budapest

szerkesztés

Régen középkori városfal volt, ma fontos belvárosi útvonal – A Kiskörút története

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 03. 03. 15:50

Mint minden valamirevaló középkori várost, Pestet is erős fal vette körül, amihez még vizesárok is tartozott, az idők folyamán többször megrongálódott, a törököket pedig nem sikerült megállítania. A Kiskörúton sétálva a régi fal nyomvonalán haladunk, bár a maradványaiból nem sokat láthatunk, hiszen azok nagy része az út mentén felépült házak udvarában vagy tűzfalában van. A Deák tértől a Szabadság hídig húzódó körúton érdemes elidőzni, mert nemcsak Ybl Miklós legkorábbi pesti épületét fedezhetjük fel, de megnézhetjük a pontos időt is egy 1911 óta működő órán.

Ha már végigjártuk a Nagykörút szakaszait, akkor érdemes a valamivel csendesebb – és kedvesebb – Kiskörút felé venni az irányt, ahonnan az első pesti lóvasút is elindult, ahol gyülekezett forradalmi tömeg is, az 1838-as árvíz idején pedig egy részét elöntötte a Duna. A Deák tér és a Fővám tér között húzódó körív a pesti középkori városfal nyomvonalán alakult ki, a széles utak kiépítése csak a XVIII. század végén indult meg, miután a falat lebontották. Jobban mondva azt, ami még megvolt belőle, mert a török hódoltság alatt erősen megrongálódott, Buda visszafoglalása után már nem építették újjá, de értelme sem lett volna, mert az egyre terjeszkedő város túlnőtte az egykori falak által határolt területet. 

A városfal lebontása után megkezdődött a körút kiépülése

A hat méter magas és két méter széles, bástyákkal és vizesárokkal is megerősített falnak három kapuja volt: a Váci, a Hatvani és a Kecskeméti, ezek helyét ma vagy emléktábla, vagy maradványok mutatják. Mivel erre haladtak az országos vásárok idején a vidékről érkezők, az 1780-as években az útvonal, pontosabban az Ország út (a mai Múzeum körút, Károly körút és Bajcsy-Zsilinszky út együttesen) mentén még rendszeres volt a sátras, kocsis letelepedés. Ebben az időszakban a Vámház körutat még Fleischhacker Gassénak hívták – később Mészárosra magyarosították –, mivel a Fővámpalota helyett ekkor még hentesekkel volt tele a környék. 

A Fővám téri Központi Vásárcsarnok épületét Pecz Samu tervezte

Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest

A Fővámpalota ma a Corvinus Egyetem főépülete

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota négy évig épült, és a vámhivatal mellett különféle igazgatóságok kaptak benne helyet, és amikor 1874-ben átadták, a körút megkapta ma is hivatalos nevét. A ma a Corvinus Egyetemnek otthont adó épület mellett a körút másik fontos épülete a Központi Vásárcsarnok, amelynek terveihez az építész, Pecz Samu bejárta Európa nagyobb csarnokait, hogy a legújabb technológiát és anyagokat alkalmazza a budapesti épületnél.

Kősárkányok, fakockák és a legpontosabb óra

A Kálvin tér állandó nyüzsgése valószínűleg mindenkinek ismerős, és sokat nem is bámészkodnánk a kereszteződésnél, de a főváros legnagyobb református templománál érdemes megállni. Ezt a klasszicista épületet eredetileg két toronnyal tervezték, de ezeknek végül csak az alapja készült el, melynek szélére támaszkodik a mai torony. A mi kedvenc részünk viszont a Múzeum körút, itt sétálva mindig megcsodáljuk az utat szegélyező palotákat és bérházakat, az épületek – néhol megkopott – szépségébe pedig annyira bele tudunk feledkezni, hogy még azt is elnézzük, ha megbotlunk a járdát „feltúró” fagyökerekben. 

A Múzeum körút és a Nemzeti Múzeum az 1890-es években

Fotó: Fortepan - Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

A korábbi Ország utat 1874-ben osztotta három részre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, ennek egyik szakasza lett a Múzeum körút, amit romantikus és gótikus csipkékkel, kőoroszlánokkal, sárkányokkal és leplekbe bújt nőalakokkal teli épületek szegélyeznek. Meg persze a Nemzeti Múzeum, aminek lépcsőin és parkjában imádunk ücsörögni, és aminek a kerítésén egy emléktábla mutatja, meddig ért az 1838-as árvíz.

