejéből, mert bár még felfedezhetünk rajta néhány korabeli apróságot, az idők folyamán nem kerülhette el a kisebb-nagyobb felújításokat. Van némi bája a sok toldás-foldásnak, meg persze jellemzően magyar, hogy lakásonként másfélék az ablakok: van, ahol új, műanyag, de van ahol még régi, fatokos ablakokat látunk. Ahogy a Budapest100 kutatásában is olvasható, az egyik emeleti lakás sötétbarna tokos, hatszemes ablaka tűnik a legrégebbi darabnak. 1875-ben alapítottak itt egy gőzmosodát, de lényegében a millenniumig viszonylagos csend övezte a házat. Bár 1873-ban épült, egész csendes életet élt a millenniumig, amikor is az egymást követő években kétszer is tulajdonosváltás történt. A korábbi gőzmosoda 1903-ra már mechanikai szövödeként és gőzmosodaként üzemelt, 1939-ben pedig már egy réz- és fémműves üzem működött itt. Amiért mi különösen szeretjük, az a belső kertje, ami sokkal inkább hasonlít egy falusi portára, mint egy lakóházra a belváros közepén. Igazi rejtett oázis ez, amit a ház lakói együtt alakítottak ki.
Fotó: Hajdu Alexandr - Budapest100
A Tömő utca 6. és a Magdolna utca 21. leírása a Budapest100 – Városegyesítés program önkénteseinek kutatásai alapján készült.
