Japánban a lét múlékonyságát jelképező
cseresznyevirágzás
híres vibráló, ám tiszavirág életű szépségéről. A különleges természeti esemény a 2011-es japán földrengés és cunami, illetve az azt követő nukleáris katasztrófa óta további jelentéssel bővült - az élet megújulásának és feltámadásának reményét is szimbolizálja.
A japán származású művész,
Chie

Yamayoshi
a mesterségességet és a természetet rétegzi egymásra azáltal, hogy rekonstruálja a virágzást egy 7 csatornás vetítés keretében. A néző teljesen elmerül az installáció világában, körbeveszi a láthatatlan szél, amely képernyőről képernyőre fújja a szirmokat, miközben látványoss
ág és fenség halkan összefonódik.




A felvételek Japánban készültek, egy évvel a katasztrófa után, amikor a szél nyughatatlanul fosztotta meg szirmaitól a virágba borult fákat. A hulló szirmok egytől egyig számítógép által generáltak, aprólékosan felépített utánzatok. A Múló örökkévalóságban a mulandó állandóvá válik, a természet pedig megőrződik miközben a mesterséges határain belül maradunk.