Keresés EN

Látnivalók és kultúra

„Dübörgő gépváros” – Ilyenek voltak a fővárosi gyárak

A 19. századi Pesten valóságos gyárforradalom jött létre, egymás után emelkedtek ki a földből a füstölő kémények, beindult a termelés, a munkások szakadatlanul dolgoztak a malmokban és a gyárakban, például dohány-, hajó- vagy sörgyárakban. Összegyűjtöttünk 5 jellegzetes gyárat, amelyek meghatározták a pesti ipart.

Dohánygyárak

A dohányzás szenvedélye a tengerentúlról érkezett Európába, ahol a dohánylevelek bódító hatása úgy magával ragadta az embereket, hogy hamar belekezdtek a termesztésbe. II. József például annyira támogatta a dohánytermesztést, hogy a magokat egyenesen Amerikából hozatta. Budapest dohánygyárai – ahogy a legtöbb gyár – eleinte még manufaktúrákban működtek, majd az évek során Európa-szerte ismert üzemekké fejlődtek. Az első budapesti dohánygyár az erzsébetvárosi Síp utcában jött létre, majd egy ideig a legnagyobb és a legtöbb újítást bevezető a Ferencvárosi Dohánygyár lett, ahol 1200 embert foglalkoztattak, de később lekörözte ezt az 1911-re elkészült Lágymányosi Dohánygyár. A város szélén álló, hatalmas ipari épület kéményéből szállt a füst, ahogy a munkások a napi negyedmillió cigarettát készítették, és a Lágymányosi Dohánygyár annyira jól menő volt akkoriban, hogy gyakran tettek látogatást itt külföldi szakemberek, mielőtt dohánygyár építésébe fogtak volna. A budapesti gyártás virágzásának a 60-as évek vetettek véget, illetve a város, ami körbenőtte a gyárakat.

Óbudai Hajógyár

A szigetet 1835-ben szerezte meg az Első Dunagőzhajózási Társaság, és talán már meg sem lepődünk azon, hogy – ahogy sok más innovációt – a folyami hajózás megjelenését is Széchenyi Istvánnak köszönhetjük. Miután megtisztították az óbudai Duna-ágat, megjelentek a társaság hajói, és felépültek az első faépületek, majd később a gyár is. Az 1838-as árvízben súlyos károkat szenvedett az üzem, de még így is az ország egyik legnagyobb gyára lett, ahol olyan hajótípusokat gyártottak, amik még a nyugat-európai riválisokat is megelőzték. Sőt, az Óbudai Hajógyár volt az a hely, ahol először hangzott el a Himnusz nyilvános közünnepen, amikor 1844. augusztus 10-én a Széchenyi gőzhajót felavatták. Az évek során a hajógyárban rengeteg személyszállító hajót, teherhajót, uszályt, úszódarut, sőt még jégtörő hajót is építettek, amik sokszor még a kor színvonalát is meghaladták.

Malmok

Egykor Budapest igazi malomnagyhatalom volt, és még az amerikai molnárlegények is a főváros malmaiba jártak, hogy ellessék a lisztőrlés rejtélyeit. A századfordulóra épültek ki Ferencváros és az újpesti rakpart világhíres óriásmalmai, amik annyira jól menők voltak, hogy

Minneapolis mögött Budapest volt a világ legnagyobb malomipari központja,

ráadásul nemcsak Európát, de még Brazíliát is meghódította a lisztünk. Persze a malomipar már a világhír előtt is jól működött a városban: kezdetben még patakmalmokban őrölték a búzát, ezt később a hajó-, majd a szárazmalmok váltották. Az első gőzmalmunk létrehozásában nagy szerepe volt gróf Széchenyi Istvánnak, aki felismerte, hogy a gőzüzemű hengerrel többet és gyorsabban lehet termelni, így megépült a József Hengermalom, ami Európa egyik legkorszerűbbje volt. A 19. századra már malmokkal volt tele a Duna-parti látkép: felépült többek között a Concordia, a Gizella, a Hungária és a Victoria Gőzmalom is. A II. világháború után megindult a malmok államosítása, és míg az 1880-as, 1890-es években 13 óriásmalom működött Budapesten, addig a világháború után megszűnt a munka, az épületeket pedig vagy lebontották, vagy átalakították.

