Keresés
EN
Gazdag görög kereskedők bazárja, a János vitézt inspiráló huszár kapitány építkezése és Pest legdurvább kettős gyilkossága is a Haris közben volt.
A Deák Ferenc térről a budai Váron át a Széll Kálmán térre közlekedő 16-os busz olyan, mint egy városnéző turistajárat. A lassan 100 éves 16-os jelenlegi útvonalát 2008 óta járja.
A két író barátságának csodaszép tanúja rejtőzik a Svábhegyen.
Bódis Krisztián fotóin mutatjuk a késő szecessziós Aranykéz utcai lépcsőházat.
Ahogy mindenfelé mozgunk a városban, nem is gondolnánk, mennyi minden (épület, szobor, tábla, tér és utca meg városrész) őrzi az emlékét a Habsburgokkal való együttélésünknek.
A romániai franchise első kávézója méltó a megújult Arany János utcához, egy titkos kertet szemlélve élvezhetjük a finom feketénket.
Fél évszázad alatt épült fel, a kupolája beomlott, három neves építészünk és a kor legismertebb művészei dolgoztak rajta.
Vajon hol koptatta a padokat középiskolás korában Eötvös Loránd, Csinszka, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, dr. Czeizel Endre, Hernádi Judit vagy éppen Szilágyi Áron?
12 híddal átszelt csatornát álmodtak a helyére, végül hatalmas bérházakkal beépített, a század elején még nagyon is elegánsnak számító főút lett a Nagykörút.
Tovább folytatjuk sétánkat Budapest leghosszabb, 15,6 kilométeres sugárútján, és ezúttal a Nagykörút és a Nagyvárad tér közti szakaszt, az ún. belső Üllői út hosszabbik felét járjuk be.
Közvetlenül a Városliget körül valamikor jóval több villaépület sorakozott, hiszen az emberek ide elsősorban pihenni jártak ki a belvárosi forgatagból. Mára kevés maradt belőlük.
A Pesti Vigadó helyén már korábban is állt egy hasonló épület, a Redoute, ami bár rövid ideig működött, mégis fontos szerepet töltött be Pest életében.
Gondoltad volna, hogy a Belügyminisztérium helyén egykor gyógyfürdő állt? Cikkünkben felderítjük, hogy milyen épületek emelkedtek ma jól ismert és megszokott házak, terek helyén.
A Rózsák tere Erzsébetváros egyik legszebb tere, melynek arculatát nagyban meghatározza a közepén trónoló gyönyörű templom, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom.
Egykor malomnagyhatalom volt Budapest, ahová a századfordulón még az amerikai molnárlegények is ellátogattak ellesni a lisztőrlés csínját-bínját.
A város utcáit járva valószínűleg nem gondolunk arra, hogy egy-egy bérház kapuja mögött nemcsak titkos történetek, de az aszfaltsivatagban oázisként megbújó kertek is vannak.
A műemlékvédelmi világnap alkalmából összegyűjtöttünk pár olyan építményt, melyekről elsőre nem mindenki tudja, hogy védett műemlékek.
Budapest leghosszabb, 15 kilométeres és szinte teljesen nyílegyenes sugárútja a Kálvin tértől indul, a XVIII. kerületi városhatárig tart és közben öt kerületen halad keresztül.
Éveken át pusztult Hild József klasszicista stílusú nyaralója és a hozzá tartozó angolpark, amit az építész csak azért adott el, hogy rendezze a rokonai által felhalmozott adósságokat.
Tervekből és munkálatokból idén sincs hiány, akármerre sétálunk, a város tele van darukkal és felállványozott épületekkel, úgyhogy érdemes lesz figyelni a város átalakulását.
A Dohány utcai, a Kazinczy utcai és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógák alkotják a pesti zsinagóga-háromszöget, ami a hitközség három ágra szakadását is jelöli.
Kőbánya nemcsak Budapest mértani közepe, de a főváros középületeinek nagy része is az itt bányászott mészkőből épült.
A séták Hild József polgári építészeti alkotásainak remekeit veszik sorra, bejárva az utcákat, felfedezve az 1840 körül emelt, klasszicista stílusú házakat.
Megnéztük a DONNA. - ceramics studiót, ahol nemcsak vásárolhattok tálakat és bögréket, de el is készíthetitek magatoknak.
Az építészet világnapján azokról a mesterekről emlékezünk meg, akik nélkül fővárosunk egészen máshogy festene. Tíz fontos építész megkerülhetetlen munkáit gyűjtöttük össze.