Keresés
EN
Az 1900-as évek elején is születtek elképzelések, milyen lenne Budapest, ha 60, 80 vagy akár 130 méteres házak magasodnának egyes pontjain, a szocializmusban viszont szárnyalt a toronyépítészet.
Nyolc olyan templomkertet mutatunk Budapesten, melyet egyszer mindenkinek látnia kell.
A Rózsák tere Erzsébetváros egyik legszebb tere, melynek arculatát nagyban meghatározza a közepén trónoló gyönyörű templom, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom.
Az óbudai Fő tér gyönyörű. A tőle kőhajításnyira fekvő Flórián tér viszont nem az, de ennek az ormótlan és formátlan térnek is megvan a maga régre visszanyúló története.
Bár ott van szem előtt, mégis aránylag kevesen ismerik az I. kerületi Corvin teret, ami a Fő utcai zaj és forgalom ellenére is olyan, mint egy időutazás a középkorba vagy az 1600-as, 1700-as évekbe.
A fővárosi fejlesztésekből, műemléki rekonstrukciókból, átadott épületekből és jó példákból idén sem volt hiány.
Fontos közlekedési csomópont, valamint kapuja a kultúrának, a szórakozásnak, a kiskereskedelemnek is, nevét pedig egy itt álló templomról kapta. Ez bizony a belvárosi Ferenciek tere.
Most, hogy a higiénia és az alapos kézmosás előtérbe került, tekintsünk vissza az elmúlt századokra, hogyan is közelítették meg a főváros lakói a kényes kérdést.
A Belvárosi Plébániatemplomnak, a város egyik legrégebbi és építészetileg legizgalmasabb épületének szimbólumairól az Ars Sacra Fesztivál keretében tudhattunk meg többet.
A lényeg tulajdonképpen nem változott. Fátylak, csokrok, őszinte mosolyok, büszke vagy épp feszengő rokonok, no meg az egykori Budapest részletei és hangulata.
Legújabb ikonikus épületünket három építész több mint 50 évig építette, kétszer összedőlt, és itt található az ország legnagyobb harangja. Bazilika!