Keresés
EN
Megnéztük a turisták kedvenc helyét, a város első vásárcsarnokát, a Nagycsarnokot, ahol számunkra is meglepetés volt, milyen jó az ár-érték arány.
Színes mennyezet, a mór és neoromán építészet keveréke, valamint a zsinagógák, templomok világát idéző belső tér fogadja az itt lakókat.
Manapság a pesti vicc már leginkább mémek formájában terjed az interneten. De volt idő, amikor másfél óra alatt átért Pestről Budára.
A Ferenciek terén és a Kálvin téren áthaladva vajon hányan tudjuk, hogy a mélyben kripták, egykor élt rangos polgárok földi maradványai nyugszanak?
A Margit híd és a Lánchíd között kábé félúton fekvő tér a méretéhez képest kimondottan forgalmas része Budának, ahol egykor országos vásár volt, majd itt állt a Kossuth híd budai hídfője is.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum új kötete az építés ötletének megszületésétől napjainkig meséli el az oroszlános Lánchíd történetét.
Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem az első német nyelvű felsőoktatási intézmény, ami nem német nyelvterületen található. Épülete pedig gyönyörű.
Fortepan-képgalériával készülünk a hamarosan teljes gőzzel berobbanó motoros szezonra.
Új sorozatunkban a budapesti piacokat vesszük szemügyre: első állomásunk a Fehérvári úti Vásárcsarnok a 11. kerületben.
A Karátsonyi-palota hatalmas képtárával, 300 fős színháztermével Buda legnagyobb palotája volt, a bálokon olyan előkelőségek fordultak meg, mint Ferenc József, VII. Edward és Alfonz király.
A Bethlen Gábor tér 3. alatti eklektikus lakóház aljában működik a Bethlen Téri Színház, ami befogadó színház, táncszínházi produkciók játszóhelye.
Máig ez Budapest legsúlyosabb tűzesete, mely nemcsak hatalmas pánikkal járt, de hét ember életét is vesztette benne.
Közösségi tervezéssel készült és az ország legfenntarthatóbb oktatási épülete lett a Corvinus Egyetem új, gellérthegyi campusa.
Megindultak a konkrét lépések: jogi értesítést kaptak a bérlők és a jogcím nélküli területhasználók a terület átadására.
A 20. század zseniális építészét ismerhetjük meg a Kiscelli kiállításán, ami nem csak az építészeknek szól.
A hetvenes évekre Budapesten telente kén-dioxidba és füstbe burkolódzott a város. Így javult a helyzet a rendszerváltás utánig.
A VIII. kerületi Magdolnanegyed pár éve rendezett, hangulatos tere Mándy Iván egyik kedvenc helye volt, ahol a filmesek előszeretettel forgattak, és itt vetették be az első hazai gyártású buszokat is.
Érdekes története van a Bakáts tér elhagyott kórházának, ahol kezdetben női magánklinika és a szegény sorsú betegeknek létrehozott intézet is volt.
A Deák Ferenc térről a budai Váron át a Széll Kálmán térre közlekedő 16-os busz olyan, mint egy városnéző turistajárat. A lassan 100 éves 16-os jelenlegi útvonalát 2008 óta járja.
Bejártuk az épületet, ami sárkányokat, egy arab szobát és zodiákus jegyeket is rejt magában, és ami a Tisza-gyilkossággal írta be magát a köztudatba.
Az építési és közlekedési miniszter és a főpolgármester a mai találkozóján egy teljesen új, átfogó megállapodást kötött a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés viszonyának rendezéséről.
Budapest a gangos házai nélkül olyan lenne, mint a húsleves cérnametélt nélkül – jó, de nem lenne az igazi. De vajon miért alakult ki ez a háztípus?
A Nádor utcában több olyan épületet is találni, amely egykor bankszékháznak épült, közülük most felújítják az egyiket. Mutatjuk a látványterveket.
A II. világháború vége felé közeledve a visszavonuló német csapatok az összes Duna-hidat felrobbantották. Tíz éven keresztül szinte egyetlen híd pótolta a hiányukat: a Kossuth híd.
Van egy rejtett hely a Ménesi úton, Medgyaszay István egykori otthona, aki a 20. század egyik legizgalmasabb építésze volt, de ma kevesen ismerik.