Üveges Mónika Implied body című sorozatában festészet klasszikus anyaghasználatát kibővítve, az új érzékiség után kutat a táblakép keretein belül maradva, tárgyiasított, relief jelleggel. Munkáiban az emberi test átformálódása, metamorfózisa foglalkoztatja. Az a köztes állapot, amikor a kint és bent egyszerre van jelen “a felnyitott test által”. Mindemellett festményeiben fontosak a különböző felhasznált szerves és szervetlen anyagok. A szilikon, a műgyanta, a szalma, a termések, az elszáradt növények, a kátrány, a hamu, a törmelékek, a szőr, a sertés hólyagot és bél. Ezek az anyagok elvonatkoztatva szimbolikus jelekké válnak. Ugyanakkor a bomlás és erjedés kettőssége általi, cirkuláló energiát hordoznak. Az örök változás, átalakulás metaforáját kapcsoljuk hozzá, így egyfajta lírikus képalkotásról beszélhetünk. A múlékony anyagok használata az emberi életre vonatkoztatottan jelennek meg művészetében. Mindezek mellett a képalkotási metódusa a kollázs-elv, az alkotó-romboló folyamatára épül.