Fotó: We Love Budapest

Kedvenc épületünk egyértelműen a Múzeum körutat a Magyar utcával összekötő Unger-ház, ami Ybl Miklós legkorábbi pesti épülete, ráadásul igazi stíluskavalkádot látunk rajta: keverednek a bizánci, a mór, a neogót és a romantikus stílusjegyek. Múzeum körúti homlokzatán még sárkányokat is láthatunk, de sajnos omladozó állapotban. A ház műemlékvédelem alatt áll, és egyike azon kevés épületeknek, ahol még fakockák vannak a belső udvarban – azért, mert anno ezekkel tompították a cipők és a lópaták kopogását, hogy az éjszaka érkezők ne verjék fel az alvó pesti népet.

Az Unger-ház belső udvara

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Az 1880-as évekre az addigi poros utat felváltotta a gránittal lekövezett, kiépültek a bérházak, 1886-ban elindult a Kálvin teret és Újpestet összekötő első pesti lóvasút, aminek ab Múzeum előli indulását tömegek nézték csodálkozó tekintettel. Ha valamilyen oknál fogva nem lenne nálunk óra, akkor az ELTE BTK főépülete előtt találjuk az 1911 óta a pontos időt mutató állóórát, amit még az egyetem csillagászprofesszora szereltetett fel. 

Hírhedt fogadó meg egy szálló, ami a New York-i Waldorf Astoriáról kapta a nevét

A Múzeum körút végén állt a kártyacsatáiról híres, füstös Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó, ahol még Petőfi is gyakori vendég volt, és amiről Jókai is írt. 1914-ben a helyén építették fel az Astoria Szállót, ami máig Budapest legrégebbi, eredeti formájában megmaradt szállodája. Az igazgató, Gellér Mihály a New York-i Waldorf Astoria Hotel munkatársa volt, és a legendák szerint innen jött a szálló neve is, ami a német megszállás alatt a Gestapo főhadiszállása volt. 

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Az Anker-palota egykor a város leggiccsesebb épületének számított

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Persze az Astoriával még egyáltalán nincs vége a Kiskörútnak: a Károly körút az egyik legtöbbször nevet változtatott szakasz, ugyanis volt IV. Károly király út, Népakarat út, Népkörút, újra Károly, majd ismét Károly király út, a II. világháború után Somogyi Béla út, majd Tanács körút, a rendszerváltás után pedig visszakapta eredeti, Károly körút nevét. Különleges épületekből itt sincs hiány, elég csak az átjáróházként funkcionáló Röser-bazárra, a Dohány utcai zsinagógára vagy a Deák téri evangélikus templomra gondolni.

Az 1960-as években indult meg a Kiskörút felújítása, ugyanis az egyre növekvő forgalmat már nem tudta zökkenőmentesen kiszolgálni, lényegében araszolva közlekedtek rajta az autók – csúcsforgalomban ez ma sincs másként. Az útjavítás mellett az Astoria-aluljáró építését is ekkor kezdték, bár ekkor még nem a metró miatt, hanem mert egyrészt biztonságosabbá szerették volna tenni a legforgalmasabb kereszteződést, másrészt a városvezetés a Rákóczi utat szerette volna a fő közlekedési úttá fejleszteni.

Ha a tavaszi tizenfokok még váratnak is magukra, szerintünk már most érdemes végigkorzózni a Kiskörúton, elveszni az épületek homlokzati részleteiben, megállni egy-egy antikvárium kirakata előtt vagy kipihenni magunkat a feléledő Múzeumkertben.

Felhasznált irodalom:

  • Buza Péter–Sajdik Ferenc: Kószálunk a régi Pesten. Múltidéző barangolás szövegben és rajzban, Panoráma, 1986
  • Vértesy Miklós: A Múzeum körút, Budapest, 16. évfolyam, 9. szám, 1978
  • Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, A budapesti Kiskörút szabályozása 

Hasonló tartalmak

Admin mode