Milyen mesét lehet mondani a jövőnkről, és az egyre menőbb kütyük világában hogy lett egyre népszerűbb az offline lét és bármi, ami analóg? Szeptember 9-én és 10-én jön Budapest jövőfesztiválja, ahol olyan előadókkal találkozhattok, mint a bestselleríró David Sax, a mesemondó Berecz András vagy Milánkovich Dorottya űrkutató.
Idén is izgalmas előadókkal és témákkal jön a város kétnapos jövőfesztiválja, ahol a klímaváltozás és a természetvédelem kérdésein túl egy űrkutató mindennapjaiba is betekinthetünk. Milánkovich Dorottya fizikus és űrkutató a hazai és a külföldi űrtársadalom oszlopos tagja, aki már az ENSZ Világűrbizottságának ülésén is részt vett. Az univerzumról szóló előadásához pedig még a munkaeszközeit is elhozza majd.
Mostanában inkább borús jövőképünk van a környezetszennyezés, a klímakatasztrófa és a vírusok miatt, de ha egy mesemondó szőne egy jövőnket bemutató mesét, vajon az megváltoztatná ezt a képet? Berecz András a Brain Bar színpadán improvizál majd egy történetet a jövőről a közönség segítségével.
Hiába vesszük körbe magunkat a legújabb technológiával, egyre többen vágyunk az analóg világra: a noteszek, a könyvek és a polaroid fényképezőgépek újra divatba jöttek. Aki kicsit is vágyik az offline létre, valószínűleg olvasta David Sax Az analóg bosszúja című könyvét, ahol az újságíró majdhogynem bejárja az egész világot, miközben az analóg létjogosultságát keresi hol egy lemezgyárban, hol a Moleskine irodájában. A Brain Bar színpadán arról beszél majd, miért is vágyunk ennyire az analóg dolgokra, és mennyiben több ez egy hirtelen jött divathullámnál.
A kétnapos fesztiválon ott lesz Michael Shellenberger környezetvédelmi aktivista, aki kivételesen nem a környezetünkről, hanem lételméleti kérdésekről fog beszélni, míg a 15 nyelven beszélő Alex Rawlings talán elárulja, hogyan is értethetjük meg magunkat a világ bármely pontján.
