A Keleti pályaudvar környéke sosem volt egy túl szofisztikált része a városnak, ám a tér rendbetétele után nem sokkal elkezdtek megjelenni azok a jobb és igényesebb helyek – első körben a gasztrohelyek –, amiket korábban még nagyítóval sem nagyon találtunk itt. A tavaly ősszel megnyitott Orient Café Budapestben is lehet enni, de elsősorban a kávékülönlegességek meg a különleges teák miatt érdemes ide betérni, nem beszélve a nagyon barátságos személyzetről, a szlávok gabonaitaláról, a kvaszról, ami szintén kapható itt, meg a bensőséges kuckóhangulatról.
A nyüzsgő-pezsgő, hangos és gyakran kaotikus utcáról belépni ide felér egy vérátömlesztéssel, egy kiadós masszázzsal vagy egy lélekkönnyítő terápiás beszélgetéssel. Röviden: aki ide betér, lehet, hogy új emberként fog távozni – aztán pedig újra és újra visszajön a béke kávészigetére.
Ha szembeállunk a Keleti pályaudvarral, a hátunk mögött a Rákóczi úttal, a távolban pedig a Blaha Lujza térrel, akkor bal kézre esik a tér páratlan oldala, ahol az Orient Cafét is találjuk. Régebben, a tér megújulását megelőző időkben még nem volt felszíni gyalogátkelő, hanem az aluljáróból érkezett meg a felszínre az ember és még egy egészen más hangulatú üzletsor fogadta, mint a mostani.
Nagyon másképp nézett ki, például nem volt vonzó, sőt jobb kézre húzódott egy árkádsor is, ami egykor biztos nagyon menő lehetett, de amióta az eszemet tudom, szemetes, büdös és kimondottan visszataszító része volt a térnek. De ez már a múlt, aminek alig maradt mára nyoma.
Azt a rettentő árkádsort elsodorta az élet, a fejlődés, a városrendezés, és tegyük hozzá: szerencsére. De nemcsak azért, mert tényleg csak az ment be oda, aki kifejezetten rossz élményben akarta magát részesíteni, hanem azért is, ami a helyén lett: jó kis helyek. Ezek egyike, egyelőre az egyetlen specialty kávézó a környéken, az Orient Café Budapest, ami a különleges hangulata miatt is kilóg a sorból. Amíg a többi hely inkább az evésre koncentrál és alkalmazkodik a környék pezsgéséhez, vagyis maga is pezseg, addig az Orient egy másik utat jár be – és milyen jól teszi.
Az Orient Café Budapest tényleg a nyugalom szigete, és ebben semmi túlzás nincs. Nyilván nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a Keleti pályaudvar közvetlen közelében találjuk, ezért a potenciális vendégek egy része az utazók, de nemcsak a külföldiek, hanem a belföldiek is. Ha rám hallgat a drága olvasó, akkor egyszer kipróbálja, hogy egy fárasztó vonatutat követően beül ide egy kávéra, vagy valamire.
Ahogy belép, érezhetően olvadni kezd majd róla az utazási feszkó, ha pedig leül és kávézni kezd, öt perc utána emlékezni sem fog rá, hogy volt benne ilyen. És ez akkor is működik, ha utazás előtt tér be az ember – csak akkor félő, hogy lekési a vonatot, mert az Orient nagyon otthonos, ahonnan nem könnyű távozni.
Létezik egy kifejezés: a hurrikán szeme, ami a hurrikán középpontja. E körül pörög-forog a szélvihar. Ám ezen a ponton csend van és nyugalom, még a szelet se nagyon érezni. Ha a Keleti és környéke a hurrikán, akkor jelen pillanatban az Orient Café Budapest a hurrikán szeme. Nem nagy, de jó elosztású, hogy többen is elférjenek benne.
Tele van növénnyel – de nem művirággal! –, a színek, a formák, a falon a képek, a háttérben duruzsoló zene (ottjártunkkor Gotan Project szólt épp), és a közvetlen, barátságos személyzet mind melegséget sugároznak, együtt meg külön-külön is. És akkor még nem is ittunk, nem is ettünk semmit. Pedig van mit.
Ehetünk különféle croissant-okat, csigákat és szendvicseket meg van quiche is, de nemcsak a mindenevőkre gondoltak, hanem a vegákra is – mint amilyen én is vagyok. Számunkra is létezik az Orientben ételválaszték. Persze a hangsúly azért mégiscsak a kávékon meg teákon van, abból pedig elég nagy a választék kezdve az egészen hagyományos eszpresszótól a manapság oly divatos – nem véletlenül az – tonikos kávéig.
Árak tekintetében teljesen rendben van az Orient: egyfelől érezni rajtuk, hogy minőséget kínálnak, ugyanakkor azt is számításba vették, hogy nem egy puccos környéken vannak, hanem egy olyan, nyüzsgő részén a városnak, ahol sokféle ember megfordul, és ami ugyan felfutóban van, de még magán viseli a korábbi évtizedek nem túl elegáns nyomait.
Amit viszont külön kiemelnék, az egy olyan elem az Orient kínálatában, amit itt kóstoltam először életemben, és ha nem is ért fel egy újjászületéssel, de az érdeklődésemet nagyon felkeltette – és biztos vagyok benne, hogy ezzel mások is így lesznek. Ez pedig a kvasz, vagyis a szlávok gabonaitala.
Bár az eredeti italnak lehet némi alacsony alkoholtartalma, az Orientben kaphatóban nincs. Hidegen nagyon finom, se nem édes, se nem savanyú – inkább a kettő között van – kortyolgatnivaló, ami van olyan finom, mint a manapság menőségnek számító Club Mate üdítő. Jön a nyár, és érzésem szerint nem lesz jobb itóka a kánikulában egy jéghideg kvasznál. Majd figyeljétek meg! Vagyis próbáljatok ki, és hol máshol, mint itt, az Orient Café Budapestben.