Weiss Manfréd Acél- és Fémművek

A Csepel Művek máig a főváros legikonikusabb gyára, ahová a mai napig előszeretettel járnak nézelődni a budapestiek, sőt, a szerencsésebbek bunkertúrákon és gyárlátogatáson is részt vehetnek itt. A 19. századi Pesten a legkülönfélébb gyárak jöttek létre, a dohánytól a papíron és a textilen át egészen a konzerv- és a fegyvergyárig, az iparban pedig a Weiss fivérek is meglátták a lehetőséget. A családi legendárium szerint már a nagyapjuk is kisiparosként dolgozott, de egyértelműen Berthold és Manfréd tette világhíressé a családot. Ők voltak azok, akik megalapították az első hazai konzervgyárat, ahol egy idő után már nemcsak konzervdobozokat és húskonzervet gyártottak, hanem gyalogsági töltényeket is. A Lövölde téri üzemet a tölténygyártás miatt Csepelre költöztették, ami egyet jelentett a gyár gyors fejlődésével. Míg 1892-ben egy ötholdas területen, kis faházas épületekben, 140 munkással indult meg a termelés, addig 1896-ra már 400 főt foglalkoztatott, és az ország legnagyobb hadiüzemévé vált. Weiss Manfréd pedig olyan sikeresen irányította a vállalatot, hogy az I. világháború idejére az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadianyag-szállítója lett.

Sörgyárak

Ha azt mondjuk, sörgyár, elsőre biztosan sokaknak a Dreher család és Kőbánya jut eszébe, és ez nagyon jó asszociáció, hiszen a legelső sörgyár az országban itt jött létre. Persze az első sörgyár csak úgy vonzotta a többit, úgyhogy a 19. század második felétől már ez volt a hazai sörgyártás otthona. Hogy miért alakult így, arra egészen egyszerű a válasz: Kőbányán jelentős mészkőbányászat folyt, és nemcsak a pesti városfalat, de középületeink nagy részét is a kőbányai mészkőből építették, a kitermelt kő helyén pedig üregek jöttek létre, amelyekről kiderült, hogy hőmérsékletük pont ideális a sör alapanyagainak tárolására. 1850-ben több sörfőző család hozta létre a Kőbányai Serház Társaságot, 1854-ben elindult a Baber-Kluzelmann serfőzde, míg a Dreher család kőbányai üzeme csak 1862-ben kezdte meg a működését. A nagyipari termelést és a kőbányai sörgyártás virágkorát valójában a filoxérajárványnak köszönhetjük, ugyanis a kieső bortermelés miatt felértékelődött a sör szerepe, főleg azután, hogy rájöttek, a pincehidegségű sörnek még az íze is jobb, mint a régen megszokott „forró ser”-é. Kőbányán kívül Budafokon is volt sörgyár, a malomiparból jól ismert Haggenmacher család 1873-ban vette meg itt a Frohner-féle sörfőzdét, amit később gyárrá fejlesztettek.

Annyi gyár volt a 19. századi Pesten, hogy azok felsorolását a végtelenségig nyújthatnánk. Ha szívesen olvasnátok még egy kis gyártörténetet, akkor ajánljuk az óbudai gyárakat felfedező vagy a nehézipar alapjait megteremtő Ganz Ábrahámról írt cikkünket.

(Borítókép: Mudra László - We Love Budapest)

Cimkék

Kapcsolódó írás

budapest

Ez a hajó elment – Az óbudai folyamőrlaktanya és a magyar hadihajózás

Az egykor világszerte dicsőséges magyar folyami hadihajózás emlékét ma mindössze az óbudai laktanya ma már nem laktanyaként funkcionáló épülete és azon egy emléktábla őrzi.

Hasonló tartalmak

Látnivalók és kultúra

„A fiatalok éhezik a hitelességet” – Interjú a Korda házaspárral

Életműkoncertre készül az ország egyik legismertebb házaspárja. Hitelességről, profizmusról és a régi Budapestről is beszélgettünk velük.

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Neked ajánlott

A