február 29., 09:40
Ha Cirmos utca van, Kutya utca vajon miért nincs? – Állati jó utcanevek Budapesten
Tigris, Bölény, Vidra, Cirmos – megmosolyogtatóak és beszédesek az állatos utcanevek.
Tigris, Bölény, Vidra, Cirmos – megmosolyogtatóak és beszédesek az állatos utcanevek.
Különleges utcanevek sorozatunk második részében újabb 10 utcanevet gyűjtöttünk össze.
Összegyűjtöttünk 10 olyan fővárosi helyet, melyek neve az átlag-budapesti számára valószínűleg magyarázatra szorul.
A legtöbb utcanév esetében nem kell törnünk a fejünket, hogy mit jelent a nevük, ám van néhány, melynél utána kell járni, miről is kapták a nevüket.
Ahogy van Budapestről elnevezett utca például Berlinben, Rómában vagy Caracasban, úgy Budapesten is találunk „külföldi” utcaneveket.
A szobrokban és domborművekben dúskáló paloták között sétálni az egyik legjobb időtöltés, különösen akkor, ha a negyed legrégebbi utcáján, a Bródy Sándoron megyünk végig.
Hol lakott Emerenc, és merre van a Katalin utca? Irodalmi séta Szabó Magda regényei nyomán.
A 19. században itt volt Európa legnagyobb sertésközpontja, a 60-as években egy volt szovjet repülőben működő cukrászda, majd egészen a 90-es évekig piac volt a ma üresen tengődő Mázsa téren.
A robusztus, sárgás sziklák minden évszakban pompás látványt nyújtanak, így a Róka-hegy a napsütéses és a hűvösebb napokon is jó úti cél lehet.
Ahogy élelmiszerért a közértbe, úgy fonalért még mindig a Röltexbe megyünk, akkor is, ha a vállalat már megszűnt. Honnan ered a szó, és mi történt a Röltexszel?
A budapesti utcák, utak és terek nevének eredetével foglalkozó cikksorozatunk negyedik része annyiból speciális, hogy most csupa olyan köztérről lesz szó, melyek névadója egy-egy nő volt.
Cikksorozatunk harmadik részében szó lesz növényekről, akácfákról és héricsekről, a magyar textilipar kezdeteiről, a IX. kerület mesterembereiről és a magyar abszurd koronázatlan királyáról.
Sorozatunk második részében újabb utcák neveiről rántjuk le a leplet, és bár a mese adja a keretet, de lesznek itt katonák, a honfoglalás meg zsidó kereskedők is.
Biztos veletek is előfordult már, hogy elgondolkodtatok azon, hogy egyik-másik utca miért vagy miről kapta a nevét. Új sorozatunkban pont ezzel fogunk foglalkozni: utcák nevének eredetével.
Sorozatunkban bemutatjuk Budapest kerületeit. Ezúttal a város egyik legváltozatosabb negyedét, a Ferencvárost, vagyis a IX. kerületet vesszük szemügyre.
Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról és Solt Ottiliáról neveznek el négy, eddig névtelen közteret a II. kerületben. A döntéshez még február végén kérték a lakosok segítségét.
Nőnapi meglepetésként nőkről neveznek el közterületeket a II. kerületben.
A projektet Budapest Főváros Levéltára kezdeményezte, és összesen 934 budapesti közterület neve kerül fel a térképre.
A középkorban az ország második központja volt, neve a mai napig egyet jelent a fontos régiós kötődésekkel. Megnéztük, hogy fest most a visegrádi vár és az onnan feltáruló látvány.
A koronavírus-járvány apropóján megnéztük, a főváros utcái és közterei közül hány viseli híres magyar orvos nevét.
Lepra, pestis, kolera, spanyolnátha – nagy járványok emlékezete és emlékhelyei Budapesten.
A cél most nem a turistáktól hemzsegő Citadella, hanem a hegyoldalban megbújó impozáns villák, műtermek és lakóházak sora.
A régi Ferencváros egyik legnagyobb terén a szecessziós bérház, a filmdíszlet és a modern lakótömbök is jól megférnek egymás mellett.
Marent éjjel 11 és hajnali 4 között lehet hívni, ha nem érezzük magunkat biztonságban az utcán. Nem érzi nagy áldozatnak az önkéntes munkát, számára ez egy „könnyű jótékonykodás”.
Eddig soha nem látott könnyedséggel merülhetünk el Budapest múltjában – a tervek, fotók, egykori lakók végre térképen is kereshetőek lettek.