„Segítség, tűz van!” – Az elmúlt évtizedek legnagyobb tűzesetei Budapesten

Korábban már írtunk a Budapestet érintő történelmi tűzvészekről, amelyek átalakították a várost. Ilyen volt az 1723-as, a Bécsi kapunál történt tűzvész, a Tabán 1810-es pusztulása, az 1903-as Párisi Nagy Áruház leégése. Most olyan tűzesetekből szemezgettünk, amelyekre a nagyszüleink, a szüleink vagy akár még mi is emlékszünk.

Nemzeti Múzeum

1956. október 24-én déli 12-kor Budapest hírközpontjába hívás érkezett: ég a Nemzeti Múzeum, valamint az Országos Levéltár is. Az épületek körül ugyanis heves harcok dúltak, folyamatosan lőtték a falakat, amitől újabb és újabb tüzek keletkeztek. Az épület megközelítése a tűzoltóautókkal szinte a lehetetlennel volt határos, a tűzoltók tizenegyszer kísérelték meg az oltást, míg végül október 25-én sikerült bejutniuk a múzeum második és harmadik emeletére, hogy megakadályozzák a tűz terjedését. A kiérkező egységek azért is extrán nehéz helyzetben voltak, mert az épület a forradalom egyik fontos helyszíne, a Magyar Rádió szomszédságában volt, és a tűzoltók minden mozdulatára lövést adtak le, ami miatt többször is a légópincébe kellett vonulniuk. Hősies helytállásuk ellenére sajnos az akkor még a múzeumban helyet kapó természettudományi kiállítások, az Ásványtár és az Őslénytár gyűjteményei is hatalmas károkat szenvedtek, körülbelül 80 százalékban megsemmisültek. A tűzben odaveszett a világ harmadik legértékesebb és leggazdagabb ásványgyűjteménye, amelyet még Széchényi Ferenc hitvese, Festetics Julianna bocsátott a múzeum rendelkezésére. Porrá égett a Kossuth Lajos torinói száműzetése alatt összegyűjtött tengeri pliocén csiga- és kagylógyűjtemény, több ősállat lelete, valamint az őslénytani könyvtár is. Az Afrika élővilágát bemutató állattani kiállítás is a tűz martalékává vált, köztük 28 kitömött vadállat semmisült meg.

Paneltűz a Csertő utcában

Az elmúlt évtizedek talán legsúlyosabb tűzesete volt az 1972. május 18-án egy zuglói panelházban történt katasztrófa. A tízemeletes házat 1970-ben adták át, és a későbbi vizsgálatok szerint a lakáshiány miatt sietve felhúzott épületben nem tartották be a magas épületekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. A tüzet a 8. emeleti árammérő óra vezetékének hibája okozta. A családok éppenhogy elaludtak a 3:1-es magyar győzelemmel végződött magyar–román mérkőzés után, Horváth Lászlóné nyugdíjas, a 7. emelet lakója ropogó hangokra ébredt nem sokkal éjfél után, és miután meglátta, hogy ég a villanyóra szekrénye, ébresztgetni kezdte riadtan a többi lakót. Többeknek, akik bennszorultak a lakásaikban, úgy sikerült megmenekülniük, hogy becsukták a bejárati ajtót, vizes rongyokkal kitömködték a réseket, vagy belülről locsolták az ajtót, nehogy a tűz a lakásra átterjedjen, míg a tűzoltók ki nem érnek; másoknak sikerült az utcára menekülniük. 

Sajnos azonban a nyitva hagyott konyha- és fürdőszobaajtókon, a szellőzőberendezéseken át több lakás is megtelt füstgázzal. A 7. emeleten lakó egyik család, Balázsék is beszorulva találták magukat otthonukban, a családban egy hét hónapos kisbaba is volt. A nagymama, Pénzes Sándorné – miközben veje vízzel locsolta a bejárati ajtót – a kisgyermeket pólyával együtt paplanhuzatba kötötte, lepedőket, huzatokat szabdalt fel, hogy mentőkötelet készítsen belőlük, majd azzal eresztette le többszöri kísérlet után a babát, amíg a lent állók végre el tudták érni. Sajnos nem mindenkinek sikerült megmenekülnie: Tóth Gyula és 19 éves nevelt lánya kizuhantak az ablakon. Marek Gáborné pedig, aki a 8. emeleten lakott, valószínűleg rémületében ugrott a mélybe, pedig a tűzoltók meg tudták volna menteni az életét. A tűzoltás során holtan találtak egy 36 éves ápolónőt és 5 éves lányát, valamint egy 43 éves maróst – ők hárman füstmérgezésben hunytak el. Összesen heten haltak meg a tűzvészben, 39 lakót és két tűzoltót a mentők kórházba szállítottak, 145 embert pedig sikeresen kimentettek.

