Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

szabadidő

szerkesztés

Hegyek között, völgyek között kanyarog a vonat – A Gyermekvasút és annak állomásai

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 07. 09. 17:36

A keskeny nyomtávú vasutakat eredetileg azért találták ki, hogy a helyi árufuvarozást kényelmesen tudják intézni. A cuki kis vonatokat aztán hamar felfedezte a turizmus is magának, ennek eredményeképp pedig egyre-másra nőttek ki a földből a helyi kisvasutak a kirándulók, a túrázók, na és persze a gyerekek legnagyobb örömére. Ennek a folyamatnak köszönhetjük a Széchenyi-hegyi Gyermekvasutat, amit ugyan a szocializmus hívott életre propagandacélból, de túlélte a rendszert, sőt még a Guinness-rekordok közé is bekerült. Egy szép kánikulai napon egy csapat gyerekkel együtt felültünk mi is a Gyermekvasútra, a teljes vonalon végigmentünk, és közben megvizsgáltuk, mi vár ránk az egyes állomásokon.

Propagandatermékből a gyerekek kedvence

1947-ben az akkori kormány fontos döntést hozott: megépítenek a gyönyörűséges budai hegyekben egy erre-arra kanyargó kisvasutat, ami nemcsak hogy a gyerekeknek készül elsősorban, de a vasúti szolgálatot is gyerekek látják majd el – felnőttek felügyelete mellett. 1948 áprilisában kezdték építeni. A munkálatok olyan nagy csinnadrattával zajlottak, hogy az építkezés hőstetteiről még egy ifjúsági regényt is megjelentetett a Népszava kiadó. 1951-re készült el a teljes vonal, de nem egyben, hanem ahogy elkészült egy-egy szakasz, részenként adták át. A pálya bő 11 km hosszú, a megengedett legmagasabb sebesség 20 km/h, a menetidő pedig 40-45 perc.

Előre! (1948)

Fotó: Fortepan / Gyöngyi

Az Úttörővasút 1948-ban

Fotó: Fortepan / Gyöngyi

Bár a kisvasút ötletének megszületésekor Gyermekvasút néven futott a projekt, az elkészülte után, egészen a rendszerváltásig Úttörővasút volt a hivatalos neve, a Gyermekvasút nevet pedig csak a szocialista rendszer bukása után vette fel. A hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút célja az volt, hogy a gyerekeket a rendes szocialista életre nevelje, megmutassa nekik az alkotó- és termelőmunka szépségét. A rendszer persze többszörös kettős mércét alkalmazott: a logikus az lett volna, hogy az ún. „problémás gyerekeket” térítse a jó útra – de pont ők voltak kitiltva az Úttörővasútról. Kizárólag a jeles vagy jó tanulókat vették fel gyermekvasutasnak, és egyetlen hármas osztályzat elég volt ahhoz, hogy valaki repüljön a kötelékből. A szigorúság ellenére mindig többszörös volt a túljelentkezés – de bekerülni elsősorban a pártkáderek gyermekeinek sikerült. Ez a helyzet aztán a rendszerváltással változott meg.

Az Úttörővasút 1958-ban...

Fotó: Fortepan / Fortepan/Album027

...és a Gyermekvasút napjainkban

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A kisvasút az Úttörőszövetségtől teljes mértékben a MÁV igazgatása alá került. Mivel folyamatosan rendben voltak tartva az állomásépületek és maga a pálya meg a kocsik is, így egy kimondottan jó állapotú Gyermekvasutat vettek át, ami azóta is a MÁV-hoz tartozik. Persze a rendszerváltás óta azért végeztek ők is komolyabb felújítást, a legnagyobb a hűvösvölgyi végállomás rekonstrukciója volt. A Gyermekvasút 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok Könyvébe mint „a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el”. A népszerűsége egyébként töretlen, amit az bizonyít a legjobban, hogy mindig sokan utaznak rajta, illetve hogy rekordmennyiségű gyerek dolgozik a teljes vonalon. Sokáig a 70-es évek volt a csúcs, azonban a 2010-es évek rávert az akkori időkre, most több mint 200 gyerek dolgozik jegyvizsgálóként, zárfékezőként, értékcikkárusként, hangosbemondóként, peronügyeletesként és pénztárosként. 4. osztálytól lehet jelentkezni, és a szolgálat a 8. osztály végéig tart, a kilépő kis vasutasokat pedig minden év augusztusában ünnepélyes keretek között búcsúztatják el.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Bár a Gyermekvasút teljes hosszán végigvonatozni is jó móka, de mehetünk csak egy-egy állomásig is, hisz mindegyikről elérhetők kiváló séta- vagy kirándulócélpontok. Úgyhogy most sorra is vesszük az egyes állomásokat, és elmondjuk, mik találhatók a közelükben. 

