budapest

szerkesztés

Zümmögő szomszédok – A városi méhészkedés nyomában a Széchenyi-hegyen

Szerzők

  • Nagy Zsófia

2021. 09. 13. 16:01

Borbás Zalán korábban mintegy 230 méhcsaládot gondozott a Jászságban. Hat évvel ezelőtt azonban úgy döntött, hogy Budapestre költözik, és a szívének legkedvesebb királynőket is magával hozza. Így kezdett méhészkedésbe a XII. kerületben, néhány utcára egy természetvédelmi területtől. Miért jó a városban méhészkedni? Fullánkos szörnyek vagy a világ szorgalmas megmentői a méhek? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk a méhésszel.

Elég rendesen vissza kell váltani, néha küzd a kocsi a meredek emelkedőkön, és ugyan mondhatnánk, hogy olyan érzésünk van, mintha nem is Budapesten lennénk, de a lábaink előtt hever a város, mikor megérkezünk egy, a természetvédelmi területtől csak néhány lépésnyire fekvő telekhez. Az ajtón kiírás hirdeti: Vigyázat! Méhek!

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Borbás Zalán, a kapu mögött élő szakember szinte belenőtt a méhészkedésbe, a Dunántúlon ismerte meg ezt a munkát, majd a Szent István Egyetem egyéves kurzusának elvégzése után a Jászságban kezdett dolgozni. Itt előfordult, hogy 230 méhcsaládot is tartott. 2015-ben, részben a mérgezések hatására, döntött úgy, hogy Pestre költözteti tevékenységét. Így kerültek kaptárok erre a Széchenyi-hegyi telekre, egy hatalmas diófa mellé, ahol szorgalmas barátaink rózsák között repülgetve keresik a mindennapi betevőt. A laikus szemlélő számára kissé bizarr, hogy a családi ház erkélye valósággal a méhek lakhelye fölé lóg, még akkor is, ha a terasz ajtaját rovarháló fedi. Első kérdésünk, hogy mit szólhatnak mindehhez a szomszédok.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Zalán válaszában ideális képet vázol föl: egyrészt a természetvédelmi terület közvetlen közelében viszonylag kevesen laknak, másrészt a terület lejtése miatt mire a méhek az utcához érnek, már rég magasabban repülnek, mint ahol a járókelők sétálnak. A jó körülmények mellett azért Zalánnak is elég sok munkája van abban, hogy kifinomult budai dámák lettek a tüzes jász menyecskékből. A méhész saját maga neveli és domináns pozitív tulajdonságok alapján szaporítja a királynőket, amelyek karaktere az egész család adottságait meghatározza. Mikor a méhkirálynő kirepül a kaptárból, 6-8 herével párosodik, a munkából felmentett hímeket a szaporodási időszak végeztével felemésztő válási procedúra várja. Szó szerint, ugyanis a dolgozók leszúrják és széttépik őket.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Sok szakmabeli szerint minél agresszívebbek más fajokkal a dolgozók, annál több mézet készítenek. Zalánnak nincs ilyen tapasztalata, a szaporítás során is igyekezett olyan királynőket, családokat létrehozni, amikben az erős takarító- és gyűjtőhajlam szelídséggel párosul. A méhek karakterére a kubitális indexből lehet következtetni, ez az érték a méhszárnyak bizonyos ereinek egymáshoz viszonyított hosszából áll össze. Így lehetséges, hogy Sára vagy Soma királynő (egy régi családi történet miatt lett utóbbinak fiúneve) utódai tökéletes városi szomszédok lehetnek, ha betartunk bizonyos szabályokat, és tisztelettel bánunk velük. Bár aranyosak voltak a körülöttünk repkedő méhecskék, szelíd, kedves viselkedésük pedig igazi meglepetés, azért senkinek sem javasoljuk, hogy nyitogassa a kaptárt vagy piszkálja az állatokat. Végül is azon sem csodálkoznánk, ha a szomszédunk megkergetne minket egy kalapáccsal, ha csöngetés helyett berúgnánk az ajtaját.

Azért befújtunk a méheknek egy kis bódító füstöt a kaptárban való nézelődés előtt

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Begyűjtés, a méhek legfontosabb munkája


