Barátságos beszélgetésekkel, titkos történetekkel, remek sétákkal és szuper programokkal jön a Budapest100 idei hétvégéje, ahol még azt is megtudhatjuk, hogy a Várnegyedben van az egy hektárra eső építészek és villamosmérnökök legnagyobb aránya, meg hogy volt olyan ház, ahová daruval emelték be a muskátlikat. Ráadásul kedvenc építészeti-kulturális fesztiválunk idén komoly fordulatot vesz: nem az egész városra, hanem annak csak egy szeletére fókuszál. Úgyhogy végre nemcsak a Várnegyed csukott ajtóit nézegethetjük, de bejuthatunk a több száz éves falak mögé is. Sőt, a szervezők megtoldották a hétvégét plusz két nappal, így egy konferencián és egy sétanapon is hangolódhatunk a május 14–15-i hétvégére.
Május 14–15-én a Budapest100 beveszi a Várnegyedet, a kíváncsi séták meg a szuper programok mellett lesz itt bőven móka és kacagás! A Várnegyed sokkal több, mint a Halászbástya és a Mátyás-templom – vagy az éppen zajló visszaépítések –, a kanyargó utcák és az egymáshoz illeszkedő házak nemcsak a különböző történelmi korok emlékei, de számtalan izgalmas történetet őriznek.
Teljesen mindegy, melyik épületbe sétálunk be, mert szinte mindegyikben van egy középkori falmaradvány vagy egy gótikus ülőfülke, barokk korlátok – ha valamilyen különös oknál fogva maga a homlokzat épp nem az –, klasszicista ablakkeret meg persze a barlangos pincerendszer. És akkor a modern hozzáépítésekről még nem is beszéltünk, pedig ezek az 50-es, 60-as évekbeli beton-, vas- és üvegelemek szuper izgalmassá teszik ezeket a házakat.
Az utóbbi években sok minden történt a budai vár környezetében és magában a Várnegyedben: egyrészt a Nemzeti Hauszmann Program során visszaállítják a Hauszmann korabeli állapotokat, másrészt épületbontásokkal is találkoztunk. Éppen ezért nem is lehetne aktuálisabb a Budapest100 idei témája, a Várnegyed, ahová ráadásul budapestiként viszonylag ritkán megyünk fel, mert jobban szeretjük a kevésbé frekventált, turistamentes helyeket.
A Dísz tértől a Tóth Árpád sétányon és a rejtett zugokon át az Országház utcáig minden apró szegletét felfedezhetjük majd a környéknek, és annyi házba juthatunk be, ahányba csak szeretnénk – legalábbis azok közül, amelyeknél látjuk a Budapest100 molinóját. A helyszínek és a programok szabadon látogathatók, nem szükséges regisztrálni, kivéve, ahol külön jelzik.
A fesztivál előtt még lejártunk egy sajtósétát, ahol az egyik Dísz téri épület kapuja mögött egy vadregényes oázis várt ránk, de azt is megtudtuk, hogy az egyik épületbe anno daruval emelték be a muskátlikat. Az egyik kedvenc helyünk a Budavári Általános Iskola volt, aminek annyira menő az udvara, hogy nemcsak a Dunára és az Országházra látunk, de a Mátyás-templomra is, ha úgy állunk, hogy a – legendák szerint – Esterházyak korabeli gesztenyefa nem takarja ki a kilátást. Hab a tortán, hogy a betonra bolygók, csillagok, ugróiskola és mindenféle jóság lett felfestve, mi elég sokáig elidőztünk itt kint. A május 14-i hétvégén pedig maguk a diákok vezetnek majd jó néhány sétát – aki nem akar lemaradni a bennfentes infókról, az mindenképp regisztráljon itt néhány programra.
Az Úri utca 50. okkersárga épülete Berényi–Zichy-palotaként is ismert, és a középkori alapokon álló, német barokk díszítésű kapuval ellátott épületben még gótikus ülőfülkéket is találunk, míg a hátsó udvarban egy modern hozzáépítést – és mivel a Várnegyed tele van építészek lakásaival, ez a valamikori palota sem maradhat ki a sorból: itt is lakott egy építész, Török Ferenc, aki a nagyközönség számára talán kevésbé ismert, pedig ő tervezte az Elvarázsolt kastélyt a Vidám Parkban. Az épület egyidőben honvédelmi miniszteri rezidenciaként is szolgált, és a legenda szerint ide járt mulatni az arisztokrácia krémje.
Idén két nappal kiegészül a Budapest100 hétvégéje: május 12-én kezdődik, a Kortárs Építészeti Központ és az MTA Építészeti Tudományos Bizottságának konferenciájával, ahol a Várnegyed történetét tekintik át (a kezdetektől egészen a rendszerváltásig) az adott korszak szakértőivel. A konferencia célja feltárni, mikor és hogyan alakult ki a polgárváros, kik voltak a lakói, hogyan éltek, mely korszakokban volt a Várnegyed virágkora, és melyek hoztak visszaesést. És mivel a jelenleg is zajló építkezések és bontások a közvéleményt is erősen foglalkoztatják, a szervezők az ezekről szóló szakmai és tudományos párbeszédnek is teret szeretnének adni.
Május 13-án egy sétanappal is készülnek a szervezők, ahol változatos témákon és útvonalakon keresztül ismerhetik meg a látogatók a Várnegyed tágabb kontextusát, titkos kertjeit, zöldterületeit és ma is álló, ám elfeledett templomait. Május 14. és 15. között pedig kinyílnak a kapuk és kezdetét veszi a Budapest100.
