A tokiói olimpiának már egy hete vége van, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme megnézni a Világraszóló Bajnokaink kiállítást, ami hazánk legsikeresebb olimpiai sportágait és a felejthetetlen pillanatokat mutatja be. Az interaktív kiállításon újraélhetjük, milyen volt, amikor Szöulban Egerszegi Krisztina aranyérmet nyert 200 háton, vagy belenézhetünk az 1956-os vízilabdadöntőbe, de azt is megtudhatjuk, ki szerezte Magyarország első győzelmét az újkori olimpiai játékokon. A merészebbek viszont az olimpiai aranyat érő futamok újranézése helyett akár a súlyemelésben vagy az evezésben is kipróbálhatják magukat.
Vajon mitől lesz érdekes egy olyan kiállítás, ahol sportolói ereklyéket (érmeket, mezeket, zászlókat és okleveleket) látunk a vitrinek mögött, és ahol archív fotókon láthatjuk, ahogy élsportolóink mosolyogva vagy épp könnyekig meghatódva állnak a dobogón és szorongatják az érmüket? Elsőre talán azt gondoljuk, hogy a vitrin mögötti tárgyak nézegetése nem ad annyi pluszt egy tárlathoz, de itt mégis működik. Leginkább azért, mert mindannyian kapcsolódunk egy-egy olimpiai sikerhez, mindannyiunknak van legalább egy emléke, ahogy végigszurkoltunk egy döntőt. De arra az ikonikus pillanatra is biztos mindenki emlékszik, ahogy Kemény Dénes beugrik a vízbe – ráadásul egymás után három olimpián is –, miután vízilabdázóink megnyerték a döntő meccset.
A kiállításon sportágak szerint csoportosítva láthatjuk az olimpiai relikviákat, miközben rengeteg érdekes háttértörténetet olvashatunk a kihelyezett táblákon is, hol magáról a sportágról, hol pedig az egyes döntőkről vagy olimpikonokról. Például a magyar úszók az olimpiák 125 éve alatt a nemzetek között a negyedik helyen állnak, az USA, Ausztrália és az egykori NDK mögött.
Az ország első olimpiai aranyérme is az úszáshoz kapcsolódik: Hajós Alfréd az első újkori, az 1896-os athéni olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet is szerzett. Egyet 100, egyet pedig 1200 méteres gyorsúszásban, a 10 fokos tengerben. De azt is megtudhatjuk, hogy a helsinki olimpián gyors váltóban világcsúcsot úszó Novák Éva az olimpiai faluból kiszökött a belga nagykövetségre, hogy ott házasságot köthessen Pierre Gerard sportújságíróval.
Mivel a kiállításon folyamatosan vetítik a versenyek videóit, az egész csarnokot betölti a sportkommentátorok katarzistól tomboló üvöltése, ami elég könnyen odatapaszt minket a képernyők elé. Úgyhogy mi is végignéztük Magyar Zoltán lólengését, Csollány Szilveszter gyűrűgyakorlatát és Ónodi Henrietta aranyat érő lóugrását. Ha nem az előre beállított kisfilmeket néznénk, akkor lehetőségünk van kiválasztani, hogy melyik versenyszámot és döntőt szeretnénk megnézni, de a kiállításon járva a digitális adatbázisban is utánaolvashatunk a különféle sporttörténeti érdekességeknek és az olimpikonokhoz kapcsolódó történeteknek.
A kiállítás különlegessége többek között Kolonics György hajója és Parti János kenuja, avagy a „kenuszaurusz”, amivel az 1960-as római olimpián aranyat szerzett. A Világraszóló Bajnokaink azért is különleges, mert eddig még soha nem mutatták be egy térben az olimpiák magyar eredményeit és a győztesek ereklyéit. És azért is, mert a csarnokban a vállalkozószelleműek különböző kihívásokon vehetnek részt a Bajnokok Akadémiáján, ahol kipróbálhatják az evezést és a sportlövészetet, a súlyemelést, de az olimpikonokról szóló kvízeket is kitölthetnek – utóbbihoz bizony végig kell járni a kiállítást, mert olyan titkos sztorikra és becenevekre kérdeznek rá, amiket csak a tablók alapos elolvasása után tudunk meg.
A Világraszóló Bajnokaink interaktív kiállítás október 10-ig, hétfőtől csütörtökig 11:00 és 19:00, pénteken és szombaton 10:00 és 20:00, míg vasárnap 11:00 és 19:00 óra között látogatható a Millenáris Park D csarnokában.