Egy átlagos méhecske élettartama 30-40 nap (természetesen ez alól kivételt képeznek a telet túlélő, nyár vége felé születő egyedek). Reggelente a legidősebb dolgozók jó korán felébrednek és elrepülnek mintákat gyűjteni. A próbanektárral hazatérve eltáncolják a családnak, hogy merre találták a legtöbb táplálékot, a távolságot a nektár minőségével összevetve a csoport hoz egy döntést, hogy aznap merre menjenek gyűjtögetni. Gyakran előfordul, hogy az egymás közelében lakó családok teljesen más irányba indulnak.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A méz mindenképpen egészséges, értékes nyomelemeket tartalmaz, kiváló élettani hatásai vannak. Mégis sokan ódzkodnak a városban készült változatától a légszennyezés miatt. Jó, ha tudjuk, hogy a város környéki kiskertek és rétek növényeiből származó vegyes virágméz jó eséllyel sokkal kevesebb kemikáliát kap, mint például az, amit hatalmas monokultúrákból nyernek a méhek. Ráadásul az egymás után virágzó kerti vagy vadnövények miatt megoldódik a méhészek egyik problémája is, nem kell a kaptárokkal az éppen virágzó monokultúrák között vándorolni, a méhek egész szezonban ugyanarról a terepről tudnak gyűjtögetni. Az így készülő méz automatikusan vegyes virágméz lesz.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Zalánnak jelenleg 22 méhcsaládja van. Általában kétszer ennyivel szokott dolgozni, most éppen technológiai váltásban van, ezért tart kevesebb méhet. A szakember nem nagyon szeret menő magazinadatokkal dobálózni arról, hogy mennyi mézet gyűjt egy méhcsalád, és mekkora területeket jár be, hiszen ez rengeteg tényezőtől függ. Egy azonban biztos, a Széchenyi-hegy környéke egyáltalán nincs túlterhelve, és Budapest más kerületeiben vagy a nagyobb parkokban is jól lehetne méhészkedni. 

Középtájon a dolgozóknál nagyobb testű Sára királynőt láthatjuk

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Egy dolgozó átlagos röpkörzete 3 kilométer, ez azt jelenti, hogy Zalán méhei simán elkirándulhatnak nektárért akár a várba is. Ezzel együtt az itt termelt méznek nagyon fontos részét képezik a természetvédelmi terület sziklás gyepjeiben megbúvó apró virágok és egyéb, a jégkorszakból itt maradt különleges növények, a kertek és a XI., XII. kerület völgyes részén, illetve a hegyen mintegy 10 nappal később virágzó akácfák. A folyamatban fontos szerep jut a csapadéknak is, hiszen enélkül csak virágpor termelődik, a méz alapanyagát szolgáltató nektárból sokkal kevesebb lesz.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Mit csináljunk a „becukrosodott” mézzel?


Az, hogy a méz ki fog-e kristályosodni, megváltozik-e az állaga, a benne lévő gyümölcscukor-szőlőcukor arányától függ. A folyamat tehát nem befolyásolja a termék minőségét, ugyanakkor mindannyian jobban szeretjük, ha az állag folyékony. Ennek érdekében tegyük becukrosodott bödönünket 50 foknál nem melegebb vízfürdőbe, és hagyjuk egy keveset itt állni. Vigyázzunk, nehogy túlmelegítsük, mivel a méz magasabb hőmérsékleten elveszítheti előnyös élettani tulajdonságait, kémiai szerkezete összeomlik.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Természetesen nem tudtuk megállni, hogy megkérdezzük Zalánt, igaz-e szerinte a közkeletű teória, hogy három évvel a méhek kipusztulása után „mindmeghalunk”.

 A kérdés természetesen összetett, és nem adható rá egyértelmű válasz, az azonban biztos, hogy a következmények nagyon súlyosak lehetnek. Habár vannak olyan növények, amelyek szaporodása nem kötődik a beporzókhoz, és többféle állat is végzi ezt a munkát, a táplálkozásunkban szereplő legfontosabb növények nagy része rovarok segítségével szaporodik, a méhek pedig legnagyobb egyedszámú szaporítóanyag-ügynökként igazi szerelemdoktorok. Így valóban gyökeres, szomorú és nem egyhamar megoldható problémával szembesülnénk, ha zümmögő barátaink eltűnnének.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Az ember már így is elég rosszat tett nekik. A hatalmas monokultúrák rosszul végzett rovarirtása sok esetben mérgezésekhez, tömeges pusztuláshoz vezetett. 

A globalizáció mellékhatásaként Európába behurcolt új, az ázsiai méhre amúgy kevésbé veszélyes parazita olyan helyzetet idézett elő, hogy emberi segítség nélkül az állomány talán nem is lenne fenntartható. Szerencsére van azért pozitív kezdeményezés is, például a BeePathNet, a városok méhbarát zöldítésére vonatkozó EU-s program. A Hegyvidék pedig kifejezetten méhbarát környék, a parkok, közterületek virágosításánál, a kaszálásnál, a karbantartások során egyre inkább figyelembe veszik a beporzók igényeit. A méhészkedést ugyan nem lehet YouTube-videókon keresztül megtanulni, de a hazai szabályozás megengedő, a tevékenységet csak be kell jelenteni.

Zalán egy Ázsiából érkező parazitaatka elleni szert helyez a kaptárba

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A veszély nem múlt el, de szerencsére egyre többen figyelnek a méhek védelmére. Ez nemcsak azért jó, mert borzasztóan fontosak, vagy mert zümmögésük nélkül elképzelhetetlenek a nyári délutánok, hanem azért is, mert lenyűgöző és szerethető társadalomban élő furcsa kis lények, akikre egyszerűen jó érzés vigyázni. Ráadásul ez nem is nehéz, már azzal is sokat tehetünk értük, ha mézelő fákat ültetünk a közterületekre vagy a kertünkbe. Ne fogjuk vissza magunkat, szeressük és támogassuk a méheket lehetőségünk szerint, és hagyjuk, hogy új szomszédként városainkba költözhessenek.

Hasonló tartalmak

Admin mode