április 2., 16:52
Városi séták #2: Bazárok, bűntények, szerelmek – A budapesti átjáróházak titkos élete
Titkos oázis, romantikus félhomály, macskakő és fakockák: járd be velünk Budapest átjáróházait!
Titkos oázis, romantikus félhomály, macskakő és fakockák: járd be velünk Budapest átjáróházait!
Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem az első német nyelvű felsőoktatási intézmény, ami nem német nyelvterületen található. Épülete pedig gyönyörű.
A Fortepan segítségével visszautaztunk az időben, és egészen az 1900-as évek elejétől az 1970-es évek végéig összegyűjtöttük kedvenc kutyás fotóinkat.
A Deák Ferenc térről a budai Váron át a Széll Kálmán térre közlekedő 16-os busz olyan, mint egy városnéző turistajárat. A lassan 100 éves 16-os jelenlegi útvonalát 2008 óta járja.
A budai Várnegyed egyik legszebb utcája a Bécsi kapu tér és a Hess András tér között kanyarog, és a magyar történelem számos eseménye kötődik hozzá.
88 éves korában elhunyt Finta József, akinek többek között Budapest első Duna-parti szállodáit köszönhetjük.
A 19. században rengeteg közösségi kert létezett, melyek mindenki előtt nyitva álltak. Ezek a kertek mára sajnos megsemmisültek, területüket leaszfaltozták vagy parkolónak használják.
A három kerület – V., VIII., IX. – határán elnyúló tér arculata sokat változott 1850 óta, amit számos fotó is bizonyít.
Széchenyi István szabadidejében Don Juanként csábította a nőket, de amikor dolgozott, akkor minden energiáját Budapest kulturális, gazdasági és szellemi fejlesztésére fordította.
A leghíresebb budapesti épületek helyén valaha más építmények álltak, amelyek ugyancsak megszépítették a környezetüket.
Hogyan lettek az aradi szatócsboltosokból a budai Várnegyedben palotákat építtető bárók? Hatvany Helgával, a család utolsó magyarországi leszármazottjával barangoltunk a család történetében.
A Városliget egykori, ma már nem létező épületeit és építményeit szemléző sorozatunk második részében a nagy millenniumi ünnepség kerül terítékre.
Fél évszázad alatt épült fel, a kupolája beomlott, három neves építészünk és a kor legismertebb művészei dolgoztak rajta.
Fotók sorával elevenítjük fel a VII. kerületből induló és a XIV. kerületben végződő Thököly út, vagyis Zugló főútjának elmúlt több mint 100 évét.
Egy étterem, amiért érdemes megmászni a Várnegyedet.
Augusztus 10. és 13. között lesznek ám izgalmak: lesz denevérhang-vadászat, a múlt héten elmaradt DunaCsúszás pótlása és hullócsillagtúra is. Csütörtökön pedig kezdetét veszi a Sziget Fesztivál!
A nyár utolsó hónapja is kezdetét vette, amiből igyekszünk a legtöbbet kihozni, sok-sok programmal megtölteni, hogy minél több élményt gyűjtsünk. Augusztus 3. és 9. között erre bőven lesz lehetőség!
Bár homlokzata kissé zord, csodás belső udvara az olasz palazzók barátságos világát idézi, lakói pedig építészek és művészek. A Wagner-házban jártunk.
A Sándor-palotában 16 miniszterelnök lakott, leghíresebb lakója, az Ördöglovas néven legendássá vált Sándor Móric pedig egész Pest-Buda lakosságát lázban tartotta akrobatikus lovas mutatványaival.
Összegyűjtöttünk jó pár olyan épületet, mely barokk, reneszánsz vagy gótikus stílusban épült, csak épp az adott kornál pár száz évvel később, a historizmus korában.
A szalont Tomasz Piars lengyel festőművész álmodta meg, akinek kifejezetten célja volt, hogy ez ne csak egy szimpla műteremlakás legyen, hanem valami, ami közösségformáló erővel bír.
20 évig tartott, mire elkészült ez a monumentális épület, melynek díszítéséhez 40 kg aranyat és félmillió díszkövet használtak, üléstermében pedig többször volt székdobálás, lövöldözés és barikád is.
Budapest leghosszabb sugárútja, a 15,6 kilométer hosszú Üllői út mentén sétálunk végig az elkövetkező hetekben, több szakaszban. Első körben a Kálvin tértől a Nagykörútig jutunk el.
Az 1913-ban épült gyógyfürdő olyan ikonikus része a Városligetnek, sőt Budapestnek, ahogy a fürdőnek a medencében sakkozgató öregurak.
Gondoltad volna, hogy a Belügyminisztérium helyén egykor gyógyfürdő állt? Cikkünkben felderítjük, hogy milyen épületek emelkedtek ma jól ismert és megszokott házak, terek helyén.