Women power a budapesti gasztróban – A Franziska, az Egy csipet torta és a Normafa Delikát alapítóival beszélgettünk

Horváth Franciska már a középiskola alatt imádott sütni, sok baráti és családi megbízást kapott, a Közgazdasági Egyetem elvégzése után pedig beiratkozott egy cukrásziskolába. Kezdetben az egészséges desszertdobozok ötletével online mikrovállalkozásba fogott, majd kezdte magát kinőni a projekt, így 2018-ban megnyitotta első üzletét a Vízivárosban. A hely mérete és adottságai lehetővé tették, hogy ne csak édességekkel foglalkozzanak, hanem izgalmas brunchfogásokkal, friss ebéddel és specialty kávékkal is várják a vendégeket. Franciska mára egy közel 30 fős csapatot irányít, a kreatív koncepcióért és irányokért felel, valamint pénzügyi és gazdasági oldalról is ő vezeti a céget. Nemrég megnyitott a második egységük a pesti oldalon, a paleo- és vegán vonalat is tartó, egészséges és környezettudatos szemléletéről híres Franziska népszerűsége pedig a mai napig töretlen.

„A vállalkozóvá válásban szinte minden esetben meghatározó egy minta, amely segíti a sokszor homályosnak tűnő utat tisztábban látni. Én szerencsés vagyok, mert számomra ez a minta adott volt. Nálunk a családban mindenki vállalkozó. Így természetes karrierútként élem meg” – mesélte a kezdetekről Franciska.

Koniorczyk Bori nevével már sokszor találkozhattatok a We Love Budapest oldalán, ugyanis a hosszúlépés. járunk? alapítójának számos városi sétáján részt vettünk már. Bori a legutóbbi gazdasági válság közepén diplomázott Londonban urbanisztika szakon, majd hazatért a fővárosba, és elkezdett városi sétákat szervezni, mert szeretett volna történeteket mesélni Budapestről, budapestieknek. „Közben sikerült egy olyan csapatot kialakítani, akik mellett a Normafa Delikát-projektbe is bele tudtunk vágni” – meséli.

Egy saját hely nyitásának gondolata régóta érlelődött Boriban és Merker Dávidban, akivel a hosszúlépés. járunk? vezetésében társak, azonban a helyszínválasztás nem volt egyszerű. Pár éve – mikor a bontásra ítélt egykori Hotel Olimpiában tartottak bejárást – fedezték fel az Eötvös úti KFKI-lakótelep mellett lévő lepukkant, évek óta zárva tartó kis üzletet, ahol a felújítást követően, 2020-ban nyitott meg a Normafa Delikát.

Horváth Alexandra pedig hét évvel ezelőtt alapította az Egy csipet tortát, amivel mára saját műhelyben, egy hatfős csapattal kifejezetten megrendelésre készít desszerteket és tortákat. A vállalkozásba ő sem egyedül fogott bele, hanem Biró Leventével, aki a cég gazdasági teendőit intézi, Alexandra pedig a szakmai irányításért felel.

„Alkotó ember vagyok, és ez volt az a létforma, ahol azt tudtam adni az elejétől kezdve, amit önazonosnak éreztem, amiben jó vagyok, és így a saját magam által felépített rendszeremben dolgozhattam” – mesélte nekünk Alexandra az indulásról.

Három vállalkozó, három különböző út a karrierépítésben, azonban közös bennük, hogy mára mindhárman sikeresen működő cégeket vezetnek. Saját vállalkozásba azonban mindig kockázatos belevágni, főleg, ha egy olyan kiszámíthatatlan területről van szó, mint a gasztronómia, ahol ráadásul kívülről úgy tűnik, nőként érvényesülni nehezített terep. Arra voltunk kíváncsiak, milyen a hazai vendéglátás helyzete a női és a férfi szereplők arányait tekintve. 

Vajon csak sztereotípia, hogy a gasztroszakmát a férfiak uralják?

Bori szerint azért lehet inkább férfinevekkel találkozni az éttermi konyhák környékén, mert kőkemény fizikai munkáról van szó, brutális óraszámban, amit nem minden nő tud vagy akar vállalni, hiszen az otthoni teendők nagy része továbbra is rájuk hárul.

Alexandra is azon a véleményen van, hogy a vendéglátás kemény terep, ami teljes embert kíván, főleg az éttermi szféra, ahol rengeteget kell dolgozni, ez fizikailag, mentálisan és lelkileg is sokat kivesz az emberből, amit a férfiak hosszú távon talán jobban viselnek.

„De a másik oldalról nap mint nap sikereket lehet elérni, ami hajtja az embert előre” – fogalmazta meg Alexandra, aki szerint egyre több kimagasló női szereplője van a gasztrovilágnak is.

Franciska vállalkozói oldalról vizsgálta a kérdést, szerinte minden területre igaz, hogy több a férfi vállalkozó, mint a női, de úgy véli, az, hogy valakiből vállalkozó lesz-e, vagy sem, az a személyes adottságokban gyökerezik.

