Domborműveket, reliefeket és faliszobrokat gyűjtögettünk már Pestről, de nemcsak ott találni ilyenfajta épületdíszítéseket, hanem Budán is. Átkeltünk hát a Dunán, és ott is megkerestük a kedvenceinket. A jól ismert klasszikusoktól az eldugott cukiságig terjed a 11 domborművet felsorakoztató skála.
A XI. kerületi „ELMŰ-lakóház” domborművei
Egészen sok art deco épület található a fővárosban, az egyik kedvencünk a XI. kerületben, Újbudán a Hengermalom utca és a Fehérvári út sarkán. Az itt álló monumentális bérház 1927–28-ban, Rerrich Béla tervei alapján épült, a falakon látható domborművek is az ő munkái. A nem hivatalosan ELMŰ-lakóháznak is hívott épületet eredetileg a kelenföldi hőerőmű dolgozóinak emelték, és összesen négy egységből áll: három a tisztviselők, egy pedig a munkások számára készült. A domborműveken látható töredezett formák egyfelől expresszionista stílusjegyek, másfelől pedig a villamosságra is utalnak, de van, aki Zeuszt látja bele a fekvő alakba, pedig nincs is szakálla.
A Városmajori Kós Károly Általános iskola domborművei
Az iskola 1912-ben épült egy barokk lakóház helyén, a terveket a későbbi névadó, Kós Károly és Györgyi Dénes készítette. A bejáratok fölött háromszög keretbe foglalt mészkő domborművek láthatók, ezek Sidló Ferenc szobrászművész munkái. A sokáig rossz állapotú, majd a ’90-es évek legvégén felújított épület egyik domborművén egy robusztus, nagy szakállú férfialak védelmezően magasodik pár gyerek fölé, a másikon pedig egy vitéz áll a kezében a pallosával egy sárkánytetem fölött (talán Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja.)
A Tas vezér úti tűzoltó angyal
A XI. kerületi Tas vezér úti tűzoltóság a korai modernista építészet egyik legszebb példája. 1939-ben épült id. Janáky István tervei alapján. A Diószegi út felé eső homlokzatán jókora dombormű látható, ami Vilt Tibor szobrászművész alkotása. A mélyben lángol a város, égnek a háztetők, ám már jön is a segítség egy tűzoltó angyal képében, aki vizet locsol a tűzre. A fölötte repülő alak meg talán egy másik, rossz angyal, aki a tüzet gyújthatta, mert ő meg egy fáklyát tart a kezében.
A legcukibb dombormű díj abszolút nyertese
Az Ulászló utcai saroktelken álló, jelenleg lakatlan ház színes domborművének sorsa kevésen múlott, és történhetett volna úgy is, hogy megsemmisül, akkor pedig most nem lenne része ennek a gyűjtésnek sem. Az Ulászló utca, Zsombolyai utca és Kökörcsin utca által határolt telken álló épületben valamikor védőnőszolgálat működött, a dombormű ennek mementója, és bár lakóparkot terveztek a helyére, az ott élők megfúrták az ötletet. Ők valami olyasmit szeretnének oda, ami a múlthoz (és a domborműhöz) kötődik, gyermekorvosi rendelőt és/vagy óvodát. Az ismeretlen alkotó által készített domborművön látható gyerekek is vidámabbak lesznek akkor.
A kertben álló dombormű
A XII. kerületben, a Széchenyi-hegyi tévéadótorony kertjében áll Somogyi József 1959-ben készült alkotása, mely nemes egyszerűséggel a Relief címet kapta. Eredetileg az épület oldalfalán volt látható, ám később ismeretlen okból leszedték, és egy állványra erősítették, amit az épület mellett állítottak fel. A mű emberi alakokból és madarakból áll, előbbiek különféle tevékenységeket végeznek a sportolástól a zenélésen át a táncig, és némi erotikus felhangja is van némely figurának. Az egyik szereplő sérült, szegénynek hiányzik a feje.
