látnivalók és kultúra

szerkesztés

Bejártuk az ország legnagyobb barokk kastélyát – A Gödöllői Királyi Kastély

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 05. 11. 12:44

Az ország legnagyobb barokk kastélya Gödöllőn van, autóval durván 40 perc távolságra Budapesttől, de a tömegközlekedőknek sem kell lemondaniuk a fenséges látogatásról, mert a gödöllői HÉV majdhogynem házhoz visz, igaz, nem vetekszik az üveghintóval. A korhű szobákban ma kiállítást és előadásokat nézhetünk meg, de érdemes a kertet is bejárni, amit Grassalkovich I. Antal Versailles mintájára alakíttatott ki. Az arany-, fehér, bordó és kék színekben pompázó tágas terekben keringve még az a bennünk lévő disszonancia is feloldódik, amit a Grassalkovich név, I. Ferenc József és Sissi okoz bennünk, mert ha ez a királyi kastély, akkor mégis kik azok a Grassalkovichok?

Az épületet a század egyik legtekintélyesebb főura, Grassalkovich I. Antal építtette 1735-ben, a korszak akkori sztárépítőmesterével, Mayerhoffer Andrással – aki ennek mintájára tervezte a péceli Ráday-kastélyt is. A kezdeti években még csak a belső udvar, a díszterem és a főúri lakosztályok készültek el, de ahogy a főúr egyre nagyobb vagyonra tett szert, úgy növekedett a kastély is. I. Antal halála után fia, majd unokája örökölte az épületet, és ők is elég komoly szerepet játszottak abban, hogy a gödöllői végül az ország legnagyobb barokk kastélyává váljon: II. Antal a barokk kőszínházat, míg III. Antal a narancsházat építtette fel a területen. A Grassalkovich család kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, például egy belga bank, tőlük vásárolta vissza a magyar állam 1867-ben, hogy felújítás és átalakítás után koronázási ajándékként I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adományozza. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A Grassalkovichok kora, stukkómárványok és papírmasé csillárok

Sokszor írtunk már arról, mennyire szeretünk visszamenni az időben és beleásni magunkat a régmúlt korok hétköznapjaiba, archív fotókat nézegetni Budapestről, de arra nem gondoltunk, hogy amikor a Gödöllői Királyi Kastélyba látogatunk, annyira jól sikerül az időutazásunk, hogy maga Sissi vezet végig minket. 

Annak ellenére, hogy a szalonokat, I. Ferenc József dolgozószobáját és Erzsébet rezidenciáját is királyi dekorációk, vagyis színes selyemtapéták és arany díszítések borítják, van néhány szoba, ahol a barokk korabeli állapotokat állították vissza – mint az előtér, a bálterem vagy Erzsébet hálószobája. 

Erzsébet hálója korábban Mária Teréziáé volt, aki 3 éjszakát töltött a kastélyban

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Utóbbit vörös és sárga stukkómárvány borítja, és még I. Antal alakíttatta ki, nem kisebb személynek, mint Mária Teréziának, aki összesen 3 éjszakát töltött a kastélyban. Amikor az örökösödési háború zajlott, Grassalkovich Antal rengeteget dolgozott azon, hogy III. Károly lányát, Mária Teréziát elfogadják magyar királynőnek, ennek persze meglett a jutalma: először bárói, majd grófi címet kapott, fia és unokája pedig már a hercegi címet is megkapta Mária Teréziától. A stukkómárvány a bálteremben is visszaköszön, és nem azért, mert olcsóbb volt a márványnál – épp ellenkezőleg, előállítása miatt drágább –, hanem mert ez az anyag segíti elő a megfelelő akusztikát.

I. Ferenc József dolgozószobáját páncélozott ajtó védte

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A bálterem

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Mint minden valamirevaló főúr, Grassalkovich I. Antal is szeretett adakozni, leginkább az egyháznak, így számtalan templom és egyházi épület készült el az ő támogatásával. Ebből a sorból a gödöllői kastély sem maradhatott ki, az északi szárnyhoz épített templomot 1749-ben szentelték fel, és kora legnagyobb kastélytemplomának számított.

A fekete márványoszlopokkal, aranyfestésekkel gazdagon díszített templom egyik különlegessége, hogy két szószéke van, amire csak a váci székesegyházban találunk példát, és ami még ennél is érdekesebb: a kápolna két aranyozott csillárja papírmaséból készült. 

A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett templom sajnos nem látogatható, viszont a kastélyon belül, az oratóriumnál – ahonnan a templom ura, később pedig a királyi pár hallgatta a misét – beleshetünk a templomtérbe. 

A kastélytemplomot 1749-ben szentelték fel, és korának legnagyobbja volt

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A kályhákat titkos folyosókról fűtötték

A kastélyban ma már 30 helyiséget lehet bejárni, ezek egy része a Grassalkovichok korával foglalkozik, a Lipót-szárnyban van egy rész, ahol egy 250 évesnél idősebb – legalábbis egy darabja – ruhát is megcsodálhatunk. A gyönyörű csipkés és ékkövekkel díszített ruhát először gróf Rédey Klára viselte, mindössze egyszer, a korban pedig szokás volt, hogy ezeket az úgynevezett vonulós ruhákat – amikben csak bevonultak az eseményre – továbbajándékozták, így történt ezzel is. A ruhának ma már csak egy kis darabja eredeti, ugyanis az ajándékozások után mindig átalakították vagy hozzátettek még különféle díszeket.