A Jós utcai paneltragédia

Hasonlóan tragikus tűzeset történt 20 évvel később, 1993. szeptember 14-én hajnalban, amikor több robbanás rázta meg Békásmegyer egyik kilencemeletes házát, a Jós utca 8-at. A robbanás miatt keletkezett tűzben és a leomló falak miatt hét ember halt meg, köztük egy testvérpár, akik, látva szüleik égő testét, a 9. emeleti lakásukból ugrottak ki, egymás kezét fogva. A robbanás okozója a skizofrén, pszichiátriai kezelés alatt állt Mádi Lajos volt, aki az anyjával élt a kilencediken, és vegyszereket és pirotechnikai eszközöket gyűjtött – körülbelül 30 kg TNT-t tárolt a lakásban. A lakók többször is jelezték a rendőrségnek, hogy gyanús vegyszerszagot éreznek, de a hatóságok nem intézkedtek az ügyben, mert Mádi nem tett semmi törvénybe ütközőt. Ám azon a hajnalon a mosógépben tárolt veszélyes eszközök felrobbantak. A tűzoltók hat perc alatt kiérkeztek, ekkor robbant be a nappaliban tárolt TNT, amibe Mádi és anyja is belehalt, illetve a mellettük lakó férfi is, akire ráomlott a fal. A robbanástól még hatalmasabb tűz keletkezett, a lökéshullámok kitörték a szemközti ház ablakait, és az épülettől 300 méterre parkoló kocsikat is felsértették a röpülő repeszdarabok. A harmadik detonáció egy gázrobbanás volt, amitől az egyik lakos, Muszbek Zoltán az erkélyére repült. Bár a zuhanásba nem halt bele, két évvel később halálos agytumort kapott az esés következtében. A tűzoltók 210 embert menekítettek ki az épületből, az áldozatok emlékét tábla őrzi. A panelt azóta helyreállították, és ma is laknak benne.

A Budapest Sportcsarnok

A köznyelvben csak BS-ként emlegetett, 12 500 fő befogadására alkalmas Budapest Sportcsarnok 1999 decemberében, a karácsonyi vásár idején égett le. A hivatalos vizsgálat szerint éppen a karácsonyi vásár egyik standján égve hagyott gyertya okozta a tűzvészt, de a tűzoltók nem tudták kizárni a szándékosságot és az elektromos hibát sem. A tüzet 2 óra 45 perc alatt sikerült megfékezniük, és bár sikerült megmenteniük a pinceszinti raktárt, valamint a kislabda-gyakorlótermet, és a lépcsőházi vasbeton szerkezetek sem károsodtak túlzottan, mégis egy új sportcsarnok felépítése mellett döntöttek, és 2003-ban megépült az ugyanakkora befogadóképességű sportcsarnok, amely 2004 óta viseli Papp László nevét. A BS egyébként 1984 januárjában is kigyulladt, akkor többmilliós kár keletkezett.

A Műszaki, majd a Testnevelési Egyetem

A Műszaki Egyetem 2006-ban gyulladt ki, a tűzben életét vesztette három tűzoltó, hét pedig füstmérgezést kapott oltás közben. A tüzet egy lángra kapó gumifal okozta, ami sűrű, mérgező, áthatolhatatlan füsttel árasztotta el az egyetem alatt berendezett lőteret, emiatt az áldozatok eltévedtek a pincében, légzőkészülékeikből pedig kifogyott a levegő. A Testnevelési Egyetem atlétikai sportcsarnokának leégését is valószínűleg a nagy budapesti katasztrófák között emlegetik majd. 2015. október 15-én hajnalban, nem sokkal öt óra után riasztották a tűzoltókat, akik több mint hatvanan dolgoztak a lángok megfékezésén, ám a sportcsarnok teljes terjedelmében égett, és menthetetlen volt. Az oltást nehezítette az is, hogy a tűzoltók nem tudtak bemenni az épületbe. A tűz után az épület egyik fala kidőlt, teteje beomlott, de szerencsére senki sem sérült meg. A vizsgálatok szerint nem gyújtogatás miatt gyulladt ki a Testnevelési Egyetem sportcsarnoka, a tűz a fűtésvezérlő szekrényben keletkezett.

MOM Sportközpont

Valószínűleg sokan emlékeznek rá, amikor 2019 júniusában hatalmas tűz keletkezett a budapesti Csörsz utcában, a MOM Sportközpont tetején lévő, használaton kívüli kis bódéban. A tüzet két kisgyerek keltette, a 11 éves Dominik és a 8 éves Zselyke. A lányt a tűzoltók eszméletlen állapotban hozták ki az égő épületből, már nem lehetett megmenteni az életét. Mint utóbb kiderült, hárman voltak testvérek, és a közeli parkban játszottak, miközben anyjuk felügyelet nélkül hagyta őket, hogy a közeli boltban vásároljon. Ekkor mentek fel a gyerekek a sportközpont tetejére. A vizsgálatok szerint a gyerekek szándékosan gyújtottak tüzet az interneten látott, házleégést bemutató videók hatására, azonban egy, az ügyben megkérdezett pszichológus szakértő szerint a szörnyű tragédia egy feldolgozatlan trauma miatt történhetett, ugyanis három évvel azelőtt a család háza leégett. A MOM-nál korábban is volt tűz: 1985. július 4-én a Csörsz utca 35–40. szám alatt lévő Magyar Optikai Művek S jelű épületének I. emeleti rezsiraktára gyulladt ki, a kárt 20 289 000 forintra becsülték.

Az Andrássy úti palotatűz

Budapest lakossága elszorult szívvel figyelte az Andrássy út 83–85-ös számú épület tetőterében keletkezett tüzet, melyben az UNESCO által a világörökség részének tekintett épület teljes tetőszerkezete és a harmadik emelete leégett. A Kodály köröndi palota karbantartási munkák közben (és miatt – ahogy az utólag kiderült) gyulladt ki 2014-ben, és teljesen lakhatatlanná vált, a kár több milliárd forintra rúgott. A lehető legerősebb, 5-ös besorolású tüzet száz tűzoltó oltotta fél napig, két rendőr füstmérgezéssel kórházba került. A historizáló, francia reneszánsz stílusban épült, négyszintes, négyudvaros lakóházat – melynek tetőszerkezete 1929-ben egyszer már kigyulladt és beomlott – azóta elkezdték helyreállítani, homlokzata 2020-ban újult meg.