A mintegy hétezer éves, fabéléses kutat filmbe illő módon, az ásatások legvégén találták meg. A Budafoki útnál található, több mint 5400 négyzetméteren feltárt lelőhelyen egy újkőkori település, egy római kori árokrendszer és egy Árpád-kori temető részletét tárták fel.
Az ásatást vezető régész, Kraus Dávid beszámolója szerint a kutatás helyszínén összesen négy középső neolit korú kutat találtak, a legutolsó felfedezése azonban meglehetősen váratlan volt, ugyanis a leletet az ásatásban részt vevő darualap alatti részen találták, ezt a területet pedig csak a munkálatok utolsó napjaiban tudtak átvizsgálni. A korábban feltárt oszloplyukak és gödrök keletkezési szintje alatt 5-6 méterrel azonban egy gödörfoltot találtak, ami már önmagában meglepte a kutatókat.
A további munkálatok során kiderült, hogy a gödör valójában egy kút, amelynek mélyén, 2-3 méteres mélységben fatárgy kezdett kirajzolódni, amiről később kiderült, hogy egy kút bélése lehetett. Az úgynevezett bodonkút fabélése arra szolgált, hogy az építmény fala ne omoljon be, az itt élő földműves közösség tiszta, szűrt vízhez jusson.
A nagyjából 60-70 centiméter magas és 80 centiméter átmérőjű maradvány egy sokkal hosszabb törzs legalsó része lehetett, amely a talajvíz anaerob (oxigéntől elzárt) közegének segítségével őrződött meg. A kútbélés kiemelése nem volt egyszerű feladat, a kutatók sárban, vízben dolgoztak, és bár a leletet nem sikerült egyben kiemelni, a további vizsgálatokat el lehet rajta végezni (fafaj meghatározása, évgyűrűk vizsgálata, szénizotópos kormeghatározás, eszköznyomok vizsgálata), így újabb érdekes információkkal lehetünk gazdagabbak.
Forrás: regeszet.aquincum.hu