Hűvösvölgy

Innen indulunk: Hűvösvölgy

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Ez az egyik végállomás. Itt találjuk a Gyermekvasutas Otthon és Tábort, illetve a vasút történetét feldolgozó Gyermekvasút Múzeumot is, ami az állomás épületében található. De Hűvösvölgy eleve kirándulóhely, úgyhogy jó pár célpont is van a környéken. Kezdve mindjárt a hűvösvölgyi Nagyréttel, ami a végállomástól pár perces sétával az erdei úton keresztül közelíthető meg. Hűvösvölgy közelében van az egykori katonai őrhely és lőállás, a Fazekas-hegy, melynek lábánál régen kőfejtő volt – ma pedig természetvédelmi terület. A hegycsúcsról Hűvösvölgy és Remetekertváros felé nyílik panoráma. 

Itt találjuk a Gyermekvasút Múzeumot is

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Na, akkor indulás!

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Szintén a Hűvösvölgy megállóból érhető el a leggyorsabban a Tót asszony sírja, ami valójában egy ismeretlen asszony sírja, akiről nem tudni, milyen nemzetiségű volt. Az 1820-ban az erdőben megtalált holttestre az ott élő svábok mondták, hogy „en totes Weib”, ami azt jelenti: 'egy halott nő', csakhogy a németül nem beszélő magyarok a halottat jelentő tot szót úgy fordították le, hogy tótot jelent. Az akkor felállított síremlék napjainkban a túrázók kedvelt pihenőhelye.

Hárs-hegy

A Hárs-hegy megálló

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A Hárs-hegy megállóból nagyjából ugyanazok a célpontok elérhetők, mint Hűvösvölgyből, de persze más miatt is érdemes leszállni a vonatról. De mielőtt így tennénk, felhívjuk a figyelmet a megálló előtt lévő, 198 méter hosszú alagútra, amit a gyerekek különösen élveznek, pláne hogy a vicces masiniszta közben le-fel kapcsolgatja a világítást a kocsikban. megy a zsibongás-kiabálás. Hárs-hegyen leszállva elindulhatunk a Kis-Hárs-hegy irányába, melynek tetején áll a fából ácsolt Makovecz Imre-kilátó. A sárga jelzés mentén kell haladni, és szűk egy kilométer sétát követően el is érkezünk a célhoz.

Az alagút bejárata

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Ugyancsak a sárga jelzés vezérel el bennünket a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt megbúvó Bátori-barlanghoz. A XV. században remeteként élt itt a később boldoggá avatott pálos rendi szerzetes, Bátori László. Nevéhez fűződnek az első magyar nyelvű bibliamagyarázatok, de egyéb írásai is fennmaradtak, például a szentek életéről szólók. A barlangot az 1960-as években kezdték feltárni, számos kőkorszaki, rézkorszaki, vaskori, bronzkori és középkori lelet került elő. Jelenleg a barlang a veszélyessége miatt nem látogatható, pedig a mélyebb járatokban állítólag különböző színű, gyönyörűséges kristályok is vannak. 

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Szépjuhászné

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A megálló, ami a legtöbb látnivalót kínálja. Ez a vasúti állomásépületen is látszik, ami bár csak egy sima állomás, mégis hasonlóan nagy, mint a két végállomás. Itt jegyezzük meg, hogy az egyébként elég jó állapotú állomásépületek, mivel egyszerre épültek, egységes stílust képviselnek, mindössze a méretükben különböznek egymástól. A Szépjuhászné állomás mellett találunk egy nagy kerthelyiséget is, de kicsivel lejjebb, az út menti parkoló mellett van egy másik is. Maga az állomás a rendszerváltásig Ságvári-liget néven futott, és ha a régi nevét el is veszítette, de a múlt egy mementója mégis ott maradt, egy teljesen indokolatlan, kissé szürreális szobor, ami egy férfi- és fiúalakot ábrázol. Apa és fia? Vasutasgenerációk találkozása? Vagy egyszerűen csak egy bácsi meg egy kisfiú? Nincs magyarázat.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Mű cím és szerző nélkül

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Az állomástól pár perces sétára találjuk az egykori budaszentlőrinci pálos rendi kolostor romjait és emlékhelyét. A kolostor a XIII–XIV. század fordulóján épült, olasz mesterek munkája volt, és elég stabil építmény lehetett, mert a törökök rombolták le, viszont 10 napig ostromolták, mire végre sikerült bevenni. Soha többé nem építették újjá, ellenben elkezdték feltárni, ami még most is tart. 

A Nagy-Hárs-hegy tetején álló Kaán Károly-kilátó körülbelül egy kilométerre van a Szépjuhászné állomástól, és a sárga jelzés mentén kell haladni, és az előbb már említett Bátori-barlang is érinthető az odaúton. A Szépjuhásznétól érhető el a Budakeszi Kalandpark, ami a Vadaspark területén található, így szintén megnézhető. át kell szállni a 22-es buszra, vagy gyalog mehetünk az erdőn át is, ebben az esetben érintjük majd a Szilfa-tisztást, ami közkedvelt kirándulóhely. Ugyanakkor a Gyermekvasútnak van egy Vadaspark nevű megállója, ahol csak akkor áll meg a vonat, ha azt kérjük az induláskor és csoportot alkotunk. Akkor mind a Vadaspark, mind a kalandpark és a tisztás is gyorsabban elérhetők. Még egy célpontot elérhetünk innen, a zöld jelzés mentén haladva, a Tündér-sziklát, amelynek tetejéről páratlan Budapest-panoráma csodálható meg. 