Ahogy sétáltunk a különböző szobák és szalonok között, feltűnt, hogy egyik kályhának sincs ajtaja. Akkor viszont hogyan raktak benne tüzet? A folyosókon van néhány kisebb ajtó, ezek mögött, a falak között lapul a keskeny, sötét és alacsony kályhafolyosó, itt mentek végig a szolgálók, hogy megtöltsék fával és szénnel a kályhákat. A személyzet nem mehetett be a főúr, később a királyi pár által használt terekbe, számukra külön folyosó, lépcsők és ajtók álltak rendelkezésre.

Erzsébet kedvenc virága az ibolya volt, így szobáit is lila tapéták borítják

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Sissi annyira imádta az ibolyát, hogy a szalonja is lilában pompázott, I. Ferenc József összecsukható ágyon aludt

Erzsébet szobáiban az ibolyaszín dominál, sőt a szalonjában titkos tapétaajtók is vannak, amiken egyrészt a szolgálók hozták a teát, süteményt és mindenféle jót, de az egyik mögött megbújó csigalépcsőt maga a királyné is gyakran használta, ha meg akart lógni a ráháruló protokollfeladatok vagy egy-egy vendég elől. Ez sokkal többször történt meg, mint gondolnánk, ráadásul a bámészkodó tömeget sem igazán szerette, így sokszor előfordult, hogy az utazások előtti 2-3 órás integetést nem ő, hanem dublőre végezte – ez idő alatt ő kocsiba pattant, majd kényelmesen felszállt a rá váró vonatra vagy hajóra. 

Dublőre egyben a fodrásza is volt, aki Erzsébet legendásan hosszú haját minden reggel három órán át fésülte és fonta koszorúba, kéthetente pedig tojás és konyak keverékével ápolták, hiszen Sissi meglehetősen kényes volt a hajára.

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A királyné rezidenciájában alakították ki a felolvasószobát is, ahol társalkodónőjével, Ferenczy Idával töltött sok időt – a könyvek szeretete közös volt, egy idő után viszont legjobb barátnőkké váltak. Mivel Ferenczy Ida nem nemesi családból származott, ezért nem lehetett sem udvar-, sem palotahölgy, nem kísérhette el Erzsébetet utazásokra, nem vehetett részt udvari eseményeken, és a koronázásra sem mehetett el. Sissi ragaszkodott a társaságához, ezért találta ki neki a társalkodóhölgy címet.

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Annak ellenére, hogy Erzsébet királyné szobáiról pontos leírásokban emlékeztek meg, és a kastélyban ma az eredeti állapotát látjuk, Ferenc Józsefnél ez nem így van. Hálószobája és öltözője nincs rekonstruálva, ugyanis ezek kinézetéről szinte semmit nem lehet tudni. Egyáltalán nem azért, mert a leírások és a képek elvesztek volna a történelem viharaiban, hanem mert ez annyira intim tér volt, hogy illetlenség volt leírni és lerajzolni. 

Dolgozószobájáról viszont annál többet tudunk: mindig a kétszárnyú ajtóval szemben ült – ezért ezek páncélozottak –, az íróasztala mögött, itt fogadta a vendégeit, akiknek viszont szigorú szabályokat kellett követniük, ha a királlyal kívántak beszélni. Nagyjából két percet beszélhettek vele, folyamatosan állniuk kellett, és háromszor is meg kellett hajolniuk. Először a csukott ajtónak, majd Ferenc Józsefnek és a beszélgetés végén még egyszer, ezután pedig kihátráltak a szobából, hiszen nem fordíthattak hátat – nemegyszer kabaréba illő jeleneteknek voltak szemtanúi a szolgálók. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A csodaszép barokk kastélykertet Versailles-ról mintázták, de a 19. században vadregényes angolkertté változtatták

A kastélykertet Grassalkovich I. Antal alakíttatta ki Versailles mintájára, viszont ma sokkal kisebb területen sétálhatunk, mint annak idején, amikor még egészen a vasútállomástól kocsikáztak fel az uraságok. Grassalkovich ügyelt arra, hogy minden tökéletes és egyedi legyen a kertben, két oldalát fasorok szegélyezték, közöttük pedig szabályos mértani formában virultak a virágok. A kert közepén volt egy szökőkút, mögötte labirintus terült el, míg a Királydombon álló pavilonban a magyar uralkodók portréit helyezte el. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A 19. században a romantika és a szentimentalimus nemcsak az irodalomban és a képzőművészetben jelent meg, hanem a tájépítészetben is. A mértani formákat felváltotta a tájkép jelleg, a gazdagon virágzó ágyások, a ligetes facsoportok, a vadregényes parkok, ahol már nem a reprezentáció volt a lényeg, hanem a hangulatok és az érzések. Ekkor építették a narancsházat is, ami viszont teljesen tönkrement – a narancsokkal együtt – az 1848–49-es szabadságharc során, és az épület a mai napig várja a felújítást. 

A kastélykertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A királyi család szeretett Gödöllőn időzni, rengeteg névnapot és karácsonyt ünnepeltek itt, Erzsébet pedig imádott – jó időben – szétengedett vizes hajjal kilovagolni a parkba. Amikor a magyar állam visszavásárolta az épületet és a kertet, a királynak és a királynénak is kialakítottak egy-egy előkertet, hogy elvonulhassanak a világ elől. Amikor a királyi család a kastélyban tartózkodott, akkor lezárták a parkot a lakosság elől, de bármikor máskor látogatható volt. Ahogy ma is bárki besétálhat a parkba anélkül, hogy jegyet váltana a kastélyba – ez nem jelenti azt, hogy a kastélyba is besurranhat –, és kedvére futhat, sétálhat, olvashat, pihenhet. 

Hasonló tartalmak

Admin mode