Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Buda legszebb palotája és a társasági élet központja volt, ahol még a spanyol király is megfordult – A Karátsonyi-palota

Amikor Budapest történelméről vagy az egykori hétköznapokról olvasunk, esetleg még archív fotókat is nézegetünk, sokszor belefutunk olyan épületekbe, melyek egykori létezését ma már homály fedi. A Krisztina körúton álló, hatalmas szocreál irodaház helyén (a mai Krisztina körút 55. szám alatt) valaha Buda legnagyobb palotája állt, ami nemcsak a hatalmas képtáráról és 300 fős színházterméről volt messze földön híres, de az itt tartott bálok is lázban tartották a népet. A Karátsonyi-palotában olyan előkelőségek fordultak meg, mint Ferenc József, VII. Edward és Alfonz spanyol király.

Amikor az 1850-es években elkészült a romantikus stílusú Karátsonyi-palota, a korabeli Buda legnagyobb és legdíszesebb épületei közé tartozott. Nagyságára már csak azért is szüksége volt, mert tulajdonosa, Karátsonyi Guidó a társasági élet egyik mozgatója volt, és hatalmas bálokat és farsangi mulatságokat tartott itt. A palotába nemcsak Ferenc József és Erzsébet királyné látogatott el, de még XIII. Alfonz spanyol király és VII. Edward brit uralkodó is.

A vendégek szórakoztatására nemcsak a díszes táncterem szolgált, hanem egy 300 fős színházterem is, ahol a kor leghíresebb előadóművészei léptek fel, úgyhogy a szórakozásra vágyó úri nép belefeledkezhetett Liszt Ferenc koncertjeibe és Blaha Lujza vagy Laborfalvi Róza estjeibe. De ha úgy tartotta kedve, akkor a neobarokk díszekben pompázó belső terekben pezsgőt kortyolva is sétálgathatott, ámulva a könyvtárszoba vagy a képtár gyűjteményein.

Karátsonyi Guidó egyébként a 19. század egyik legnagyobb művészetpártolója volt, 1858-ban százezer pengős alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémián, hogy annak éves kamataiból kétévente díjazzák a legjobb színdarabszerzőket, így támogatta Csiky Gergelyt és Szigligeti Edét is. De műkedvelő szenvedélye a képtár anyagának folytonos gyarapításán is látszott, ezt főleg barokk festők képeivel töltötte fel. A festmények egyik leghíresebb darabja, Jacob Jordaens Bűnbeesés című festménye, amely ma a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. 

Karátsonyi Guidó a korabeli sajtó bulvárrovatának egyik kedvelt szereplője volt, az 1898-as farsangi báltól pedig még az esemény után is hetekig forrt a sajtó. 

A főúri körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi-bálról. Igazi clou-ja volt ez az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát” – írta a Mikszáth által szerkesztett Országos Hirlap.

A romantikus stílus, a rizalitok, az árkádok, a széles kocsifelhajtó és a díszes lépcsőház mára már a múlté, helyén egy hatalmas irodaház magasodik. De ha azt gondoljuk, hogy sok budapesti épületünkhöz hasonlóan a palota is a II. világháború vagy a várostervezés áldozata lett, akkor tévedünk. Az I. világháború a csőd szélére juttatta az egészen addig nagy lábon élő és bőkezűen adakozó Karátsonyi Guidót, akinek jelzálogot kellett felvennie az épületre – bár arról is felröppentek pletykák, hogy eladta a palotát. 

Halála után az örökösök már nem tudtak mit kezdeni az épülettel, egyre inkább nyűg volt a család számára, ezért az 1930-as években elárverezték – áron alul, 121 ezer pengőért, miközben a palotát több mint egymillió pengőre becsülték. A kiüresedett palotát végül lebontották, és a telken a magyar kormány a Német Birodalom iránti baráti gesztustól vezérelve egy német birodalmi iskola építését tervezte. A háború kitörése miatt azonban ez már nem valósult meg, végül az 50-es években a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetének szocreál székháza épült az egykori palota helyén. 

Felhasznált irodalom:

  • Simon Magdolna: Városnéző, I., Krisztina körút 55., 2020
  • Hidvégi Violetta: Építészsors a 19. századi Pest-Budán és Budapesten, 2013
  • Pesti Napló – Elárverezik a Karátsonyi-palotát, 1932

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Neked ajánlott

A