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

János-hegy és Virágvölgy

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Ez két egymást követő megálló, és csak azért említjük együtt őket, mert nagyjából ugyanazok a helyek érhetők el mindkét állomásról. A János-hegy a budai hegyek legmagasabb pontjáról kapta a nevét, a Virágvölgy pedig – minő meglepetés! – egy virágos völgyről, aminek Virág-völgy a neve. Ez utóbbi volt a Gyermekvasút első végállomása

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Három dolog érhető el az állomásról. Először is a libegő, melynek János-hegyi végállomása közel fekszik a két kisvasúti megállóhoz. A János-hegyiből egy több száz méteren kanyargó lépcsősoron jutunk el oda, míg a virágvölgyiből egy erdei ösvényt követve. Ha a libegőig elmegyünk, akkor pedig már az Erzsébet-kilátó sincs messze, úgyhogy még oda is felsétálhatunk. 
 
Egy kevésbé ismert célpont Makkosmária. János-hegyről a piros jelzés mentén jutunk el ide, a Virág-völgyből meg az egyetlen erdei úton. Makkosmária egy hatalmas rét, tökéletes túracélpont, ami onnan kapta a nevét, hogy amikor jöttek a törökök és porig rombolták az itt álló kápolnát, a helyiek kimenekítették belőle a féltve őrzött Szűz Mária-képet, és egy közeli tölgyfára akasztották ki. 

Csillebérc

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Csillebérc régi neve Úttörőváros volt, és ha volt a vasútvonalnak fontos megállója, akkor ez volt az, érthető okból, hisz mégiscsak ez volt az úttörők – de csak a jó tanuló, jó sportoló, jó magaviseletű pajtások – első számú gyűjtőhelye. A helyén jelenleg a Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ található, ami azonban már korántsem olyan korszakos jelentőségű hely, mint amilyen az elődje volt. Más fontos célpont nem is nagyon van itt. Jelenleg épp felújítás alatt áll a Csillebérc megálló, de azért a kis vasutasok így is tették a dolgukat lelkesen. 

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Normafa

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A Normafa megállóhely annyiban különbözik a többitől, hogy itt nem található állomásépület, hanem egyszer csak megáll a vonat. Az eredeti megálló valamivel lejjebb volt, és azért került feljebb, a mostani helyére, mert 1972-ben itt nyitotta meg a kapuit a Hotel Olimpia, és valamiért arra gondoltak a pártvezetők, hogy jól mutat majd, ha mellette áll meg az Úttörővasút. Arra persze nem gondoltak, hogy a hotelt egyszer majd ledózerolják, de azért a megálló jó helyen van ott, ahol van. És hogy mi van hozzá közel? Ami az állomás neve is: a Normafa. 

Széchenyi-hegy

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Ez a másik végállomás. Hiába van távolabb a várostól, ez számít a vonal kezdőpontjának, valószínűleg azért, mert itt kezdték el építeni – a Hűvösvölgy állomás és az ottani garázs lett kész a legvégén, 1951-ben. A váróterembe érdemes besétálni – nemcsak a jegyvásárlás miatt, hanem mert a pénztárak fölött egy páratlan és monumentális műalkotás látható. Göllner Miklós és Jánossy Ferenc festőművészek Táborozó úttörők című, 1953-as, többalakos mozaikkompozíciójának részleteiben érdemes elmélyedni, egészen szürreális, például a zászlóval és dobbal felvonuló úttörőfiúknak virágot felmutató, fa alatt ücsörgő úttörőlány vagy a másik lány, aki egy őzikét – talán – simogat. De más relikviákat is találni a váróteremben.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A Szépjuhászné után a Széchenyi-hegy megálló az, ahonnan elég sok érdekesség, kirándulási célpont vagy látnivaló megközelíthető. Ott van mindjárt az állomás mellett álló adótorony, ami a budai hegyek legfeltűnőbb építménye. Nem véletlenül, hisz egészen nagy távolságból is tisztán látható, kiszúrható. A torony 60 méter, az antenna pedig 192 méter magas. 
 
Előbb az erdei sétaúton haladva, majd a műút mentén érhetjük el a Széchenyi István 1860-as halálakor felépített Széchenyi-emlékművet és a hozzá tartozó kilátót, amit Ybl Miklós tervezett. Ha még bírjuk szusszal, mehetünk tovább is, egészen a Farkas-völgyig, ahol az Úti Magdolna-kápolnát találjuk. Ezt még 1880-ban építtette a villája mellé egy evangélikus lelkész, majd az épület egyre csak romlott és romlott, a rendszerváltásra mindössze egy torzó maradt belőle. 1998-ban újították fel. 

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Utunk végeztével visszaindulhatunk a Gyermekvasúttal is, vagy átszállhatunk az egyik pirosról a másikra. A kisvasút végállomásától kábé 3 percnyi sétára találjuk a fogaskerekű végállomását, akár azzal is visszamehetünk Bel-Budára. 

Hasonló tartalmak

Admin mode