Keresés
EN
Insta-fotó inspirálta felfedezőtúra lett a Tahitótfaluból induló kirándulás, ahol utunkat teknősök, siklók, hegymenet és csodás panoráma kísérte, míg a végén egy titkos tavat is találtunk.
Szecessziós főtemplom, lélegzetelállító kilátás a Dunakanyarra, rétes és Mókus – idén se hagyjuk ki Zebegényt!
Egy kirándulás alkalmával, főleg szűz terepen, nem kis bonyodalomtól és bolyongástól menthet meg minket, ha tisztában vagyunk minden, fára festett jelzés jelentésével.
A Fortepan segítségével visszautaztunk az időben, és egészen az 1900-as évek elejétől az 1970-es évek végéig összegyűjtöttük kedvenc kutyás fotóinkat.
A Deák Ferenc térről a budai Váron át a Széll Kálmán térre közlekedő 16-os busz olyan, mint egy városnéző turistajárat. A lassan 100 éves 16-os jelenlegi útvonalát 2008 óta járja.
A Szentlélek tér egykor nagyobb volt, mint napjainkban, ám jött a szocializmus meg az Árpád híd, és együtt megcsonkították. Manapság a történelem, a kultúra és a tömegközlekedés találkozási pontja.
Ezek a különös jelek a pesti gettó határát jelzik, amit 1944. december 10-én zártak le. A kis táblácskákat a VII. kerület utcáin fedezhetitek fel.
Ha szeretitek az építészetet, akkor érdemes végigpörgetnetek az idei Média Építészeti Díja közönségszavazását, ahol ti dönthetitek el, ki legyen a nyertes.
Ahogy mindenfelé mozgunk a városban, nem is gondolnánk, mennyi minden (épület, szobor, tábla, tér és utca meg városrész) őrzi az emlékét a Habsburgokkal való együttélésünknek.
A leghíresebb budapesti épületek helyén valaha más építmények álltak, amelyek ugyancsak megszépítették a környezetüket.
A Budapest 150. születésnapja alkalmából megújult virágágyás az egyesült Budát, Pestet és Óbudát ábrázolja.
Folytatva sétánkat az Üllői út mentén, megkezdjük a sugárút külső részének feltérképezését, és ezúttal a Nagyvárad tértől az Ecseri útig jutunk el.
Az 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálét 2023. szeptember 22. és október 23. között rendezik meg a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria koordinálásában.
Az augusztus 20-i ünnepségsorozat csúcspontja a tűzijáték, amit idén is hatalmas tömeg akar majd látni. Adunk pár tippet, hogy honnan érdemes nézni.
A Budapestet máig meghatározó úthálózat, a rakpartok és három Duna-híd létrejöttét is az a bizonyos „kockás báró”, vagyis Podmaniczky Frigyes intézte.
Az 1913-ban épült gyógyfürdő olyan ikonikus része a Városligetnek, sőt Budapestnek, ahogy a fürdőnek a medencében sakkozgató öregurak.
Az alábbiakban megnézzük, hogy mely nem megépített attrakciókkal lenne manapság még klasszabb hely a főváros.
Az Epreskertet Terézvárosban találjuk, a Képzőművészeti Egyetemhez tartozik, és a Városligethez közel eső ősparkos kertben az 1880-as évek eleje óta kreatív alkotói tevékenység folyik.
Három olyan zöldfelületet mutatunk most be, amelyek vagy eltűntek a városból, vagy meg sem valósultak.
A Városliget épületeinek és építményeinek nagy része csak meghatározott ideig állt itt. Három részben foglaljuk össze ezeket, első körben a vizes dolgokat vesszük sorra.
Egykor a Városliget szélén állt, szemben a Damjanich utcával, ám Rákosi Mátyás 1951-ben leromboltatta. Amit kevesen tudnak, a templomnak van jogutódja: a zuglói Zoborhegy téren épült fel, 1995-ben.
A párját ritkító projekt, a Budapest Nagyregény még tavaly ősszel indult el, és a főváros 150. születésnapjára készül szellemi emlékműnek. Továbbra is várják a történeteket, de már csak pár hétig.
A Városliget mellett húzódó Ötvenhatosok terét a politikai akarat szülte, Felvonulási tér néven, és bár sokat változott a rendszerváltás óta, mégis lassan kopik le róla a politika bélyege.
A Városliget egykorvolt és eltűnt épületeiről, építményeiről, tereiről és dolgairól szóló sorozatunk utolsó részében az egyebekről ejtünk szót, mindarról, ami az előző részekbe nem fért bele.
Sehova nem nyíló kapuk, sehova nem vezető híd, ilyen-olyan tornyok és egy irdatlan méretű betontégla – bemutatjuk Budapest néhány különös építményét.