A szecesszió nemcsak a hagyományokat őrző, historizáló városépítészettel szállt szembe, de alapjaiban változtatta meg a századfordulón a budapesti felső- és középosztály életformáját. A belváros a szó szoros értelmében és képletesen is "virágozni" kezdett. A kétemeletes bérházak helyett már az új stílust követve húzták fel a rézverettel és Zsolnay-pirogránittal díszített, gyakran vegyes funkciójú épületeket üvegvitrines utcai portálokkal és az új stílusra jellemző kanyargós indákkal.
A közterek megteltek, és bár a kávéházakban ekkor még főleg férfiak üldögéltek, már egyre több hölgy járta az egyre-másra nyíló bazárokat. A Váci utca környékén új, korszerű banképületek, látványos nagyáruházak és elegáns üzletek nyíltak. Az új stílus kulturális és társadalmi mozgalma pedig nagy léptekkel alakította át közlekedési eszközeinket, vásárlási szokásainkat és a 19. század kényelmetlen, mozgásra, sportra, munkára alkalmatlan női viseletét is.
A Sétaműhely sétáján megtudhatjuk, mikor dobta le a fűzőt a Centrál Kávéház legismertebb női törzsvendége, és azt is, hol nyílt meg az első nagyáruház. Vajon ki találta ki elsőként az árcédulát, véget vetve ezzel a piacos alkudozásnak? És melyik divatlapban jelent meg először, hogy Párizs és Róma után Budapest számít a kontinens harmadik divatközpontjának?
- Találkozó: a Belvárosi Ferences-templom előtt (1053 Budapest, Ferenciek tere 9.)
- Sétavezető: Lénárd Anna és Görbe Márk
Jelentkezés és további információk ezen a linken!
