Képzeljétek el, hogy a Tabánban sétálva egy eddig sosem látott, letűnt világ képe tárul elétek! Lakóházak, füstölgő kemencék, nyüzsgő iparosműhelyek mellett haladtok el. A parkos liget egy folyóparti, falusias jellegű településsé válik az Ördög-árok patak két partján. A Gellért-hegy sziklás lejtőin kialakított teraszokon házak, bronzöntők és fazekasműhelyek állnak. A házikók tölgyfából készültek, falaikat agyagból tapasztották. Egy különleges, csöndesen élő és alkotó nép, a kelta eraviszkuszok élnek a területen, akik elsősorban edényművességgel és festett kerámia gyártásával foglalkoznak. Tisztelik Eponát, a lovas istennőt, és hisznek a hegyi nimfákban.

Palánkvár és félelmetes fegyverek
Sajnos az eraviszkuszok legtöbb nyoma a városátalakítások, tereprendezések során elveszett, de maradtak utánuk tárgyi leletek: amulettek, pénzek, korsók, sírkövek. Ez a különleges nép már a Kr. e. 4. századtól jelen volt a Dunántúlon. Győzelmeiket a vasból készült félelmetes fegyvereiknek köszönhették – ezekkel rabolták ki Rómát és dúlták fel Delphoi szentélyét. A mai Budapest területén a Kr. e. 1. századtól alapítottak közösséget, államot, és bár elfoglalták a Duna jobb parti sávját, valamint a mai Pest nagy részét, nem űzték el az itt talált lakosságot. „Fővárosuk”, vagyis gazdasági, védelmi és vallási központjuk a Gellért-hegy volt, ahol 400 évig állt oppidumuk – egy kelta palánkvár, amely sánccal volt körbevéve.
Az eraviszkuszok a Kr. e. 1 századtól kezdve saját pénzt vertek, római mintára ezüstdénárokat RAVIS, RAVISCI feliratokkal. A főváros legkorábbi kelta leletei (vaskardok, bronz kar- és lábperecek) temetkezési kellékek voltak, de nekik köszönhetjük, hogy a fazekaskorong általánossá vált a Kárpát-medencében. Magas fokú tárgyi kultúrát fejlesztettek ki, amit a tabáni és békásmegyeri ásatások is megerősítenek. Ezekből tudjuk, hogy házaik téglalap alaprajzúak voltak, közepükön a nyeregtetőt tartó oszlopokkal, ami fejlett ácsmesterségre utal. A fából, vagy fonott, sárral tapasztott ágakból készült házaikban tűzhelyek, kemencék működtek, a házak melletti vermeket raktározásra használták. Az eraviszkuszok tabáni kerámiái eljuthattak Európa nyugati felébe is, hiszen kereskedtek velük. Emellett állattartással, földműveléssel is foglalkoztak – erre lehet következtetni a Tabánban talált állatcsontok (ló, sertés, szarvas, juh és kecske) maradványaiból. Pénzverdéjük valahol Aquincum környékén lehetett. Az érmék a Római Köztársaság korának dénárjait utánozták.

Mons Eraviscus – a kultusz központi helye
Az eraviszkuszok Gellért-hegyi törzsi központja egészen az 1. századig virágzott, a római hódítás következtében viszont megszűnt. Az őslakosság a római uralom alatt a Gellért-hegy és a Várhegy lábánál, valamint a Duna menti sík területeken (Békásmegyer, Tabán, Nagytétény) folytatta tovább életét, festett kerámiát, működtetett fazekasműhelyt, de egyre inkább átvette a római szokásokat, és asszimilálódott. A hegy azonban, amelyet nem véletlenül hívtak Mons Eraviscusnak, a 3. századig szakrális központjuk maradt, itt állt főistenük, Iuppiter Teutanus szentélye.

Az egykor a Gellért-hegyen álló oppidumot, amely a hegy nagy részét elfoglalta, az 1930-as, majd a 2000-es évek elején folytatott ásatások során tárták fel. A híres erődfal hármas számú mérföldkövét a mai Ybl Miklós téren találták meg. Sajnos az egykori erődítmény maradványaira 1854-ben ráépítették a Citadellát, így a régészeti leletek ott gyakorlatilag teljesen megsemmisültek.

Sípszerű bazaltoszlopok
A hajdani fellegvár nemcsak védelmi szerepet töltött be, hanem politikai, gazdasági és vallási központ is volt egyszersmind. Ennek állít emléket a Gellért-hegyi kelta Eraviszkusz-emlékmű, a nagyjából 20-25 négyzetméteres területen elszórt, majd napórás formába rendezett kőoszlopok, amelyeket Laborcz Ferenc szobrászművész alkotott 1970-ben. Az emlékmű több egyszerű, hasított, látszólag megmunkálatlan, faragatlan bazaltsíp, szabálytalan kőhasábból, amelyek felállítva oszlopszerűen emelkednek ki a tájból. Az emlékmű képe szándékosan romos állapotot mutat, hogy utaljon a kezdetleges építmények nagyon régi időkből való eredetére. Arra járva magunk is a kidőlt oszlopok között lépkedünk, ezzel részesei leszünk az idő múlásának. Sajnos az emlékmű hiányos, a megnőtt gyalogos- és turistaforgalom, a szuveníres bódék eltüntették az útban lévő részeket. Az alkotás eredetileg körülbelül 18 kőből állhatott, ma 12-13 kő alkotja az Eraviszkusz-emlékművet.

Műegyetem kávéház és az eraviszkuszok
Ki gondolná, hogy a Szent Gellért tér 3. alatti, impozáns, neobarokk stílusú saroképületnek, más néven az Eraviszkusz-háznak is van köze a kelta néphez? A ma is álló épület egykor a technikusok találkozóhelyének számított, itt működött ugyanis 1905-től a Műegyetem kávéház, vendéglő és sörcsarnok, amelynek vendégköre az akkoriban felépülő, szomszédos egyetemváros diákjaiból, tanáraiból, természettudósokból, muzeológusokból állt. Az egyetemisták rendszeresen itt korrepetálták egymást, a professzorok eszmét cseréltek, mígnem a kávézó a Gellért Szálló megnyitásával 1918-ban végleg bezárt. A ház nevét arról az 500 ezüstdénárról kapta, amely az alapozásánál került elő 1901-ben, és abból a késő avar korból származik, amikor a Gellért-hegyen még kelta eraviszkusz települések álltak.
A Római Birodalom terjeszkedésével a tabáni telepet békésen elhagyták a lakói, a terület elnéptelenedett. A rómaiak Aquincum területén telepítették le a keltákat, akik idővel teljesen romanizálódtak, hagyományaik pedig feledésbe merültek.
Források:
- Gellért-hegyi kelta Eraviszkusz-emlékmű, Köztérkép
- Eraviszkusz-ház, Funiq.hu
- Tabán: az eraviszkuszoktól a törökökig, Fővárosi blog
- Bukovszki Péter: Kelta fellegvártól a csillagvizsgálóig: a Gellért-hegy sziklacsúcsának története, PestBuda
- Budapest területe az őskorban, budapestcity.org
(Borítókép: Ladányi Béla Csaba – Köztérkép)

Most előrendelheted
a We Love Budapest új könyvét!
Nagy hírünk van, nemsokára könyvünk jelenik meg! Nem kevesebbre vállalkoztunk a We Love Budapest újságíróiként, mint hogy megírjuk Budapest mind a 23 kerületének történetét.
A színes grafikákkal és fotókkal illusztrált könyvet itt most elő is rendelhetitek, hogy biztosan ne maradjatok le róla!
hirdetés