Bencs Dániel kiállításának főszereplője egy fekete macska, melyről öt éve, Spanyolországban tett utazás közben, egy gyors rajzot készített.
Az egyszerű motívum több képen átívelő ismétlésével egyfajta átlényegítés volt a célja, melyet például egy szó folytonos mondogatása során is megfigyelhetünk. Festményeivel úgy hozza mozgásba a tekintetet, ahogy a monoton gyors zene öntudatlan bólogatásra késztet, és amely később könnyedén tánccá fejlődhet.
Ez a vidám világ egy kisgyerek játékba merüléséhez lehet hasonló, amihez társulnak az élénk színek. Mindez pedig popkultúrára, a tömegtermelés radikális ismétléseire utal, melynek köszönhetően a motívum szimbólummá, logóvá válhat, egyre távolabb kerülve a spanyol macskától, az ősképtől.
