Keresés
EN
A Margit híd és a Lánchíd között kábé félúton fekvő tér a méretéhez képest kimondottan forgalmas része Budának, ahol egykor országos vásár volt, majd itt állt a Kossuth híd budai hídfője is.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum új kötete az építés ötletének megszületésétől napjainkig meséli el az oroszlános Lánchíd történetét.
Így változott a fővárosi férfiszépség-ideál az elmúlt száz évben.
A Fortepan segítségével visszautaztunk az időben, és egészen az 1900-as évek elejétől az 1970-es évek végéig összegyűjtöttük kedvenc kutyás fotóinkat.
Interjúsorozatunkban Héra Barnabás (Carson Coma) mesélt nekünk arról, hogyan látja Budapestet.
A II. világháború vége felé közeledve a visszavonuló német csapatok az összes Duna-hidat felrobbantották. Tíz éven keresztül szinte egyetlen híd pótolta a hiányukat: a Kossuth híd.
Az Astoria Szállóval szembeni épület nagyjából feleakkora, mint elődje – részben az Erzsébet híd, részben a metró építése kebelezte be az itteni helyet.
A 19. században rengeteg közösségi kert létezett, melyek mindenki előtt nyitva álltak. Ezek a kertek mára sajnos megsemmisültek, területüket leaszfaltozták vagy parkolónak használják.
Budapesten a II. világháború végére több mint háromezer óvóhelyet létesítettek.
Mostani interjúnkat az ország pékjével, Szabadfi Szabival készítettük.
Az ünnepek közeledtével lassan azon is elgondolkozhatunk, hogy hol töltsük a szilvesztert, ehhez mutatunk ötleteket!
A karácsony az év egyik legkülönlegesebb időszaka, így volt ez már 200 évvel ezelőtt is.
Budapest 150. születésnapjára különleges technikával, több száz régi fényképből készített filmet az Animatiqua stúdió.
Átadásakor Sztálin nevét viselte és Budapest leghosszabb hídjának számított, valamint az egyetlennek, amely felrobbantás nélkül megúszta a II. világháborúban a németek visszavonulását.
Az 1900-as évek elején is születtek elképzelések, milyen lenne Budapest, ha 60, 80 vagy akár 130 méteres házak magasodnának egyes pontjain, a szocializmusban viszont szárnyalt a toronyépítészet.
A munkálatok alatt Széchenyi István egyszer beleesett a Dunába, de épségben partra tudott úszni. Budapest egyik legikonikusabb építményének emlékei.
Temetőre épült házak, pályaudvarok, parkok és sportcentrumok – hol álltak Buda és Pest legfontosabb temetői a 17–19. században?
Ahogy mindenfelé mozgunk a városban, nem is gondolnánk, mennyi minden (épület, szobor, tábla, tér és utca meg városrész) őrzi az emlékét a Habsburgokkal való együttélésünknek.
A hídvámokból befolyó tetemes összegnek köszönhetjük Budapest legrövidebb hídját, melyet a második világháborúból a Gellért-szállóból nézve robbantottak fel a németek.
Fővárosunkat most a filmvásznon is láthatjuk, nyolc évtized mozgókép felvételein, köztük két különleges alkotás is várja a főváros rajongóit.
Szikora Róbert – az ismert popikon – most egész estét betöltő musicallel jelentkezik a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szeptember 1-jén és 2-án.
Tegnap este 9-től lezajlott a szokásos augusztus 20-i égi fényparádé, Ladóczki Balázs fotósunk meg is örökítette.
Az augusztus 20-i ünnepségsorozat csúcspontja a tűzijáték, amit idén is hatalmas tömeg akar majd látni. Adunk pár tippet, hogy honnan érdemes nézni.
Valamikor díszes paloták, lakóházak, fürdők és szentélyek sorakoztak a Duna óbudai oldalán, mára ezekből csak kövek és falmaradványok maradtak. Érdemes egy sétát tenni és megkeresni a római emlékeket.
A 2-es villamos viaduktját nem most fedezte fel magának a város, és nem most először van az egyik raktárhelyiségben sem kiskocsma: 1900-ban nyitott meg itt a matrózok kedvenc iszodája.