Az 1968-as év nagy reményekkel indult a közép- és kelet-európai országokban: egy pillanatra úgy tűnt, hogy a szigorú ideológiát felváltja a politikai pragmatizmus. Megjelentek a fogyasztói kultúra és a privát szektor elemei; lazult vagy teljesen megszűnt a cenzúra. A nyugati tüntetéshullám is elérte a régiót, és az ellenkultúra Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában és Magyarországon is éreztette hatását. A nyugati fiatalokhoz hasonlóan a vasfüggöny mögötti ifjúság is ki akarta javítani az előző generáció hibáit, meg akarta találni a saját hangját, az önkifejezés lehetőségeit. A Búcsú a tavasztól című kiállítás egy fiktív ifjúsági magazin formájában ezt a diáktüntetésekkel, happeningekkel és más ifjúsági és ellenkulturális eseményekkel teli, virágzó és reményteljes időszakot mutatja be, amelynek a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása vetett véget.