A Szarvas-ház aranyszínű szarvasa
Ránk maradt írásos dokumentum alapján tudni, hogy a híres ház helyén már 1705-ben is állt egy másik, aminek szintén köze volt a szarvashoz: Aranyszarvashoz néven működött benne kocsma. Az 1810-es nagy tabáni tűzvész idején égett le, de egy évvel később Sághy Ferenc, az Egyetemi Nyomda gondnoka újjáépíttette, majd kávéházat nyitott benne. A szarvas tematika később is megmaradt, a reformkor egyik közkedvelt helye, Martinovics Elek Szarvas Kávéháza szintén itt működött, de hasonlóan híres volt a II. világháború után megnyitott Aranyszarvas Étterem, talán azért, mert hosszú időn át csak itt lehetett vadételt kapni Budapesten. A kapu fölött látható színezett kő domborművet, amin egy szarvas menekül a vadászkutyák szorításából, nem tudni, ki készítette, de az 1811-es újjáépítés során került oda, ahol most is látható.
A Margit körúti állatos domborművek
A 69. szám alatti lakóépületet egy házaspár készítette. Gregersen Hugó építész tervezte 1939-ben, aki gyakran dolgozott együtt képzőművész feleségével, Lux Alice-szal, ha szüksége volt némi épületdíszítésre, mint ennél a Margit körúti hatemeletes bérháznál is. Az asszony kétféle domborművet tervezett a ház falára. A bejárat fölé került egy mitologikus, félmeztelen, hosszú hajú alak, aki rendíthetetlenül tart kézben két lovat vagy lószerű élőlényt. A második emeleti hosszú erkély alá pedig hat darab oroszlánfej került.
A Bem József utcai lakóház domborművei
Akárcsak a Margit körúti ház, úgy ez is Gregersen Hugó tervei alapján készült 1936-ban. Az építész már ennél az épületnél is felkérte a feleségét, hogy készítsen rá néhány domborművet. Az asszony nem fogta vissza magát, mint pár évvel később tette, hanem itt még látványosabb tervvel állt elő. A nagy budai domborműklasszikus már messziről látszik, ha a Margit híd felől érkezik az ember. Hermész alakja olyan hatást kelt, mintha intene, holott csak a hírnökbotját tartja a kezében. A bejárat fölötti erkélyen frízszerűen végigfutó másik dombormű állatövi csillagjegyeket és ezekhez köthető alakokat ábrázol.
A Batthyány téri négy évszak dombormű
A 3-as számú épület a tér egyik legrégebbi háza, copf stílusban épült 1793–95 között egy Hikisch Kristóf nevű kőművesmester és családja számára. A földszinti és az emeleti ablakok között négy dombormű látható egymás mellett puttóalakokkal, növényekkel és állatokkal. A vidám hangulatú jelenetek a négy évszakot szimbolizálják. A domborművek készítője ismeretlen.
A Harcsa utca halásza
A II. kerületi Harcsa utcai házat a második világháború utáni években (1955–58 között) építették Zalaváry Lajos és Oltai Pál tervei alapján. Ha a Margit híd felől jön az ember, már messziről látni fogja a ház falának egész nagy területét beborító alkotást, amely egy halászt ábrázol, aki épp megmártja a munkaeszközét a vízben, amiben épp egy hal úszik gyanútlanul a háló irányába. Bár ez a budapesti épületdísz nagy klasszikus a témában, készítőjéről mégsem tudni semmit.
Zsolnay a Napsugár falán
A XI. kerületi Ulászló utcában található ház neve Napsugár-ház, mivel az épület falára már az építés idején öles betűkkel felfestették a szót. Ez az egyetlen art deco épületünk, melyen Zsolnay épületkerámia látható. A házat 1940-ben építették az építész-iparművész Faragó Sándor tervei alapján. A színes domborművek virág- és levélmotívumokból állnak.
