február 12., 14:40
Honnan kapta a nevét ez a 10 budapesti hely? – Az Astoriától a Tabánig
Összegyűjtöttünk 10 olyan fővárosi helyet, melyek neve az átlag-budapesti számára valószínűleg magyarázatra szorul.
Összegyűjtöttünk 10 olyan fővárosi helyet, melyek neve az átlag-budapesti számára valószínűleg magyarázatra szorul.
A hetvenes évekre Budapesten telente kén-dioxidba és füstbe burkolódzott a város. Így javult a helyzet a rendszerváltás utánig.
Minden év a tervezéssel kezdődik, így hát mi is átnéztük, milyen változásokat, építkezéseket és felújításokat hoz 2024 Budapest életében.
A 19. században rengeteg közösségi kert létezett, melyek mindenki előtt nyitva álltak. Ezek a kertek mára sajnos megsemmisültek, területüket leaszfaltozták vagy parkolónak használják.
Már időszámításunk előtt zajlottak a hegyen ősi szertartások. De valóban ide repültek fel piszkavason és seprűnyélen a Sátán követei?
A műjégpálya épületében kapott helyet a Városliget Café & Restaurant, ahol békebeli hangulat és a századfordulós polgári konyha fogásai várnak ránk.
Ha turistáskodna egyet Budapesten, biztosan egy jó kávézóban indítaná a napot, elmenne a Gellért fürdőbe, és mindezt megfejelné egy jó csülökkel a Náncsi néniben. Benedek Ágotát kérdeztük a városról.
Az egyik legpatinásabb utazási magazin, az amerikai Condé Nast Traveler a napokban tette közzé friss toplistáját, amelyben több budapesti helyszín is szerepel.
Így változott a strandruhadivat az elmúlt másfél évszázadban.
Míg a 19. században még az úszósport színtere volt a Dunafürdő, a század végére már a társasági élet, az úri mulatságok és a pancsolás színtere lett.
Ilyenek voltak Budapest legemlékezetesebb kánikulái a 20. században.
Körhinta a Széchenyi fürdő helyén? Díszes lejárócsarnokok a földalatti-megállókban? Felderítjük, hogy milyen épületek emelkedtek a ma jól ismert és megszokott házak, terek helyén.
Gondoltad volna, hogy a Belügyminisztérium helyén egykor gyógyfürdő állt? Cikkünkben felderítjük, hogy milyen épületek emelkedtek ma jól ismert és megszokott házak, terek helyén.
„A Duna jön, a Duna mindig jön” – mondja Pelikán József A tanúban. Meg van úgy, hogy apad, ilyenkor különleges dolgok bukkannak a felszínre. Vajon mi minden lehet a Duna budapesti szakaszának mélyén?
Mutatjuk, mikortól lehet csobbanni a budapesti strandokon!
1993 óta március 22-én ünnepeljük a víz világnapját, amelyhez a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. különböző programokkal kapcsolódik.
A Feneketlen-tóról szóló cikkünk kapcsán jelentkezett Medek Miklós, az a búvár, aki egyszer kincset talált a vízben, és 62 éve merül. Vele beszélgettünk a fővárosi vizekről és az ipari búvárokról.
A Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda a békebeli lazulgatás szinonimája, pedig története ennél jóval izgalmasabb és kevésbé békés.
Bepárásodott szemüvegben, forróságban és a fürdőkben már jól ismert kénes illatoktól kísérve bejártuk a Gellért fürdő alatti alagútrendszert, megnéztük a gépházat és felkerestük az ősforrást.
A Casanova-ház egy rokokó vendéglátós műemlékcsoda, ahol II. József magyar király és Giacomo Casanova is letette névjegyét.
A szürke téli napokat nem is lehetne jobban feldobni, mint egy művészeti töltekezéssel a Bartókon és környékén, ahol az építészet, a képzőművészet, az irodalom és a gasztronómia kéz a kézben járnak.
A Molnár János-barlang járatrendszerének nagy része még most is felderítésre vár, csak képzett búvárok látogathatják, de télen-nyáron 22-23 fokos vizében jelenleg csak kutatási célból merülnek.
Az Opera, a Párisi Udvar, középületek és villák csodás padlója újult meg vagy öltött a környezethez, a stílushoz illő formát Zakar István kezei alatt. A szakembert műhelyében látogattuk meg.
Kordos Szabolcs könyve többek között bűnözők, tudósok, egy elveszett sziget és a Király utcai kuplerájok történetét meséli el.
Idén szeptemberben nyitott meg ez a páratlan hely a belvárosban, ami nemcsak fizikailag hozza egészen közel hozzánk a macskákat, szám szerint nyolcat, de a cicaság lényegével is megismertet.