 „A kockázatvállalás, kreativitás, gyors döntési képesség: ezek nem nőies vagy férfias tulajdonságok, hanem olyanok, amiket egy vállalkozás vezetőjének birtokolni kell.”

„Ha nőkben meg is vannak ezek a tulajdonságok, a már említett hagyományos női szerepek ezt sokszor felülírják. Hiszen a sikeres vállalkozók életkora általában 30 és 50 közé tehető, amely pont egybeesik a családalapítással és a kisgyermekneveléssel” – fogalmazta meg Franciska, aki szerint kevesen érzik magukban az erőt, környezetükben a lehetőséget ennek a kettős szerepnek az elvállalására. Ezért kevesebb a női vállalkozó, nem pedig a „férfiasnak” mondott tulajdonságok hiánya miatt.

Abban egyetérthetünk, hogy a gasztroszakma és a saját vállalkozás vezetése kemény terep, amely tele van kihívásokkal, nemcsak a szakmai munkával, az ügyvezetéssel és a mindennapi teendőkkel kell megbirkózni a napi pörgés mellett, de egy csapatért is felelősséget kell vállalni. Kíváncsiak voltunk, vannak-e olyan női attitűdök, melyek segíthetnek ebben a szakmában megküzdeni a kihívásokkal és megteremteni a csapat számára a támogató munkahelyi közeget.

Az empátiát, a kitartást és a szorgalmat emelte ki Franciska, azokat a női tulajdonságokat, melyek segítenek egy vállalkozást sikerre vinni, de szerinte ez önmagában nem elég, ugyanis keménynek is kell lenni, mert a tiszteletet határozottsággal és következetességgel lehet kivívni, akár férfias, akár nőies munkahelyről beszélünk, ez a hozzáállás viszont tanulható és gyakorolható.

Alexandra is első helyen említi az empátiát, illetve az intuíciót. „A vállalkozást érintő kérdéseknél gyakran hívjuk segítségül az intuíciómat, jól mutatja az irányt, egyre bátrabban merem használni” – meséli a megérzések fontosságáról. Az odafigyelés Bori szerint is elengedhetetlen: a nők jobban törődnek azzal, hogy érzi magát egy csapat, míg a férfiak, akárhogyan is, de inkább a célra tartanak.

„Mindkét hozzáállásra szükség van ahhoz, hogy létrejöjjön egy olyan munkahely, ami sikeres és jó hangulatú. Nyilván nem lehet örökké lelkizni, de annak a vezetőnek, aki mindenkin áttrappol, kevesen lesznek a nyugdíjas-búcsúztatóján.”

Franciska szerint vállalkozónak lenni olyan, mint a hullámvasút, sok a kiszámíthatatlan faktor, de sok a lehetőség is. Ezért végezetül arról kérdeztük őket, hogy melyek voltak a legfőbb tanulságok, amelyek a saját vállalkozás építése kapcsán megfogalmazódtak bennük, és hogy mit tanácsolnának azoknak, akik azon gondolkoznak, hogy ezen az úton induljanak el.

„A legfontosabb, hogy nem mindenkinek való” – vágta rá őszintén Franciska.

„Aki viszont érzi magában az erőt, ne ijedjen meg a kezdeti nehézségektől. Ezen mindenki keresztülmegy.” Szerinte ha mindennap tudunk valami újat tanulni, amit aztán beépítünk a holnapba, akkor minden könnyebben és olajozottabban fog működni, ehhez azonban elengedhetetlen a kitartás, a szorgalom és hogy ne féljünk segítséget kérni.

A családjában elsőként fogott bele saját vállalkozásba Bori, emiatt sok mindent a maga kárán tanult meg. „Szerintem az a legfontosabb, hogy az ember tudja, hogy milyen életet szeretne. Én nagyon utálnám, ha el kellene kérnem magam szabadságra, a dolog másik fele viszont az, hogy az elmúlt kilenc és fél évben kétszer engedtem el magam egy hétnél tovább. Cserébe az év nagy részét olyasmivel töltöm, aminek látom az értelmét és szeretem csinálni. Így nem bánom, hogy igazából sohasem tehetem le a lantot.”

Alexandra pedig azt mesélte, hogy az elmúlt több mint hét évben tanult meg nagyjából mindent, amit ma tud a szakmáról, a kapcsolatokról, a sikerről és a kudarcról.

„A legfontosabb tanácsom, hogy kitartónak kell lenni, egyéniségre törekedni és tűzön-vízen át megtenni mindent az elképzeléseinkért.”

„Pihenő nem lesz, de hosszú távon megéri valamit szenvedéllyel csinálni és valami maradandót alkotni, ami ráadásul az embereknek örömet okoz” – zárja Alexandra beszélgetésünket egy olyan gondolattal, amit nemcsak a vállalkozásunkba, de a mindennapi életünkbe is bátran magunkkal vihetünk.