Keresés
EN
A lassan 100 éves csepeli kerékpárgyártás kezdetei 1928-ba vezetnek, ám az első bringák 1929-ben készültek el. Bár voltak nehezebb időszakok is, a történet még mindig tart.
A két író barátságának csodaszép tanúja rejtőzik a Svábhegyen.
Életveszélyes átkelések a jeges Dunán, elképesztő költségek, lehetetlen formájú, kincset érő táncrendek – elődeink mindent megtettek az ismerkedés érdekében, melynek terepe a bál volt.
Az „első beszélő újságként” aposztrofált technikai újdonság igazi szenzáció volt, és majdhogynem elindult a világsikerhez vezető úton is.
Az idén 150. születésnapját ünneplő Budapest minden hónapban megajándékozza egy lakóját, Gergő pedig igazi időutazásra indult a kisföldalattin.
Az 1920-as években indult a Népliget aranykora, itt volt Budapest legnagyobb sörkertje és Kemény Henrik bábszínháza. A park titkairól beszélgettünk.
Bár vannak régóta állandó pontjai a Deák Ferenc térnek, de még így is sokat változott az elmúlt bő 100 évben, amit a Fortepan képeinek segítségével mutatunk meg.
Már megnyitásakor a világ legszebb kávéházaként emlegették – és a 20. század második felének viharai után ma már újra büszkén viseli ezt a címet.
A leghíresebb budapesti épületek helyén valaha más építmények álltak, amelyek ugyancsak megszépítették a környezetüket.
A hídvámokból befolyó tetemes összegnek köszönhetjük Budapest legrövidebb hídját, melyet a második világháborúból a Gellért-szállóból nézve robbantottak fel a németek.
A Városliget egykori, ma már nem létező épületeit és építményeit szemléző sorozatunk második részében a nagy millenniumi ünnepség kerül terítékre.
12 híddal átszelt csatornát álmodtak a helyére, végül hatalmas bérházakkal beépített, a század elején még nagyon is elegánsnak számító főút lett a Nagykörút.
Ma már úton-útfélen jógaterembe botlik az ember Budapesten, de gondoltátok volna, hogy a városlakók már a millenniumi ünnepségeken is találkozhattak jógikkal?
Bár augusztus 20-a elsősorban a tűzijátékról szól, az ünneplés három napon át (18-19-20.) tart. Színes, lüktető kavalkád szinte az egész város, úgyhogy megnéztünk pár helyszínt.
A hatalmas területen elnyúló szabadtéri múzeumban időben és térben is utazhatunk Magyarország területén, sőt még a határon túlra, Erdélybe is. Ismerős, mégis egy másik világ.
A 2-es villamos viaduktját nem most fedezte fel magának a város, és nem most először van az egyik raktárhelyiségben sem kiskocsma: 1900-ban nyitott meg itt a matrózok kedvenc iszodája.
Úgy tartják, a másolás a legnagyobb elismerés. A világ számos híres épületét lekopizták már máshol, miért pont az egyik leghíresebb budapesti látványosság lenne kivétel?
Körhinta a Széchenyi fürdő helyén? Díszes lejárócsarnokok a földalatti-megállókban? Felderítjük, hogy milyen épületek emelkedtek a ma jól ismert és megszokott házak, terek helyén.
Budapest leghosszabb sugárútja, a 15,6 kilométer hosszú Üllői út mentén sétálunk végig az elkövetkező hetekben, több szakaszban. Első körben a Kálvin tértől a Nagykörútig jutunk el.
A Városliget épületeinek és építményeinek nagy része csak meghatározott ideig állt itt. Három részben foglaljuk össze ezeket, első körben a vizes dolgokat vesszük sorra.
Budapest második hídjaként épült, miután a Lánchíd nem bírta egyedül az átmenőforgalmat. A Margit híd emlékei.
Vidor Emil neve már a kevésbé ismert építészeink közé tartozik, holott jobbnál jobb házakkal tervezte tele Budapestet, még akkor is, ha inkább a villaépítészetre és a bérházakra specializálódott.
15 érdekességet gyűjtöttünk össze a 175 évvel ezelőtti időszakról.
Újpesten járva mindig megcsodáljuk a gazdagon díszített, francia kastélyra hajazó Városházát, amelynek építésén csak újpestiek dolgoztak.
Hajós Alfréd neve örökre egybeforrt az első magyar olimpiai bajnoki címmel, de nemcsak a sportban, hanem az építészetben is remekelt.